Kelenföldi Telkes Simon, születési és 1881-ig használt nevén Rubin SimonAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 28031/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 15. oldal 16. sor (Szeged, 1845. szeptember 16. – Gombás/Fenyőháza, 1932. december 29.)Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 387/1941. folyószáma alatt. miniszteri főszámtanácsos, a Központi Névmagyarosító Társaság elnöke. Telkes Mária műszaki polihisztor, a „Napkirálynő” nagyapja.

Élete Rubin Náthán és Selig Katalin fiaként született zsidó családban. Az alreáliskolát szülővárosában, a főreáliskolát Pesten végezte. 1865–66-ban a József Műegyetem hallgatója volt. 1867 augusztusában a Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, ahonnan 1887. szeptember 23-án átkerült a Kereskedelemügyi Minisztérium IV. 2. ügyosztályába (vám- és külkereskedelmi osztály) statisztikai előadónak. Az 1878-as párizsi világkiállítás magyar osztályának a kormány által kinevezett felügyelője és az 1879-ben Székesfehérvárt rendezett országos általános kiállításnak Zichy Jenő gróf mellett rendező felügyelője volt. A kereskedelemügyi magyar királyi minisztériumban számtanácsos és annak vámosztályában a konzulátusaink jelentéseinek feldolgozásában több évig működött. 1879 végén Budapesten mozgalmat indított a névmagyarosítás tömeges terjesztése érdekében és 1881-ban megalakította a Központi Névmagyarosító Társaságot, amelynek elnöke is lett. Rubin családi nevét 1881-ben változtatta Telkesre. Két évvel később belépett az unitárius egyházba.Keresztény Magvető (1883) 1907. szeptember 17-én kelenföldi előnévvel magyar nemességet kapott.

Társadalmi tevékenysége középpontjában a névmagyarosítás nemzeti ügye állt, aminek nagy jelentőséget tulajdonított. Erőfeszítései azonban viszonylag csekély visszhangra találtak. A társaság működése az évek során ellaposodott, és panaszok is megjelentek tevékenységével szemben, mivel az általa hirdetett díjmentes segítség helyett a magyarosítási ügyekben való közreműködéséért különféle jogcímeken pénzt szedett. 1909-ben a belügyminiszter a társaságot önmagától megszűntnek jelentette ki, további működését betiltotta, illetőleg Telkes Simont eltiltotta attól, hogy a megszűnt társaság elnökeként szerepeljen.https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelugyiKozlony_1909/?query=k%C3%B6zponti%20n%C3%A9vmagyarosit%C3%B3%20t%C3%A1rsas%C3%A1g&pg=576&layout=s

Irodalmi működését 1865-ben a Szegedi Híradóban közgazdasági cikkekkel kezdte meg és folytatta a fővárosi lapokban; írt a Nemzetgazdasági Szemlébe (1883–85, 1887), Budapesti Szemlébe, a Mezőgazdasági Szemlébe, Erdészeti Lapokba stb. mint iparagitátor, munkásságot fejtett ki a Pester Lloydban és egyéb külföldi hírlapokban is a külföldi ipartelepeknek hazánkban való átültetése céljából. Bevezető tanulmányokat írt a hivatalos áruforgalmi statisztika 1886…1888. évfolyamaihoz, úgyszintén az ezredéves kiállítás hivatalos katalógusának bőripari és ruhaipari füzeteihez; a Magyar Kereskedelmi Múzeum c. hetilapban hazánk nyersterményeinek és ipari készítményeinek Ausztrián kívül keletre és délkeletre való tömegesebb kivitele érdekében írt cikkeket. Cikkei a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben (VI. 1870. Népszámlálás Bajorországban 1867-ben), a Földrajzi Közleményekben (1889. Finnország számokban, Bosznia-Herczegovina lakóhelyei és népessége).

Családja Felesége Szonnert (Sára) Mária volt, akivel 1872. november 15-én Budán kötött házasságot.

Gyermekei: Telkes Dezső Simon (1870–?) állatorvos. Felesége Telkes (Urbancsok) Zsuzsanna (1876–1956) Telkes Ernő (1872–1942) bankhivatalnok, részvénytársasági igazgató. Első felesége Gétzy Aranka Eleonóra (1879–1909), második Csasznek Etelka (1889–1939). Telkes Aladár (1875–1943). Felesége Lábán Mária (1879–1963). Telkes Ödön (1877–1885) Telkes Lívia Katalin (1880–?) Telkes Szilvia Ágnes (1882–1907). Férje Raab Vilmos orvos. Telkes Béla (1884–1915) unitárius lelkész. Felesége Lázár Lenke (1892–1938). Telkes Ilona (1885–1931). Férje Kaszab Miklós (1882–?) műépítész. Telkes Ibolya, Violet (1887–1969). Dallasban hunyt el. Férje James Deitrick. Telkes Magda (1888–1966). Dallasban hunyt el. Telkes Nóra (1890–1979). Férje Adrien Dumas.

Díjai, elismerései 1899. február 10-én megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét

Művei Illatszerek és szappanok. Budapest, 1879 (Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról XIII.) Magyarország mezőgazdasági nyersterményeinek és némely főbb iparkészítményeinek behozatala és kivitele. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal adatai alapján. Budapest, 1884 Áruforgalmunk. Budapest, 1886 Eledelek és italok. Adatok az áruforgalom s a termelés köréből. Budapest, 1888 Üvegiparunk. Ipari monographia, különös tekintettel a termelésre, munkás-, vám- és kereskedelmi viszonyokra. Budapest, 1895 Hogyan magyarosítsuk a vezetékneveinket. Budapest, 1897 (2. javított és bővített kiadás. Budapest, 1906)

Szerkesztette a Mittheilungen des königl. ung. Ministeriums för Ackerbau, Industrie und Handel 1888. és 1889-ben; a magyar kereskedelmi múzeum által 1894-ben; magyarul és külön hét külföldi nyelven kiadott Kiviteli Czímtár társszerkesztője volt.

Jegyzetek

Források

Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 3. (Budapest, 1939)

Kategória:Magyar írók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Szegediek Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szakírók