Medgyesegyháza

Medgyesegyháza () város Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése Békéscsabától mintegy 20 kilométerre délre fekszik, a megye délkeleti részén. Szomszédai: észak felől Pusztaottlaka és Újkígyós, északkelet felől Kétegyháza, kelet felől Nagykamarás, délkelet felől Almáskamarás, dél felől Kunágota, délnyugat felől Magyarbánhegyes, nyugat felől pedig Medgyesbodzás.

Megközelítése Közút A város a Gyula-Makó közti 4434-es és a Csanádapáca-Kevermes közti 4429-es utak kereszteződésében fekszik, e két út valamelyikén érhető el mind a négy égtáj irányából. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti még a Csabaszabaditól idáig húzódó 4436-os út is, Bánkút nevű különálló településrészére pedig a 4429-es útból (már nagykamarási területen) kiágazó 44 342-es számú mellékút vezet.

Budapest felől indulva az egyik leginkább kézenfekvő megközelítési útvonal: Kiskunfélegyházáig az 5-ös főúton, majd Szentesig a 451-esen, tovább délkeleti irányban Orosházára a 4406-oson, onnét pedig keleti irányban a 4429-esen.

Vasút A településen áthalad a MÁV 121-es számú Kétegyháza–Újszeged-vasútvonala, amelynek két megállási pontja van itt: Békéscsaba vasútállomás felől sorrendben előbb Bánkút megállóhely, majd Medgyesegyháza vasútállomás. Az állomás a központban található, közúti elérését a 4429-es útból kiágazó, rövidke 44 336-os út teszi lehetővé, Bánkút megállóhelyre pedig a már említett 44 342-es számú mellékút vezet.

Története

Az első írásos emlék 1418-ban szól először Medgyesegyházáról. A török hódoltság-ig terjedő időben a gyulai vár fennhatósága alá tartozó Medgyesegyházát időrendileg a Maróthiak, Mátyás király, Corvin János, Gerdosich Péter, Gál Ispán uralták.

A török uralom megszűnése (1695) után ismét növekedő számú írásos dokumentumok a korábbi települések túlnyomó részét meg sem említik. 1726-ban III. Károly király Medgyes-pusztát Rinaldo modenai hercegnek adományozta. 1787-ben a hercegi család magyarországi birtokait itáliai javakra cserélte, s a terület kezelése a magyar kincstár, a kamara kezébe került. A modenai herceg megbízottai és a kamarai tisztviselők az egész 18. század folyamán és a 19. század első évtizedeiben az erdélyi örmény haszonbérlőknek adták árendába az uradalomhoz tartozó pusztákat.

A kamarai puszták nagyobb jövedelemmel járó hasznosítását 1843-tól közvetlenül a kamara vette a kezébe. A legeltető állattartást szolgáló bérbeadás radikális visszaszorításával egyidejűleg a dohánytermesztés felé fordult a kincstár. Woldianer Sámuel pesti és bécsi bankár így lett több kertésztelep és puszta árendora. Ebben az időben jött létre (1844. november 20-án) Bánkút telepes község is.

1852. március 9-én százötven katona és csendőr teljesen körülzárta a községet, az állatokat, a vagyontárgyakat elkobozták, napokig tartó árverésen eladták, emellett a lakosokkal 72 házat le is romboltattak a katonák. Az így szerzett bevétel az adósság tíz százalékát sem fedezte.

Az 1883-ban megépített Kétegyháza – Mezőhegyes vasútvonal olyan közlekedési és gazdasági helyzetbe juttatta Medgyest és környékét, ami még jobb értékesítési feltételeket biztosított. Az 1887-ben született megegyezés szerint a medgyesi pusztán árult földeket 117 békéscsabai vevő vásárolta meg.

Medgyesegyháza 1893-ban vált önállóvá Medgyesbodzás határából. Ekkortól 1950-ig nagyközség volt, a tanácsrendszerben kezdetben önálló tanácsú község, majd 1971-től nagyközség. 1990-től továbbra is nagyközségi címet viselt, majd 2009-ben városi rangot kapott.

A település 1923-ig Arad vármegye, 1923-tól 1945-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1946-ig Csanád vármegye Eleki járásához tartozott, azután 1983-ig Békés (vár)megye Mezőkovácsházi járásához.

1945-1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezmény értelmében kitelepült a helyi szlovák nemzetiségűek nagyobb része, helyükbe felvidéki magyarokat telepítettek ide.

Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Nagy BélaSZDSZ1994–1998SZDSZ-Fidesz-FKgP-Agrárszövetség1998–2002SZDSZ2002–2006SZDSZ2006–2010SZDSZ2010–2014Ruck MártonFidesz2014–2019Dr. Nagy Béla Györgyfüggetlen2019–2024Kraller JózsefFidesz2024–Ruck Mártonfüggetlen

Önkormányzati választások Medgyesegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta a mindenkori polgármesterből és 6 képviselőből áll. A város polgármestere 2014 és 2019 között dr. Nagy Béla független jelölt volt, aki 1990 és 2010 között SZDSZ-színekben volt polgármester, de megszűnt alóla a párt. 2010-ben a Fidesz–KDNP-s Ruck Márton nyert a választáson, 2014-ben Nagy Béla visszaszerezte a polgármesteri széket, így hatodik ciklusát kezdte; 2019-ben ismét fideszes győzelem született a településen, 2024-ben pedig ismét Ruck Márton nyerte el a polgármesteri tisztséget, de ezúttal függetlenként.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szlovák, 1%-a román és 1%-a egyéb (főleg cigány vagy német) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak, 2,9% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 3,5%, evangélikus 14,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 32,3% (15,7% nem nyilatkozott).Medgyesegyháza Helységnévtár

2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% szlováknak, 3,3% románnak, 1,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnak és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt római katolikus, 13,8% evangélikus, 2,7% református, 2% egyéb katolikus, 1,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,2% görög katolikus, 19% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).Medgyesegyháza Helységnévtár

Román és szlovák kisebbségi önkormányzat is működik a kisvárosban.

Nevezetességei Szobrok, emlékművek A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található. A második világháború áldozatainak emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik. A Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll. Trianon-emlékmű Schéner-ház: 2002. szeptember 29-én ünnepélyes keretek között adták át Schéner-emlékházat. A falu néhány évvel korábban vásárolta meg Schéner Mihály festőművész szülőházát a Damjanich utcában, melyet nagy titokban újítottak fel, ezzel nagy meglepetést okozva a mesternek névnapja alkalmából. A mester művészetét 1978-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. 1995-től Kossuth-díj fémjelzi munkásságát. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Templomok, kastélyok A településen evangélikus és katolikus templom is található. Az utóbbit még a Telbisz család építtette. Az egykori Telbisz-kastély ma idősek otthonaként működik. Az egykori zsinagóga épülete ma a református hitgyülekezet szolgálatában áll.

A bánkúti búzák atyjaként számontartott Baross László emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Baross László József főherceg uradalmának intézője volt. A gazdasági világválság idején Baross bánkúti búzája kiváló sikértartalma miatt világelső lett az amerikai Manitubában. A kastélyban, ahol József főherceg, Horthy Miklós és a kor ismert személyiségei közül sokan mások is megfordultak, ma közösségi ház működik, ami különösen a nyári időszakban telik meg élettel: számos tábornak ad otthont.

Csanád Emlékpark: A millecentenárium alkalmából Medgyesen Csanád vezér emlékpark létesült, ahol történelmi eseményekre emlékeztetnek a kopjafák.

A település közigazgatási határában honfoglalás kori temetőt tártak fel a 900-as évektől. Medgyesegyháza a Maros-hordalékkúp vízbázisán fekszik, mely Békés megye jelentős részét látja el egészséges ivóvízzel.

Testvértelepülés Gúta, Szlovákia

Ismert emberek Itt élt és Bánkúton halt meg a növénynemesítő Baross László (1865-1938) Itt született 1923-ban (meghalt 2009-ben Budapesten) Schéner Mihály Munkácsy-díjas (1978) és Kossuth-díjas (1995) (Prima Primissima díj) Prima-díjas (2005) képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja 1935-ben itt született Simai Mihály költő Tóth Sándor színész Itt született Sirokmány Lajos sportújságíró. Kuzma Hunor Paksi FC játékosa

Jegyzetek

További információk Az önkormányzat honlapja Medgyesegyháza az utazom.com honlapján Gyalogló Medgyesegyházai linkgyűjtemény a Startlap.hu-n

Kategória:Békés megye települései Kategória:Arad vármegye települései