Körösnagyharsány község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Fekvése Békés vármegye északkeleti sarkában, a magyar-román határtól 1,5 kilométerre, Nagyváradtól 23 kilométerre helyezkedik el. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északkeleti peremén, a Sebes-Körös bal partján fekszik.

Szomszédai: észak felől Körösszegapáti, nyugat felől Körösszakál, dél felől pedig Biharugra. Keleti irányból Romániához tartozó területek határolják, a három legközelebbi, határon túli település északkelet felől Körösszeg (Cheresig), kelet felől Vizesgyán (Toboliu), délkelet felől pedig Rojt (Roit).

Megközelítése A település nyugati határszélén húzódik a Körösszakál-Zsadány közti 4216-os út, arról érhető el mindkét végponti település irányából. Lakott területén csak az előbbiből keletnek kiágaző 42 156-os számú mellékút vezet keresztül, amely a belterület keleti szélét elhagyva még tovább folytatódik az országhatáron át, Körösszeg felé.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 127-es számú a érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Körösnagyharsány megállóhely a vonal utolsó magyarországi állomása, Körösszakál megállóhely után, de jelenleg nem üzemel, mert személyszállítás néhány éve csak Vésztő és Gyoma között történik.

Története bélyegkép|balra|150px|A körösnagyharsányi önkormányzat által állított emléktábla Aranyosgerenden

Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn.

Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi regestrum említette először egy oklevélben, amelyben a község egyik lakosát istenítéletre idézték.

1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve.

1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették.

Körösharsány hűséges szolgálataiért Bocskai Istvántól hajdúvárosi rangot kapott.

1660-ban a törökök ismét teljesen elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést.

A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. század elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.

1910-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 református, 73 görögkeleti ortodox és 19 izraelita.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

A körösnagyharsányi zsidók története

A településre az első zsidók Nagyváradról érkeztek, az 1700-as évek végén. A harsányi Váradi úti kis zsidó temető legkorábbi síremléke 1855-ből származik. A település első állandó zsidó lakosai az Áron, Klein és Roseth családok voltak. A község központjában, a mai Kossuth téren és környékén telepedtek le, építették meg kereskedésüket, házukat. A harsányi közösség 1880-ban 43, 1890-ben 44 jómódú, vallásos családból állt, az 1900-as évek elején azonban gyors csökkenés kezdődött, több család beköltözött Nagyváradra.

A két világháború között Harsányban élt Grosz Jónás és Krepsz Jenő szatócs és családja, Breyer Ignácné kocsmáros és Steiner Mórné. 1944 áprilisában a Grosz család tagjait sárga csillag viselésére kötelezték, majd a nagyváradi gettóba szállították őket. Az 1945-ben munkaszolgálatból hazatért Grosz Márton is rövidesen elköltözött Körösnagyharsányból, de halála után a faluban temették el.

Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Máté Józseffüggetlen1994–1998Máté PálMDF1998–2002MDF-FKgP2002–2006Makra TiborMSZP2006–2008függetlenA képviselő testület feloszlatta magát.2008–2010Máté PálFidesz-KHEIdőközi választás: 2008. április 6.2010–2014Fidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Győri Zoltánfüggetlen2024–független

1990-'941994-'981998-'022002-'062006-'102010-'142014-'192019-'24'06-'08'08-'10MátéJózsefMáté PálMakra TiborMáté PálGyőriZoltán –MDFMDF-FKGPMSZP –Fidesz-Fidesz-KDNP –

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 14,2% cigánynak, 0,2% németnek, 5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 64,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,7% (9,6% nem nyilatkozott).Körösnagyharsány Helységnévtár

2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 10,3% románnak, 1,9% cigánynak, 0,2-0,2% ruszinnak és horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt református, 4,2% ortodox, 3,7% római katolikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,6% egyéb keresztény, 27,5% felekezeten kívüli (18,4% nem válaszolt).Körösnagyharsány Helységnévtár

Nevezetességei Legismertebb eseménye: a minden év szeptemberében megrendezett "Káposztafesztivál" hagyományőrző rendezvény Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, amely táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbak van. A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Zsidó emlékek A Kossuth téren található a Grosz család nagy méretű háza. A Váradi úti kisebb zsidó temető a mai vágóhíd mellett található. A nagy zsidó temető. A település határában található, nem messze a ma is használt köztemetőtől. A máig megmaradt síremlékek az 1850-60 és az 1940-es évek között készültek.

Körösnagyharsányhoz kötődő személyek Győri Anett

Testvértelepülése Olasztelek, Románia

Jegyzetek

Források, irodalom

Csomor János: Körösnagyharsány krónikája (Békéscsaba, 1980); [ kézirata: Körösnagyharsány, 1873.] Varga Dávid: Az ország peremén (Budapest, 1982) Balogh István: A körösnagyharsányi zsidóság és temetőik története (Budapest, 2008) Köteles Lajos: Amikor a Nap aludni tért (Békéscsaba, 2019) Máté Lajos: Virágok közt ( Válogatott versek II.) (2007) Máté Lajos: Hajnali fényben (Válogatott versek III.) ( 2013) Muzsai Anikó: Szertelen szösszenetek Muzsai Anikó: Emlékekben megmaradni

További információk

Körösnagyharsány község honlapja Körösnagyharsány a falvak.hu oldalon Könyv a körösnagyharsányi zsidóságról

Kategória:Békés megye települései Kategória:Kis-Sárrét Kategória:Bihar vármegye települései