Neszmély (németül: Nessmühl, szlovákul: Nesmily) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.
Fekvése Neszmély Komárom-Esztergom vármegyei település, a Neszmélyi borvidék központja a Gerecse északi, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es főút mellett fekszik. Területét egy rövid szakaszon érinti a Süttő–Vértestolna közti 1127-es út, Szomódra pedig egy önkormányzati út vezet innen, amely Dunaszentmiklóstól a 11 136-os számozást viseli. Áthalad a településen a is, amelynek itt két megállási pontja van: Neszmély vasútállomás és Várhegyalja megállóhely. Utóbbi a 10-es főút közelében van, előbbi közúti megközelítését a 11 341-es út biztosítja.
Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 kilométer.
Története 265px|balra|bélyegkép|Neszmély, kisvár légi fotón 265px|balra|bélyegkép|Neszmély, kisvár légi felvételen bélyegkép|265px|Neszmélyi borpincék Neszmély és környéke ősidők óta lakott hely, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori leletanyag.
Első írott nyomát az 1237–40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.
1339-ben Károly Róbert, az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozta. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelent meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolták a községet.
1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlítette végrendeletében.
Egy 1342-ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalták, és Neszmélyre helyezték át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.
1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illette.
1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.
1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.
1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.
A törökök nem kímélték Neszmélyt, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt. Ekkor az összeírók hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A falu később újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka volt.
A Zichy család is a település birtokosa volt később.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le. 1850-ben dézsmáltatni akarták a falu szőlőhegyét, aminek a lakosok ellenálltak, és a karhatalom lépett közbe.Ortutay András 1983: A neszmélyi zendülés. In: Komárom Megyei Levéltári Napok I–IX. Esztergom, 12–14. (eredetileg Dolgozók Lapja XXVIII/287 1975. december 7.)
A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Neszmély a filoxérajárvány előtt nem egy fajta, hanem egy bortípus miatt volt híres. A borvidék termékleírása szerint: „A neszmélyi bor, amely a somlói után a legkeményebb, legkarakteresebb bor volt még ebben az időben is, jól bírta a vízi szállítást, így szinte egész Európában ismertté vált.” Schams Ferenc 1832-ben így írt róla: „A neszmélyi bor vitathatatlanul a komáromi ispánság legjobb bora, a legelőkelőbb fehér asztali bora Magyarországnak.”
A szőlőfajták akkor még nem a maiak voltak. A leírás szerint a filoxéra előtt a hegyen a Kadarka és a Rácfekete vörösbor volt többségben, a fehér oldalon pedig azok a fajták, amelyeket utána lecseréltek: „A korábbi szőlőfajtákat újakkal cserélték fel, háttérbe szorult a Kadarka és a Rácfekete, helyettük a jól bevált Olaszrizlinget, a Mézes fehért és Góhért, Piros veltelinit, Zöld szilvánit és Ezerjót telepítették."
Vagyis a híres neszmélyi fehér filoxéra előtt főleg Mézes fehér, Góhér = Juhfark, Zöldszilváni, Piros veltelini – és ezek házasítása – volt. Ezek adták azt a lassan érő - Schams szerint 4-5 év alatt beérő, aztán aranysárgára érő - kemény, savas, hosszan eltartható fehérbort, amelyet a Dunán Bécsig, sőt a pápai asztalig szállítottak.
A 19. század végén kitört filoxéravész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, sikerült visszanyernie régi hírét, s az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár-Neszmélyi Borvidék néven ért el sikereket. 2010-től a borvidék hivatalos megnevezése Neszmélyi borvidék lett.
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.
Közélete Polgármesterei 1991–1994: Jobbágy István (nem ismert) 1994–1998: Jobbágy István (független) 1998–2002: Jobbágy István (független) 2002–2006: Benkő Ferenc (független) 2006–2008: Benkő Ferenc (független) 2008–2010: Horváth Béla (független) 2010–2014: Janovics István (független) 2014–2019: Janovics István (független) 2019–2024: Janovics István (független) 2024– : Fürst Eszter (független)
A rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották Almásneszmély polgármesterének, Balázs azonban belső viszályokra hivatkozva 1991 elején lemondott a tisztségéről. A következő választást már a kettéválást követően tartották meg, amelyen Jobbágy Istvánt bízták meg a település vezetésével.
2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani Neszmélyen, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 31,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,7% (21,7% nem nyilatkozott).Neszmély Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% románnak, 0,4% örménynek, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1% szerbnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,9% volt római katolikus, 20,3% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).Neszmély Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|200px|A református templom bélyegkép|200px|A hajóskanzen Neszmélyen A mai református templom épületén a késő gótikus stílusjegyek és más adatok alapján két építési periódust különítenek el. Az első, 1396–1404 közötti periódusba tartozik a torony, illetve a hajó nyugati része. A második, 15. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja. A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török hódoltság korinak vélnek. A szőlőhegyen található a 15. században épített gótikus stílusú, ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető, aki 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg. A Duna-parti Hajóskanzenban a hajók belülről is megtekinthetők. A szintén Duna-parti Millecentenáriumi Park kemencesorral, színpaddal és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet – többek között – a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is. Itt található a Neszmélyi borvidék központja. A régi téglagyár mögötti dombtetőn található a Hilltop Neszmély borászat és vendégház. A neszmélyi iskola Makovecz Imre tervei alapján épült. Neszmély híres a réteséről is. A község határában található a Neszmélyi Arborétum, ahol országosan is jelentős atlaszcédrus-telepítési kísérlet folyik. 2023. június 29. óta kompjárat közlekedik a Dunán át Szlovákiába.
Híres emberek Itt született Takács Ádám református lelkész, prédikátor. Itt hunyt el 1439. október 27-én Habsburg Albert magyar király. A faluban tanított Szentessy László grafikusművész, a Sigillum csoport egyik alapító tagja. Dolgozata a község történetéről és a református templomról szóló ismertetések alapműve. Vezető szerepe volt a Faluvédő Egyesületben is. Kamocsay Ákos az ÉV BORÁSZA 1999-ben.
Képgaléria
Jegyzetek
Irodalom Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 64.
További információk Neszmély Önkormányzatának honlapja Neszmély közösségi honlapja Neszmély régészeti leletei Wenninger Mátyás: A romai katholikus templomok és iskolák Duna-Almáson és Neszmélyen; Engländer és Társa, Tata, 1903 Hatvani Margit: Istentől lett ez hit által. A Neszmélyi Árvaház története; bev. Cseri Kálmán; Pasaréti Református Egyházközség, Bp., 1990 Jobbágy István: A neszmélyi baptista temető története; Baptista Gyülekezet, Neszmély, 2000 Bárdos István–Szénássy Zoltán: Neszmély; szerk. Bárdos István; Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest, 2002 (Száz magyar falu könyvesháza) Kirándulás Neszmélyen a hajóskanzen és a történelmi emlékhelyek falujában. NESZMÉLY Átutazófilm a településről
Kategória:A Gerecse települései Kategória:Komárom-Esztergom megye települései Kategória:Komárom vármegye települései Kategória:Magyarország Duna menti települései