A kecskeméti Szentháromság temető Kecskemét város egyik lezárt temetője. Az Árpádvárosban, a belvárostól déli irányba található. Jelenlegi státusza kegyeleti park. Az önkormányzati és egyházi tulajdonban lévő temetőt a Kecskeméti Városgazdasági Kft. üzemelteti. Területe 12,66 hektár.
Története
A Szentháromság temető története a 18. század közepéig nyúlik vissza, az 1740-es pestisjárvány alatt nyitották meg, nevét a Szentháromság-kápolnáról kapta, mely 1721–22 (más források szerint 1709–10) körül épült. Területe a 20. századig változó ütemben folyamatosan nőtt, legnagyobb kiterjedését 1927-re érte el, mely ekkor 22,85 hektár volt.
A második világháború után Kecskemét megyeszékhely lett, és dinamikus fejlődésnek indult. A gyors népességnövekedés lakáshiányhoz vezetett, ezért a város a II. ötéves terv keretein belül megkezdte az árpádvárosi (korabeli: Leninváros) lakótelep építését. Az épülő lakótelep a temető területét is érintette, mely így durván felére csökkent. 1964-ben nyitották meg a kecskeméti Köztemetőt, sokan ide exhumáltatták hozzátartozóikat, illetve ekkor került kialakításra Kecskemét híres szülötteinek díszsírhelye is. Ma a temető építészetileg leglátványosabb részei az első világháborús hősi temető (épült: 1927, felújították: 2007), illetve a Kálvária (épült: 1896, felújítva: 2010).
Nevezetes halottai Bagi László (1819–1904) polgármester Balatoni Farkas Ignác (?–1944) gyógyszerész Bogyó Pál (1821–1906) apátplébános, pápai trónálló Csősz Mihály Imre (1838–1916) piarista gimnázium igazgató Dömötör Pál (1867–1935) gazdasági tanácsos Csalókay Sándor (1873–1918) a kecskeméti törvényszék vezetője Dunszt Ferenc (1824–1910) honvéd főhadnagy Ferenczy Ida (1839–1928) Erzsébet királyné bizalmasa Halasy Pál (1846–1912) császári és királyi tábornok Hanusz István (1840–1909) tanár, címzetes prépost Merász József (1887–1928) építési vállalkozó Ottó Sándor (1861–1937) mérnök Révész István (1862–1929) tábori püspök
Források Juhász István: Kecskemét város temetői. Kecskemét, 1999. (ISBN:963-03-8841-3) Péterné Fehér Mária – Szabó Tamás – Székelyné Körösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskeméti Füzetek 4. Kecskemét, 1992. (ISBN:963-02-9377-3) Megújult az első világháborús emlékhely Kecskeméten Felszentelték a Szentháromság Temető kálváriáját Történelmi és kegyeleti emlékhelyek
Kategória:Kecskemét kulturális élete Kategória:Magyarországi temetők