Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál, mely 2026 elején az Indamedia Csoport tagja.
Története Előzményei
1998-ban az iNteRNeTTo az egyik legnépszerűbb hazai hírportál volt (napi 8000-es olvasottsággal). A csapat a lapot komoly hírportállá akarta fejleszteni, de a tulajdonosok elzárkóztak a befektetői megkeresésektől, és gyorsan megemelték a fejlesztési támogatásokat (mintegy 2,5 milliós forgalom mellett nagyjából nullszaldósan működött a cég). A befektetői ajánlatok azonban csakhamar több százmillió forintra kúsztak fel. A vezetők a koncepcionális ellentétek miatt megkezdték a kivásárlási tárgyalásokat az IDG-vel (International Data Group). Ezt megelőzendő Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter új céget alapítottak URL Consulting néven, amely 1999 áprilisában 15 millió forintos kivásárlási ajánlatot tett az IDG-nek. A következő szerkesztőségi ülésen Bíró István (az IDG vezérigazgatója) elbocsátotta az ajánlattevőket, melyre válaszul az egész szerkesztőség felmondott.
A szerkesztőség a botrányt követően átvonult a Maros étterembe, ahová elhívták Kőrösi Ákost, a későbbi befektetőjüket, és megállapodtak az Index elindításában. Két nappal később a Trafó – Kortárs Művészetek Házában tartották első értekezletüket Nyírő András vezetésével (aki egyébként az újság névadója is). Az iNteRNeTTo főszerkesztője Andrassew Iván lett, aki új csapatot épített. A portál kiadói jogai két évvel később jutányos áron az Index.hu tulajdonába kerültek.
Az Index elindulása
1999. május 17-én felállt az Index. Az oldal szerkezete hármas elrendezésű volt, logóját Hatos Kriszta tervezte.
Aznap kétszáz fős sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában – az ekkor huszonhat tagú szerkesztőség egy emberként állt ki az erre az alkalomra készített plakátokon földgömböt pörgető Nyírő mellett, és bejelentették, hogy „Index” néven új lapot alapítanak, amelyet változatlan stílusban szerkesztve hálózati tömeglapnak, átfogó információszolgáltatónak, „úgynevezett portálnak” szánnak.
Nyírő András lett az Index főszerkesztője. Kezdetben az egyik alapító kétszobás lakásában dolgozott a szerkesztőség 2-3 számítógéppel, a Datanet üzemeltette a szervert. Első lépésként az iNteRNeTTóból átemelték a fórum adatbázisát, tehát a teljes fórumot az Index oldalára. Ezzel jelentős forgalmat értek el már az első napon is. A működésük második napján már húszezer címlapletöltést regisztráltak. Alapító szponzorként sikerült megnyerni a Pannon GSM-et.
1999 nyarán a Közgazdasági Egyetem ideiglenes otthont adott a csapatnak. Egy gépteremben dolgoztak, ahol sem vezetékes telefon, sem térerő a mobilokhoz nem volt, egy zsebrádióból hallgatták a híreket. 1999 augusztusában végül beköltöztek a Victor Hugo utca egyik irodaépületébe.
Index.hu Rt.
Az 50 millió forintos törzstőkével alakult Index.hu Részvénytársaság első tulajdonosai Kőrösi Ákos Zsolt és Szöllősy Gábor (75%), az iNteRNeTTós Nyírő András, Gerényi Gábor, Uj Péter és Kéki Balázs (Keki) technikai szerkesztő (10%), továbbá Braun Róbert történész, Reisz Attila, a Microsoft Magyarország korábbi ügyvezetője, valamint Kövér József és Edward Sanborn pénzügyi magánbefektetők voltak. Az internetes portál alapítói között volt Kaprinay Zoltán, aki később a Bónusz Brigád alapítója lett.
Nyírő András kiválása Az Indexnél a nyár a potenciális befektetőkkel folytatott tárgyalások jegyében telt, miközben folyamatosan elmérgesedett a hangulat Nyírő és a menedzsment többi tagja között. A főszerkesztő végül közös megegyezéssel távozott. A lap irányítását Uj Péter Gerényivel párban vette át.
A lap fejlődése előtt két korlát is volt: egyrészt az INteRNeTToból örökölt „amatőr” érzés még mindig jellemezte a munkát, a szervezet semmit nem fejlődött. Napi 20 ezer olvasója volt a lapnak, a megcélzott 100 ezres olvasottsághoz komoly fejlődésre volt szükség. A másik a technikai háttér: nem volt szerkesztőségi rendszer, HTML-ben tárolták a cikkeket, és nem volt olyan hiteles mérőrendszer sem, ami az olvasottságot megbízhatóan mutatta volna. Januárban pedig beindították a fejlesztéseket. Kéki Balázs (Keki), Sasvári József (Angelday) és Uj Péter, aki ezalatt a lappal nem is foglalkozott, csak ezen a váltáson tevékenykedett. Ennek eredménye a látogatottságban is tükröződött: 1999. május-december között napi 20 ezres szinten stagnált, ez 2000. április közepére, az új design beérésére felment stabil napi 60 ezerre, azaz négy hónap alatt megháromszorozták az olvasottságukat.
Fejlesztések Megindultak a fejlesztések, új számítógépek vásárlása, létszámemelés, három szinten béreltek területet az irodaházban 450 négyzetméteren. A 2000. év végéig nagy lendülettel dolgoztak: 40 milliós reklámkampányuk volt a nyomtatott sajtóban és utcai plakátokon. 1999 decemberében még 20 ezres látogatottsággal bírtak, mely 2000 áprilisára már 70 ezerre nőtt. A megnövekedett forgalom kiszolgálására az Index az év nyarán már szerverfarmról üzemelt, és teljesen új, saját fejlesztésű hirdetési szervert (Index AdEngine) is elindított. Az olvasók pozitívan fogadták az új designváltást is (Sasvári József nevéhez fűződik), amelynek következtében a látvány- és tartalomstruktúra lényegesen megváltozott. Az új designhoz új logót is kapott az Index (Lenhardt Tamás [ADT] munkája).
Az olvasószám növekedésével a szerkesztőség is növekedett: 2001. április elején újabb 250 négyzetméternyi irodát vettek bérbe. A kampány után fellendült a hirdetési eredményük is, webfejlesztő üzletágat nyitottak. Bevételeik nagy része a tartalomszolgáltatásból, online marketingből és integrált üzleti megoldások nyújtásából tevődött össze.
Az Index 2000. évi árbevétele megközelítette a félmilliárd forintot, miközben 150 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A pénzügyi mutatóktól eltekintve az Index által működtetett internetes portál naponta több mint százezer látogatót vonzott, ezzel az Index a második leglátogatottabb portál lett Magyarországon. A vállalat a magyar online reklámpiacon 42%-os részesedést ért el, mely révén elnyerte a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület által adományozott az év vállalata címet.
Ebben az időszakban indult eredetileg az Index által résztulajdonolt cégként a Vendégváró.hu internetes szolgáltatás. Az Ifju György és Bánóczy Zoltán által vezetett cégből az Index tulajdonrészét a Well-PRess Kft. később, 2002-ben 100%-ban kivásárolta.
Tőzsdére viteli próbálkozások
Elkezdték szervezni a tőzsdére menetelt, amit 2001 áprilisában akartak realizálni a frankfurti tőzsdén.A kockázati tőkések megnyeréséhez általában egy nagyobb ötlet, globális méretűre kiterjeszthető projekt vagy nagy növekedési szint szükséges. Emellett fontos még, hogy a menedzsment hiteles legyen és megbízzanak benne. A tőkeinjekció alsó határa 1 millió dollár, vannak ugyanis bizonyos fix költségek az invesztíció során. Ilyen például az audit, a célvállalat átvilágítása, ami akár 6 hónapot is igénybe vehet. A tőzsdei bevezetésnél hasonló kritériumoknak kell megfelelni, az ily módon megszerezhető tőke nagyon változó. Általában azt mondják, hogy egy vállalatnak akkor érdemes tőzsdére menni, ha piaci kapitalizációja eléri a 10-20 millió dollárt. 2001 elején ismét leapadt a bankszámlájuk, a havi költségük 50-60 millió forint volt, a bevétel pedig még mindig 10 millió forint alatt. Ez a két érték egyébként megfelelt a korábban a befektetők által is jóváhagyott üzleti tervnek, sőt a bevételi oldalon minimálisan túl is teljesítette azt. 2001 márciusában a világban nagy internetes recesszió (a Dotkom-válság) következett be, így a tőzsdei indítás elmaradt. Kis internetes cégek mentek tönkre, részben a csalások miatt is, ennek következtében a tőzsdei befektetők bizalma a nagyobb internetes cégek iránt is elveszett. (Ez még a Yahoo.com-ot és az Amazon.com-ot is megviselte, amelyek hosszabb távra terveztek, és még folyamatosan veszteségesek voltak.)
Krízis
2001 elejére az Indexnél már csak 100 milliós tartalékalap maradt. Áprilisban már tőkét sem tudtak bevonni, májusban megalakult a válságstáb. 150 alkalmazott volt eredetileg, ezért a létszámot a felére csökkentették. Míg a korábbi stratégiának megfelelően a szoftverfejlesztést, a webdesignt, az e-commerce-t és az integrált üzleti megoldásokat, kineveztek egy krízismenedzsert és új vezérigazgatót kerestek.
Csepi Lajos 2001 júniusában csatlakozott, aki előtte az Állami Vagyonügynökség igazgatója és a Fotex Rt. vezetője volt. Az új vezérigazgató megkezdte az értékesítést, tovább csökkentette a létszámot és megfogta a bevételeket. A bartermegállapodásokat átmenetileg leállították. Bár ekkoriban a médiapiacon az értékesítési eredmények igen jók voltak, a szoftverfejlesztés nem hozta meg a kívánt eredményt, és 2002 elejére akut csődhelyzet állt elő, a korábban kiszervezett céget januárban . Tovább keresték a vevőket, de 2002. februárban sem volt még ajánlat. Csepi Lajos otthagyta az Indexet.
Kinn a gödörből
A Wallis Rt. 2002 márciusában jelent meg „megmentő lovagként”, amely 170 millió Ft-os tőkeemelésével és az Intel részesedének megvásárlásával 31%-os részesedést szerzett az Indexben.
A szerkesztőség átköltözött a Wallis-ingatlanba. Egy darabig még ismét Kőrösi irányította a céget, majd Mucsi György vette át a vezérigazgatói széket. Ekkor a cég árbevétele (barterrel együtt) valamivel több mint 300 millió forint volt, a könyv szerinti veszteség pedig 235 millió forint. Év végéig tőkeinjekciót kaptak, majd ismét lenullázódtak.
2002 februárjában hirtelen átbillent a mérleg nullszaldóba, majd tavasztól működési nyereséget is produkáltak. 2002 nyarán ismét dizájn-váltást eszközöltek. 2003 tavaszára a látogatottság jelentősen megnövekedett, az év első negyedévében például 39%-kal, az egyedi látogatók száma százezer, a napi oldalletöltéseké pedig hárommillió körül járt. A médiaértékesítési bevételek tovább növekedtek, miközben a költségek lefaragása is, mindezt előbb pozitív cash-flow, majd pozitív eredmény követte. Míg az Index 2002-ben „kizárólag reklámbevételekből generált forgalma kicsivel több mint 300 millió forint volt, addig a cég 2003-as üzleti terve 465 millió forint árbevételt irányoz elő, nullszaldós működés mellett. Az első félév tükrében a bevételi terveket 10-15%-kal teljesíti túl a portál.” Mindez azonban együtt járt a kockázatosabbnak tartott új megoldásokkal való kísérletezés visszafogásával is.
A 2000-es évek 2002-ben 76 ezer volt az Index látogatottsága. 2003-ban a lapnak 200 ezer volt a napi látogatottsága, ebből ötvenezer a fórumlátogató a Medián technikai mérése szerint, illetve 130 ezer a Szonda Ipsos reprezentatív megkérdezések alapján. Ebben az évben egyedüli tulajdonosa a Wallis. 2003-ban 80 millió, 2004-ben 170 millió nyereséget realizáltak, de mérleg szerint vannak még veszteségek a korábbi felhalmozott adósságok miatt.
Az alapító csapatból Kiss Bori (Moon) és Gerényi Gábor dolgozott még a lapnál.
Az olvasottság folyamatos növekedésének eredményeképpen az oldalletöltések száma 2003 májusában 1,2 millió volt – ez alapján az Index az Origo mögött a második leglátogatottabb oldal volt abban a hónapban –, amely a 100 ezer egyéni látogató 230 ezer látogatásából jött létre.
Az Index népszerűségét az elnyert díjak is mutatták: a honlap minden évben díjazott volt a VOLTfolió kulturális médiadíj-pályázat valamely kategóriájában.
2005-ben ismét megváltozott a tulajdonosi szerkezet: a vállalatot Nobilis Kristóf és érdekeltsége, a Sydinvest Kft. (2007 januárjától Közép Európai Média és Kiadó Szolgáltató Zrt., rövid nevén CEMP) vette át 100%-os tulajdonhányaddal (49% januárban és a maradék 51%-ot áprilisban). 2006-ig csak feltételezni lehetett, hogy Nobilis valójában Spéder Zoltán érdekeit képviselte (aki ekkor még az OTP Bank vezérigazgatója és a Fidesz médiaérdekeltségeinek fő kezelője volt). Vaszily Miklós, a Portfolio.hu (melyet Nobilis cége szintén megvásárolt) korábbi igazgatója (2001–2005) került a vezérigazgatói székbe.