Lovász Irén (Karcag, 1961. április 11. –) Kossuth-díjas magyar előadóművész, népdalénekes, a néprajztudomány kandidátusa, egyetemi kutatóprofesszor, érdemes művész. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.
Énekes előadóként 17 szólóalbuma a német Erdenklang Musicverlag, az amerikai CC'nC Records, a magyar Fono Records és Hungaroton Classics kiadóknál és legújabban saját SIRENVOICES kiadójánál jelentek meg. Közreműködik több nemzetközi világzenei válogatáslemezen is, többek között a HEARTS OF SPACE, WARNER MUSIC France, Minos-EMI, Enja Records, Origines és más world music albumokon.
Nemzetközi és hazai elismerések, így az Év Legjobb Énekesnője EMeRTon Díj, a Magyar Művészetért Díj, Bartók Béla Díj vagy a Német Lemezkritikusok Díjának kitüntetettje. Rangos helyszínek fellépője a Művészetek Palotájától a Mátyás-templomon, a zágrábi, az ulmi és a brüsszeli katedrálison át a londoni Covent Gardenig. Tudományos és művészi pályája szintéziseként zene-és vallásantropológiával, hangterápiával és archaeo-akusztikával is foglalkozik.
Életpályája 1979-ben érettségizett a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban. 1984-ben a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1984–1988 között az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott könyvtárosként. 1986–1995 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem kommunikáció tanszékén tanársegédként dolgozott. 1988–1995 között a Néprajzi Múzeum népzenei gyűjteményében muzeológus volt. 1989–1992 között a Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasa, 1991–1995 között a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának doktori ösztöndíjasa volt. 1995-ben védte meg kandidátusi disszertációját. (A szakrális kommunikáció. Népi imádságok pragmatikai, antropológiai megközelítése címmel.)
1995-ben készítette első szólólemezét Világfa címmel a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére, a nagy Millecentenáriumi régészeti kiállítás kísérőzenéjeként (zeneszerző: Hortobágyi László).
Első külföldi szólólemeze, mely a Világfa átdolgozott kiadása: Rosebuds in a Stoneyard, Erdenklang 1996, elnyerte a Német Zenekritikusok Díját a népzene/világzene kategóriában. A Világfa második kiadásban is megjelent: 1999. Fonó Records.
Régizenei együttesek szólistája volt, kortárs zenét is énekelt, valamint jazz zenészekkel is dolgozott. Együtt turnézott Európában Snétberger Ferenc jazz gitárossal.
Peeter Vahi, észt zeneszerző az ő hangjára komponált egy kortárs zeneművet, melyben kora középkori tibeti és szanszkrit nyelvű szövegeket énekel: Supreme Silence, CCn’C Records 1998.)
1998–2003 között a Makám együttessel dolgozott együtt. Közös lemezeik: Skanzen 1999, 9 Colinda 2001, Szindbád 2002. (Fonó Records).
A magyarországi Waldorf óvónőképzésben a kezdetekről részt vett mint a magyar népdal és népszokásköltészet oktatója.
2000-ben jelent meg a Teagrass nevű brnói cseh-morva-szlovák kortárs népzenei együttessel közösen készített lemezük, mely a kelet-európai régió különböző népzenéiből készült világzene: Irén Lovász—Teagrass: Wide is the Danube, CCn'C Records 2000.
2003-ban
2005-ben új zenei formációt hozott létre, és az új zenekarával elkészítette a Fellegajtó c. lemezét (Hungaroton Classic 2005.), amely archaikus magyar népdalok, szakrális énekek és gregorián dallamok alapján épít egy új zenei világot. A zenekar tagjai: Lukács Miklós cimbalom, Szokolai Dongó Balázs fafúvósok, Mizsei Zoltán billentyű, Farkas Zoltán basszusgitár, Gyulai Csaba ütőhangszerek.
2006-ban Bartók Béla emlékdíjat kapott.
2006-ban egy négyrészes lemezsorozatot indított Gyógyító hangok címmel szerzői kiadásban.
Első része: Égi hang/Sacred Voice (2006. Sirenvoices). A szakrális magyar népköltészetből merít és középkori gregorián dallamokat, zsoltárokat is megszólaltat.
Második része: Belső hang/Inner Voice (2007. Sirenvoices) meditatív zene, belső utazás a négy természeti őselem, föld, víz, tűz, levegő megidézésével.
2008-ra mindkét lemez ARANYLEMEZ lett.
2008-as lemeze: Szerelmes virág/Flower in love (Sirenvoices 2008) crossover album, a reneszánsz tánczene zene és a korabeli népzene anyagából. Közreműködik: Győri István: reneszánsz lant, Szabó Zsolt: viola da gamba, Horváth Kornél: ütőhangszerek (furulya, kaval, duda, fujara).
2008-ban indította a máig sikerrel működő heti dalolókörét a Budavári Művelődési Házban.
2009-ben Magyar Művészetért díjat kapott.
2009-ben megjelent a VILÁGFA REMIX albuma (Sirenvoices, 2009.)
2010-től a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense. 2014-ig a Kommunikáció-és Társadalomtudományi Intézet majd a Művészettudományi és Szabadbölcsészet Intézet munkatársa. Kutatási és oktatási szakterületei:
Kulturális antropológia, vallásantropológia, vallási folklór, szakrális kommunikáció, kulturális tanulmányok, kulturális kommunikáció, kultúra és szemiotika, művészeti kommunikáció, hagyománypedagógia, művészetterápia, zeneterápia, archaeoakusztika.
2011-ben megjelenik a Szakrális Kommunikáció című könyvének második kiadása. (Károli Könyvek – L’Harmattan kiadó, Budapest)
2012-től az ELTE Zenetaraeuta szakképzésének meghívott előadója.
2015-ben megjelentette a Hangtájkép/Soundscape c. lemezét a Lovász Irén- Groove&Voice Trioval: Horváth Kornél (ütőhangszerek) és Mizsei Zoltán (ének, billentyű) közreműködésével.
2017-ben megjelentette a Gyógyító Hangok c. lemezsorozata harmadik darabját NŐI HANG címmel. (Sirenvoices 2017.) zene: Hortobágyi László
2023-ban megjelentette Gyógyító hang c. albumát, a Gyógyító hangok c. négy részes lemezsorozata zárótételét. (Sirenvoices 2023)
Művei https://m2.mtmt.hu/api/author/10034727
Monográfiák Szakrális kommunikáció. Bp. Európai Folklór Intézet, 2002 Szakrális kommunikáció. 2. kiadás, Károli Könyvek. L’Harmattan, Budapest, 2011 Hang – lélek – hagyomány. Válogatott tanulmányok. L'Harmattan, Budapest, 2025
Szerkesztett kötetek
Sepsi Enikő, Lovász Irén, Kiss Gabriella, Faludy Judit (szerk.): Vallás és művészet. Károli Gáspár Református Egyetem – L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2016
Könyvfejezetek Oral Christianity in Hungary: Interpreting Interpretations. in: Davies, J. & I. Wollaston (Eds.) The Sociology of Sacred Texts. Sheffield Academic Press, 1993. 72-82. Religion and Revolution: A Hungarian Pilgrimage in Rumania. in: Martin, L. (Ed.) Religious Transformations and Socio-Political Change. Eastern Europe and Latin America. Mouton de Gruyter, Berlin, New York, 1993. 127-142. „Az elme hallja, nem a fül.” Egy asszony látomásainak antropológiai megközelítése. in: Küllős I.-Pócs É. (szerk.): Álom, látomás, extázis. Bp. Akadémiai, 1994 A szakrális kommunikáció elméletéhez. In Benedek-Csonka-Takács (szerk.): Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Bp. 1999. 419-440. Az imádkozásról. In Barna G. (szerk.): Nyisd meg Uram szent ajtódat. Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Bp. 2001. 3-37. Életrajzi beszélgetés Erdélyi Zsuzsannával. In Barna G. (szerk.): Nyisd meg Uram szent ajtódat. Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Bp. 2001. XI-XLV. Fülszöveg. In: Gulyás Judit- Szeleczky Ildikó (szerk.): Gyűjtőszenvedély. Geobox Hungary Kiadó, 2008. Power of Sustainale Heritage through the Healing Voice of Traditional Singing. In: Hoppál, M. (Ed.) Sustainable Heritage, 227-238. 2010 Szakrális kommunikáció. 2. kiadás, Előszó a második kiadáshoz. Károli Könyvek. L’Harmattan, Budapest. 2011. 9-17. Vallásfogalmak a kulturális antropológiában és a vallástudományban az utóbbi évtizedekben. In: Kendeffy G.- Kopeczky R. (szerk.): A vallásfogalmak sokfélesége Bp. KRE-L’Harmattan, 2012. 17-28. Hagyománypedagógia és lelkiegészség nevelés. Az emberi hang és a dalolás gyógyító ereje napjainkban. in: Lázár Imre – Szenczi Árpád (szerk.) A nevelés kozmológusai. Kodály Zoltán, Karácsony Sándor, Német László megújító öröksége. Bp. KRE- L’Harmattan, 2012. 147-169. A népzene mint művészeti kommunikáció; In: Spannraft Marcellina, Sepsi Enikő, Bagdy Emőke, Komlósi Piroska, Grezsa Ferenc (szerk.) Ki látott engem? Buda Béla 75. 444 p. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem; L'Harmattan Kiadó, 2014. pp. 289–305. (Károli Könyvek) () "Médium vagyok" – egy női spirituális közvetítő ma Budapesten; In: Vassányi Miklós, Sepsi Enikő, Voigt Vilmos (szerk.) A spirituális közvetítő. 404 p. Budapest: L'Harmattan, 2014. pp. 305–327. () A hagyomány tisztelete. Utószó. In: Szeleczky Ildikó (szerk.): Terített asztalaink üzenete. Vendégvárás Művészete Egyesület, Szentendre, 2014. 240-241. Respecting Traditions. Afterword. in: Ildikó Szeleczky (ed): Hungarian Table Settings. Messages from the past and Present. Association for the Art of Entertaining Guests. Miskolc, 2016. 240-241. Barlangtól a kupoláig: szakrális terek akusztikai hatásairól – Az archaeoakusztikától a hangterápián át a kortárs előadóművészetig, In: Sepsi Enikő, Lovász Irén, Kiss Gabriella, Faludy Judit (szerk.): Vallás és művészet. Károli Gáspár Református Egyetem – L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2016. 409-430. Voicing Cave: Experience and Metaphor. From Archaeoacoustics to Voice Therapy. In: Linda Eneix (ed.) Archaeoacoustic II. The Archaeology of Sound. Publications of the 2015 conference in Istambul. OTSF, Florida, 2016. 93-101. Lovász, Irén ; Paolo, Debertolis: Archaeoacoustic approach of the Rounda in BényIn: Linda, C Eneix; Michael, W Ragussa (szerk.) Archaeoacoustics III – More on the Archaeology of Sound : Publication of Papers from the Third International Multi-Disciplinary Conference (Volume 3) Myakka City (FL), Amerikai Egyesült Államok : The OTS Foundation, (2018) pp. 111–121. , 11 p. Szakrális tér- színházi tér: Emberi hang az akusztikus térben In: Spannraft, Marcellina (szerk.) Tertium datur : Tanulmányok Lázár Imre tiszteletére Budapest, Magyarország : Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó (2018) pp. 141–157. , 17 p. Áldás, átok, jókívánság. A performatívumok szerepe a magyar néphagyományban In: Béres, István; Korpics, Márta (szerk.) Ha kiderül az alkony : Tanulmányok Spannraft Marcellina tiszteletére Budapest, Magyarország : Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó (2019) pp. 117–133. , 17 p. Vallás és mágia, ima és ráolvasás – Az archaikus népi imádságok műfaji, tipológiai kérdései Erdélyi Zsuzsanna munkásságában In: Fehér, Anikó (szerk.) Vallás – nép – művészet : Egyházművészeti tanulmányok Egyéb URL Budapest, Magyarország : Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, (2019) pp. 17–33. , 17 p. A gyógyító hangok antropológiájához: a népdaléneklés testi-lelki hatásairól In: Lázár, Imre (szerk.) A társas-lelki és művészeti folyamatok pszichofiziológiája Budapest, Magyarország : Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó (2019) 332 p. pp. 251–278. , 28 p. Hang, test, lélek. A szakrális kommunikáció és gyógyítás archaikus formái ma a gyimesi csángóknál In: Korpics, Márta; Spannraft, Marcellina (szerk.) Társadalmi kommunikáció és szakralitás I. : Közelítések és mélymerülések Budapest, Magyarország : Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE), L’Harmattan Kiadó (2020) pp. 131–155. , 25 p.Tudományos Lovász, Irén A székelyvéckei jelenés mint szakrális kommunikáció In: Korpics, Márta; Spannraft, Marcellina (szerk.) Szakrális közösségek – kollektív emlékezet Budapest, Magyarország : Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó (2021) pp. 163–182. , 20 p. Szaktanulmány (Könyvrészlet) | Tudományos[32867550] [Nyilvános]
CIKKEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATOKBAN „Szent szó, szent beszéd….” Az archaikus népi imádságok megértéséhez, Vigilia, 1991. 56.6. 335-336. Gyógyító hagyomány. Avagy az írástudatlan alkotók tisztelete. Ludányi András (szerk.) Itt-Ott kalendárium, Ohio, USA , 2006. 53-64 A szakrális kommunikáció kutatásáról, különös tekintettel az imádságra. In Studia Caroliensia, 2008/2. 37-46. „Krisztus urunk maga mondta…” Szemiotikai lehetőségek az archaikus népi imádságok kutatásában. Vallástudományi Szemle 2011/3.86-98.