Prizren (, , ) történelmi város Koszovó délnyugati részén. Az ország második legnépesebb városa, az azonos nevű község és körzet székhelye.
A város minaretjeivel, templomaival és oszmán-kori építészeti örökségével Koszovó legszebb városa. Leghíresebb temploma világörökségnek számít, Koszovó középkori műemlékei részeként, 2006 óta veszélyeztetett státusszal.
Története A várost már Klaudiosz Ptolemaiosz is említette a 2. században Theranda néven."LacusCurtius • The Buildings of Procopius — Book 4, Part 2". penelope.uchicago.edu. A mai neve feltehetően a szlávból származik.
A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. IV. István Uroš szerb cár Prizrent országa fővárosává tette.Vickers, Miranda (1995). The Albanians: A Modern History. p. 97. Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás (iszlám, ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett.
Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ban a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül. A várost ennek ellenére az első Balkán-háborúban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban.Freundlich, Leo (1913). "Albania's Golgotha". Archived from the original on 31 May 2012. Retrieved 29 June 2014. Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve Jugoszlávia része lett.
A második világháború alatt a város az olasz függésben lévő Nagy-Albánia része volt. A szocialista Jugoszlávia 1946-ban autonómiát adott Koszovónak, amit az évtizedek során fokozatosan bővített. Prizren továbbra is albán többségű város maradt, népessége gyorsan növekedett.
A városban a koszovói háború alatt nem folytak komolyabb harcok, az albán lakosság jelentős része azonban elmenekült. Koszovó NATO-megszállását követően viszont a szerb és roma kisebbség kényszerült a város elhagyására. A 2004-es koszovói zavargások során az albánok több szerb műemléket is megrongáltak Prizrenben, köztük az UNESCO világörökség részét képező Ljeviš-katedrálist.http://alitraveling.blog.hu/2017/04/23/a_videki_koszovo Az utóbbi években Prizren egyre jelentősebb turistacélponttá vált. A 2013-ban átadott R7 (Ibrahim Rugova) autópálya gyorsabb összeköttetést biztosít a város számára Albániával és Pristinával.
Népesség Prizren lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 177 781 fő volt. A városban az albán többség mellett élnek még bosnyákok, törökök, cigányok, goránok és kis számban szerbek is.
A lakosság nemzetiségi megoszlása a 2011-es népszámlálás szerint: Fő Albánok 145 718 Bosnyákok 16 896 Törökök 9091 Cigányok 2899 Szerbek 237
Gazdaság A városban nagyrészt kis- és középvállalkozások, illetve az állami szektor biztosítja a munkahelyeket. A mezőgazdaság és kereskedelem mellett a szolgáltatások a meghatározóak. A város infrastruktúrája kedvezőbb a koszovói átlagnál.http://www.osce.org/kosovo/13128?download=true
Oktatás
Látnivalók Szinán pasa mecset Prizreni erőd Ljeviš-katedrális Prizreni kőhíd a Bisztrica folyón
Híres szülöttei
Leze Qena (1935–2020), színésznő Nenad Stojković (* 1956), labdarúgó Edita Tahiri (* 1956), politikus Edmond Tomić (* 1956), labdarúgó Kujtim Shala (* 1964), labdarúgó Ivica Dačić (* 1966), politikus Behar Heinemann (* 1969), írónő Vedat Muriqi (* 1994), labdarúgó Bersant Celina (* 1996), labdarúgó
Jegyzetek
További információk Prizren- A Blago Alapítvány fénykép gyűjteménye Prizren község honlapja,
Kategória:Koszovó városai