Az Odvas-kői-sziklaüreg Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között volt. Ideiglenes szállássá van alakítva. A Bükki Nemzeti Park területén található. Hazánk három jelenleg is működő lakóbarlangja közül az egyik.
Leírás
Mályinka központjától DK-re 2 km-re, erdőben, a Csondró-völgy jobb (K-i) oldalán, a Csondró-pataktól kb. 20 m-rel magasabban található a barlang. Az üregnek 430 m tengerszint feletti magasságban, az Odvas-kő hegyoldalában, az Odvas-kő sziklafalának közepén van a bejárata. A sziklaüreg a Csondró-völgy és a Kemesnye-völgy találkozásánál lévő (bővízű) Ámor-forrással szemközti sziklafalban található. A forrástól É-ra 50 m-re van a sziklaüreg. A barlang bejárata természetes eredetű, de átalakított (elfalazott, a fal pedig ajtóval és két ablakkal van ellátva), 9,5 m széles, 2,6 m magas (legmagasabb a jobb oldalán), rétegrés jellegű és vízszintes tengelyirányú. A barlang felszíne a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett része (Csondró-völgy és Látó-kövek).
A barlang megközelítése: megközelíteni Mályinka felől, a Csondró-völgyben vezető, kék + turistajelzéssel jelzett turistaúton haladva legcélszerűbb. A Kemesnye-völgy torkolata előtt (Ámor-forrás), a sziklafal közepénél lévő ösvényen kell felmenni a barlangig. Gépkocsival, Mályinka felől, a Bánkútra vezető úton kell haladni a Kemesnye-hegy D-i részét képező Szentléleki-hegy – Kerek-hegy nyergéig, ahol (a Kemesnye-hegyre vezető, sárga ∆ turistajelzésssel jelzett út torkolatánál) le lehet tenni a gépkocsit. Innen, a már említett Kemesnye-völgyön lehet lemenni a Csondró-völgyig, az Ámor-forráshoz, majd az ismertetett gyalogösvényen, a barlangbejáratot rejtő sziklafal egy tagoltabb részén fel lehet menni a sziklaüreghez.
A barlang hossza 10 m, függőleges kiterjedése 3,5 m, magassága 3,5 m (mélysége 0 m), vízszintes kiterjedése pedig 14,7 m. A sziklaüreg alsó triász mészkőben (Gerennavári Mészkő Formáció) keletkezett. Az üregesedés a mészkő majdnem vízszintes réteglapjai mentén történt, de a barlang kialakulásának folyamata nem állapítható meg. Kifagyásos kőzetaprózódás, mely utólag alakította, és (ismeretlen eredetű) korrózió miatt jött létre az üreg, de nem tudni, hogy ezek közül melyik volt domináns. A mészkő rétegréseit valószínűleg korrózió tágította elsőként. Felharapódzás nyomai vannak a barlang mennyezetén. Tektonikai preformáció nincs, a legközelebbi tektonikus repedés a bejárattal párhuzamosan, annak vonalában helyezkedik el. Oldásformák nincsenek az üregben, az ásványkiválásokat cseppkő (függőcseppkő és cseppkőbekérgezés) kezdemények képviselik.
A barlang látogatásához nem szükséges engedély. A szálláshely céljából kiépített üreg használható szálláshelyként bárki számára (ingyenesen, egész évben). 10–12 személynek is megfelelő menedéket biztosít. Emeletes fapriccs és egy vaskályha van a barlangban. Utóbbi füstelvezető csöve kivezet a felszínre. A barlangbejárat előtt ki lett alakítva egy kis terasz, ahol található egy nyílt tűzrakóhely is. Hazánk három jelenleg is működő lakóbarlangja közül az egyik. A negyedik a Sólyom-kúti-sziklaüreg volt, de az a barlangszállás meg lett szüntetve. A másik kettő, jelenleg is szállást nyújtó lakóbarlang (Cserepes-kői-sziklaodú, Három-kúti Remete-barlang) szintén a Bükk hegységben található. Az Odvas-kői-sziklaüreg megkülönböztetetten védett barlang volt 2006-tól, de csak egy ideig.
A barlang bejárása: a barlangbejárathoz vezető ösvényen haladva, könnyen észrevehető a bejárat, ami a bejárat falazatának köszönhető. A falazatba épített vasajtón át bejutva a barlangba, látható a széles, 2,5 m magas terem, ahová két kis ablakon keresztül is beszűrődik a napfény. Bal oldal felé, enyhén lejt a mennyezet, de a fejet nem lehet beütni. Bal oldalon található a vaskályha, tőle jobbra, 2 m-re pedig a két pad és az asztal. A terem jobb oldali részén helyezkedik el az emeletes fapriccs. Erre felmászva, előre haladva lehet eljutni a terem kis oldalfülkéjébe, amely a terem végében, a jobb oldalon fekszik.
Dely Károly 1970-ben megjelent könyve szerint a barlang miatt kapta nevét az Odvas-kő. A könyvben szerepelt először Odvas-kői-sziklaüreg néven a barlang. Irodalmában előfordul a barlang Csondró-völgyi barlangszállás (Neidenbach, Pusztay 2005), Jókai-barlang (Lénárt 1979), Odvas-kői 1. sz. sziklaüreg (Kordos 1984), Odvas-kői-barlangszállás (Lénárt 1979), Odvas-kői barlangszállás (Kordos 1984), Odvas-kői Barlangszállás (Sásdi, Rabitovszky 2003), Odvaskői-sziklaüreg (Bertalan 1976) és Odvaskői sziklaüreg (Schőnviszky 1937) neveken is.
Kutatástörténet 1979-ig
A barlangot régen pásztorok használták menedékül. Először az 1937-ben kiadott, Schőnviszky László által írt tanulmányban lett leírva a barlang. A leírás szerint Mályinka határában, az Odvaskő DNy-i oldalában található a jelentéktelen, kis méretű Odvaskői sziklaüreg. Az 1943. évi Barlangvilágban az lett publikálva, hogy Kadić Ottokárnak az Ómassán lévő szentléleki menedékházban volt az a kutatási székhelye, ahonnan kiindulva, Mályinka ismeretlen kis sziklaüregeit átkutatta és felmérte, például az Odvaskői sziklaüreget.
A Kadić Ottokár által 1952-ben írt kéziratban lévő összefoglalás szerint az Odvaskői sziklaüreg Mályinka határában, az Odvas-kő sziklás Ny-i oldalában, a Csondró-patak jobb partján van. Padosan elváló mészkőben jött létre a barlang. A sziklaüreg DNy-ra tekintő, 10 m széles és 3 m magas bejárata egy 12 m hosszú, befelé fokozatosan keskenyedő és alacsonyodó, DNy-ról ÉK-re terjedő tág üregbe vezet. A 8. m-nél az üreg hirtelen 4 m-re, a 11. m-nél pedig 1,5 m-re szűkül össze, és a sziklás fenék itt kissé felfelé hajlik. A barlang belső részében húzódó mindkét barlangfal alsó részét szegélyezi egy sziklaperem. A barlangot Kadić Ottokár 1942. augusztus 4-én vizsgálta át. Ekkor felmérte a sziklaüreget, amelyet Klimon József uradalmi erdőőr aznap mutatott meg neki. Vékony holocén lerakódás fedi a sziklaüreg elülső részének sziklás fenekét. Kadić Ottokár a holocén lerakódásba ásatott egy próbagödröt. Megállapította az ásatás eredménye alapján, hogy a kitöltésben nincs lelet.
bélyegkép|262px|balra|Az Odvas-kői-sziklaüreg 2022-ben
Az Országos Barlangnyilvántartásban van egy olyan levél, amelyet S. Szabó Ferenc (az Országos Erdészeti Főigazgatóság főosztályvezetője) írt. Az 1966. augusztus 17-én elküldött levél egy válaszlevél, amelynek tárgya a Mályinkán lévő barlang igénybevétele. A válaszlevél a Bakó Gyula által írt levélre (75.581/1966) válasz. A főosztályvezető a válaszlevélben közölte: nincs a főigazgatóságnak kifogása az ellen, hogy a kérelmező (Kazincbarcikai MTK Turista Szakosztály) lezárja és használatba vegye a Mályinkán (0.213 hrsz. terület) elhelyezkedő sziklabarlangot. A főigazgatóság azonban kéri, hogy az engedélyben legyen kikötve, hogy a barlang használata során (az engedély visszavonásának és szabálysértési eljárás terhe mellett) tilos a természetrombolás. Javasolja, hogy terméskő használatának előírásával legyen elfalazva a barlangbejárat, illetve legyen tiltva a tégla és egyéb mesterséges építőelemek alkalmazása.
Dr. Sali Emil (az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének helyettese) 1966. augusztus 23-án írt egy levelet (ügyiratszám: 76.914/1966., hiv. sz.: 1390/1966.OTvH.) az Országos Természetvédelmi Hivatal számára. A levél tárgya: Mályinka községben barlang igénybevétele. Előadó: Bakó Gyula. Másolatot kap: Keletbükki Állami Erdőgazdaság igazgatója, Miskolc. Melléklet: 1 db helyszínrajz. A levélben az olvasható, hogy Dr. Sali Emil (az 1961. évi VII. törvény 25.§-ában foglaltak és az Országos Természetvédelmi Hivatal 1390/1966. OTvH. sz. állásfoglalása alapján) hozzájárul a Kazincbarcikai MTK Turista Szakosztály 1966. július 29-én írt kérelméhez. Azaz engedélyezi a Kazincbarcikai MTK Turista Szakosztálynak, hogy a főigazgatóság felügyelete alá tartozó, a Keletbükki Állami Erdőgazdaság (Miskolc) kezelésében lévő, Mályinka határában (0213 hr. számú földrészlet, az erdőgazdasági üzemtervi 55. kop. 10 erdőrészlet, a melléklet helyszínrajzon jelölt helyen) található Csondorvölgyi-barlangot lezárja, és a barlangban lévő 17 nöl (0,01 ha) területet használja turista felszerelések tárolására.
A szakosztály 1971. december 31-ig használhatja a területet erre a célra. A barlang lezárását, abban tárolóhely kialakítását és 60 m² terület raktár céljára történő, díjtalan használatát az alábbi feltételekhez köti: a barlang bejárata csak az ottani környezethez illeszkedő módon és terméskő falazattal zárható le. Nem lehet alkalmazni téglát, vagy egyéb mesterséges építőanyagot. Úgy kell a barlangban kialakítani a tárolóhelyet, hogy az a barlang eredeti állagát ne változtassa meg. A barlang 1971. december 31-ike után történő további használata csak az országos erdészeti hatóság új hozzájárulása esetén lehetséges.
bélyegkép|262px|Az Odvas-kői-sziklaüreg 2022-ben
Változatlanul a Keletbükki Állami Erdőgazdaságé marad a használatba átadott terület kezelési joga. Jelen engedély nem jogosítja fel az engedményest a használat telekkönyvi bejegyeztetésére, ami csak akkor válik lehetővé, ha a kérelmező főfelügyeleti szervének jóváhagyásával ellátott, ilyen irányú kérelmet nyújt be (az 523/1965./I.18./ ÁFTH számú utasítás 21.§-ában meghatározott módon elkészített 5 db helyszínrajz csatolásával) az Országos Erdészeti Főigazgatósághoz, a Keletbükki Állami Erdőgazdaságon keresztül. Az előbb ismertetett hozzájárulási feltételek be nem tartása a barlanghasználat azonnali visszavonását és a 33/1962./IX.12./ Korm. számú rendelet 129.§-ában, illetve a 23/1962./VI.17./ Korm. számú rendelet 17.§-ában foglaltak szerinti szabálysértési eljárás megindítását fogja maga után vonni. Jelen intézkedésemet helyszínrajz csatolásával hozom a kérelmező tudomására. Az Országos Természetvédelmi Hivatalnak és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Tanácsa VB.-nek intézkedésemet másolatban egyidejűleg megküldtem.
A Turista 1967. októberi számában publikált, Barlangszállót avattak a Bükkben című közleményből megtudható, hogy a Kazincbarcikai MTK két természetjárója egy évvel ezelőtt, túrázás közben, a Csondró-völgy felett lévő Odvas-kőn gyönyörködött a táj szépségében. A völgy felé ereszkedés közben találtak egy tág barlangot. Úgy döntött az osztály vezetősége, hogy az osztály turistaszálló céljára felhasználja a barlangot. Az Erdőigazgatóságtól szerzett engedély birtokában, nagy lelkesedéssel és Mályinka lakóinak segítségével kezdte el a munkát a kis csoport. Egy év munka után, 1967. augusztus 13-án felavatták ünnepélyesen a Barlangszállót. Azóta a turisták rendelkezésére áll a szálláshely. A Csondró-völgy legszebb részén tartott avatásra 400 természetjáró gyűlt össze, hogy tanúja legyen az új létesítmény átadásának. A cikkhez mellékelve lett egy fénykép, amelyen a barlangbejárat előtt összegyűlt ünneplő személyek figyelhetők meg.
Az 1970-ben megjelent, Bükk útikalauz című könyvben az van írva, hogy az Odvas-kő az Odvas-kői-sziklaüreg miatt kapta nevét. A barlangnak az Odvas-kő DNy-i oldalában van a bejárata. Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy az Odvaskői-sziklaüregnek a Bükk hegységben, Mályinkán, az Odvas-kő DNy-i oldalában van a bejárata, amely DNy-ra néző tág üregbe vezet. A 22 m hosszú, 2 m magas és 10 m széles barlang kitöltése meddő volt. A kézirat barlangra vonatkozó része 3 irodalmi mű alapján lett írva.
bélyegkép|262px|balra|Az Odvas-kői-sziklaüreg 2022-ben