A déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Az 1990-es évekig a tudomány úgy tudta, hogy csak egy csukabálnafaj létezik. A világ összes csukabálnáját a Balaenoptera acutorostrata tudományos néven ismerték. Aztán az 1990-es években elvégzett filogenetikus vizsgálat alapján kiderült, hogy valóban két csukabálnafaj létezik: az eddig is ismert csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) és az újonnan elkülönített déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis). A két faj elterjedési területe csak néhol, a déli félteken fedi egymást. 2000-től a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) is külön fajként kezeli a déli csukabálnát.
Előfordulása A déli csukabálna az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánok déli részén élő barázdásbálnafaj.
E faj egyedszámát még senki sem mérte fel, de a feltételezések szerint több százezer állat is lehet. Habár keveset tanulmányozták e déli fajt, a tudósok észrevették, hogy még ismeretlen okokból a déli csukabálna állomány az 1978-1991 és 1991-2004 időszakokban 60 százalékkal csökkent. Emiatt egyes állományokat az IUCN Sebezhető fajnak, míg más állományokat Veszélyeztetett fajnak tart.
Megjelenése Ez az állat valamivel nagyobb, mint a csukabálna. Testhossza 7,2-10,7 méter, testtömege 5,8-10 tonna.Arkive.org - Antarctic minke whale A nőstények általában egy méterrel hosszabbak, mint a hímek. Az újszülött borjak 2,4-2,8 méter hosszúak. A déli csukabálna háta sötét szürke, hasa fehér. Úszói sötétek, de szélük fehér. A csukabálna és a déli csukabálna alakban és színezetben is különbözik egymástól.
Életmódja A déli csukabálna nyáron az Antarktisz környékén tartózkodik, ahol bőséges táplálékban részesül. A téli tartózkodási helyéről még nem tudunk sokat. Már megfigyeltek ilyen állatokat Peru vizeiben is. A bálna főleg krillel táplálkozik; az általa kedvelt fajok a következők: Euphausia superba, Euphausia crystallorophias, Euphausia frigida és Thysanoessa macrura. A déli csukabálna a vadonban, valószínűleg a kardszárnyú delfin (Orcinus orca) táplálékául szolgál. Habár az ember a nagyobb testű bálnafajokra vadászott, illetve időnként még vadászik, szigonya e kisebb fajt sem kerülte el.
Jegyzetek
Források Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
2012. Pattern and timing of diversification of Cetartiodactyla (Mammalia, Laurasiatheria), as revealed by a comprehensive analysis of mitochondrial genomes. ISSN 1631-0691|Comptes Rendus Biologies 335(1): 32–50. Takeshi Sasaki, Masato Nikaido, Healy Hamilton, Mutsuo Goto, Hidehiro Kato, Naohisa Kanda, Luis A Pastene, Ying Cao, R Ewan Fordyce, Masami Hasegawa, Norihiro Okada, Mitochondrial Phylogenetics and Evolution of Mysticete Whales, Systematic Biology, Volume 54, Issue 1, February 2005, Pages 77–90, https://doi.org/10.1080/10635150590905939 Gatesy, J., Geisler, J. H., Chang, J., Buell, C., Berta, A., Meredith, R. W., ... & McGowen, M. R. (2013). A phylogenetic blueprint for a modern whale. Molecular phylogenetics and evolution, 66(2), Árnason, Ú., Lammers, F., Kumar, V., Nilsson, M. A., & Janke, A. (2018). Whole-genome sequencing of the blue whale and other rorquals finds signatures for introgressive gene flow. Science advances, 4(4), eaap9873. https://doi.org/10.1126/sciadv.aap9873
Kategória:Balaenoptera Kategória:Emlősfajok Kategória:Az Atlanti-óceán emlősei Kategória:A Csendes-óceán emlősei Kategória:Az Indiai-óceán emlősei