Szécsényi Tamás (? – 1354?) országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester és számos vármegye ispánja Károly Róbert és fia Nagy Lajos magyar király idején. Hosszú idejű erdélyi vajdaságával Károly Róbert legfontosabb főemberei közé tartozott. A Kacsics nemzetség Falkos ágából származott, nemzetsége legtöbb tagjával ellentétben kezdettől Károly Róbert szilárd híve volt, ezért adományul megkapta nemzetsége elkobzott birtokait. A Szécsényi család alapítója.
Élete
Kacsics nembeli Farkas pohárnokmester és nógrádi ispán fia, Falkos unokája volt. 1301-ben szembefordult nemzetsége tagjaival, emiatt Nógrád vármegyei birtokai elvesztek a számára és az ifjú Károly Róbert mellé állt a III. András magyar király halála utáni trónharcokban és a tartományurak elleni belháborúban — ebben valószínűleg közrejátszott, hogy a Nógrád vármegyei Szécsény váruradalmának birtoklása ügyében már apja, majd ő maga is többször vitába keveredett a nemzetség többi tagjával.Kristó Gyula, 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest p. 76. 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában, ahol derekasan harcolt, meg is sebesült. A csatában nemzetségének több tagja Csák Máté seregvezéreként harcolt, amiért Károly Róbert birtokaikat elkobozta, és később Szécsényi Tamásnak adományozta. 1313-ban a király lublói várnagya volt, 1316-ban pedig visszafoglalta Csák Mátétól a visegrádi várat a király számára. 1318–tól 1321-ig hasznosi és solymosi várnagy, aradi, bácsi és szerémi ispán. 1318-ban megkérte a király számára VII. Henrik német-római császár leányának, Beatrixnak a kezét. 1319-ben a kunok bírája, 1320–21-ben királynéi tárnokmester volt. 1321-ben meghalt Csák Máté, s ezután tartományurasága is összeomlott. Ekkor Károly Róbert Szécsényi Tamásnak adományozta a Kacsics nemzetség korábban elkobzott, de eddig Csák Máté által megszállt Nógrád megyei birtokait, a saját ottani birtokaival egyetemben. Öröklött és adományozott birtokaival az ország egyik leggazdagabb embere lett. 1321-től Károly Róbert haláláig, 1342-ig ő töltötte be az erdélyi vajda és a vele összekötött szolnoki ispán tisztségét, ami mutatja, hogy a király egyik leghűségesebb hívének számított. 1324-ben felszámolta az erdélyi szászok lázadását, és szebeni, 1330–42-ben aradi, 1330-ban csongrádi, 1334–43-ban nógrádi, 1338–42-ben trencséni ispán volt. 1339–41-ben tárnokmesteri procurator (megbízott).
Nagy Lajos király uralkodása kezdetén, 1342-ben, majd megszakítás után 1343-ban tárnokmester, valamint abaúji, borsodi, gömöri, hevesi és szepesi ispán. 1346–48 között a bárók között említik. 1346–50 között kevei és krassói ispán. 1347–48-ig galambóci várnagy. 1349-től 1354-ig országbíró, 1350-től 1354-ig turóci ispán.
Birtokai
Ősi birtokai Nógrádban voltak, ahol 1321-ben megkapta nemzetségének, a Kacsics nemzetségnek elkobzott birtokait is. Birtokadományokban részesült Károly Róberttől Heves és Hont megyében, valamint Erdélyben is.
Királyi adomány révén kapott birtokokat két lépcsőben – 1323. március 6-i és június 24-i keltezéssel – Berki, Eben, Érd, Keszi, Sasad és Sóskút területén.
Családja
Első házasságából több fia született.
Szécsényi Mihály váci püspök, egri püspök Szécsényi Kónya (Miklós) horvát–dalmát bán, királynéi asztalnokmester Szécsényi István Széchényi Gáspár Szécsényi Anna (†1354 előtt) Szécsényi László
Második felesége Auschwitzi Anna (Anna oświęcimski), a Piast-dinasztia hercegnője volt, akinek révén rokonságba került a magyar és a lengyel királyi családdal.
Jegyzetek
Tamás Kategória:Az Anjou-kor főurai Kategória:Országbírók Kategória:Erdélyi vajdák Kategória:Tárnokmesterek Kategória:Keve vármegye főispánjai Kategória:Krassó vármegye főispánjai Kategória:Nógrád vármegye főispánjai Kategória:Abaúj vármegye főispánjai Kategória:Arad vármegye főispánjai Kategória:Bács vármegye főispánjai Kategória:Szerém vármegye főispánjai Kategória:Szolnok vármegye főispánjai Kategória:Csongrád vármegye főispánjai Kategória:Trencsén vármegye főispánjai Kategória:Szepes vármegye főispánjai Kategória:Turóc vármegye főispánjai Kategória:Királynéi tárnokmesterek