Geszt (település)

Geszt (korábban Feketegeszt) község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Fekvése Geszt község a sarkadi kistérségben található, a Békés vármegyei Kis-Sárréten; természetföldrajzi szempontból annak keleti peremén fekszik. Határszéli település, legkeletibb fekvésű házai alig fél kilométerre állnak a magyar-román határ legközelebbi pontjától; központja mintegy 2 kilométerre van attól. Szomszédai: észak felől Biharugra, nyugat felől Mezőgyán, északnyugat felől pedig Zsadány; kelet és dél felől Romániához tartozó területek határolják.

Megközelítése Geszt zsáktelepülés, központja közúton csak Mezőgyánon keresztül érhető el, a 42 154-es számú mellékúton. A távolabbról érkezők a környező nagyobb települések közül Komádi, Vésztő vagy Sarkad érintésével érhetik el: Komádi irányából Zsadányig kell menni a 4219-es, majd Mezőgyánig a 4242-es úton; Vésztő felől Okányig a 4235-ös, onnan Zsadány széléig a 4236-os, tovább Nagygyantéig a 4219-es úton, onnan pedig a 42 154-esen. Sarkad felől szintén Nagygyantéig kell menni a 4219-es úton.

Története Geszt község neve először 1213-ban jelenik meg az írott forrásokban, amikor az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták. A 13. században neve szerepelt a Váradi regestrumban is. 1401-ben a Gesztiek nemesi birtokaként említették. Nevének változatai: 1401–1458 közt Gezth néven, 1475-ben Egyházasgeszt és Kisgeszt, 1485 körül pedig Nagygeszt néven volt feljegyezve.

A trianoni békeszerződés értelmében, a település Tiszaradványpuszta nevű részét, 298 lakossal (162 fő román, 136 magyar) Romániához csatolták és rövidesen beolvadt Atyás településbe. Szintén elcsatolták a település Csákpuszta nevű részét is (49 magyar nemzetiségű lakossal).

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hanzéros János (MDF-FKgP) 1994–1998: Szerb József (független) 1998–2002: Szerb József (független) 2002–2006: Fábián Zsuzsanna (független) 2006–2010: Fábián Zsuzsanna (független) 2010–2014: Fábián Zsuzsánna (független) 2014–2019: Fábián Zsuzsánna (független) 2019–2024: Brandt Krisztián (független) 2024– : Brandt Krisztián (független)

Népesség

2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 31,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,9%, református 45,3%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 43% (4,1% nem nyilatkozott).Geszt Helységnévtár

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 11% cigánynak, 0,3% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,9% volt református, 0,1% római katolikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 40,2% felekezeten kívüli (29,2% nem válaszolt).Geszt Helységnévtár

Nevezetességei

Tisza-kastély – Épült 1772-ben barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették klasszicista és copf stílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizestartályt vásároltak a kastély lakói részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében teljesen kifosztották, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből. Korábban iskola és könyvtár működött az épület falai között.https://kk.gov.hu/66-ev-utan-uj-iskolat-es-ovodat-kapott-geszt A kastélyt 2017-ben az Országgyűlés ingyenesen a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adta. Arany János Irodalmi Emlékház – 1851-ben (más forrás szerint 1851-52-ben)Pokoly József: A Tisza-ősök és Geszt; Rubicon történelmi magazin 2015/11, 21-28. oldal Arany János a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában levő kerti lakban. Ebben a nádfedeles házban található az emlékmúzeum. Tisza kripta – Épült 1771-ben, a borosjenői Tisza család temetkezési helyéül, ma összesen 33 Tisza családtag nyugszik benne, a mai Békés vármegye legnagyobb sírboltja, 1902-ben átépítették, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába. 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő Tisza-leszármazott, Hámos László segítségével és pénzadományával felújították. Csörsz-árok – A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A települést érinti az Alföldi Kéktúra. Zsombi tájháza,ami 2023 május 1. óta látogatható.

Neves szülöttek Uram János (labdarúgókapus) Gróf Tisza Lajos (1832–1898) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, az 1879. évi szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, Bihar vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. Tisza Domokos (1837–1856) Arany János tanítványa, költő.

Testvértelepülései Bardoc (Románia) Cséffa (Románia)

Jegyzetek

További információk Geszt honlapja https://www.facebook.com/mezogyan.geszt.ref/ – A Mezőgyáni Református Missziói Egyházközség és a Geszti Ref. Egyházközség Facebook oldala Adatok Kereskényi Miklós–K. Cseh Judit: Geszt; szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza) Szász Andrásné Beleznay Ilona: Geszt község története, 1-2.; Önkormányzat, Geszt, 2001–2008

Kategória:Békés megye települései Kategória:Kis-Sárrét Kategória:Bihar vármegye települései