Nógrádkövesd (szlovákul: Kivešd) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Fekvése Nógrád megye déli részén fekszik, Balassagyarmat és Aszód között, a Cserhátvidék Galga-völgy kistájában fekszik, megközelítőleg 7 kilométerre a Nógrád-Pest megyehatártól. A település környezetének meghatározó domborzati eleme a Galga észak–déli irányú völgye, amely tektonikus árokban kialakult aszimmetrikus eróziós völgy. Völgyhálózata a pleisztocén fiatalabb szakaszában alakult ki. A Galga völgye geológiai és földrajzi határt képez a vulkanikus eredetű Központi-Cserhát és a Nyugati-Cserhát között. A Berceli-hegy és Szandavár nyugati lábánál fekvő nógrádkövesdi dombok tetején kvarckavicstakaró-maradványok találhatók, a Becske, Bercel és Nógrádkövesd közötti dombság földtani felépítésében pedig oligocén és miocén üledékes képződmények is részt vesznek.Péntek Attila: Bercel−Erdőben-vége – Nyíltszíni paleolitikus lelőhelyek a Cserhát hegység (Nógrád megye) területén. Előzetes eredmények. Neograd. A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve, XLIII. kötet (2020), 269. o. A települést határoló dombok magassága 200-300 méter körül van, ezekből emelkedik ki keletre a Berceli-hegy tömbje.
Nógrádkövesd területének legjelentősebb folyóvize a keleti oldalán észak–déli irányban haladó Galga, amelybe nyugat felől a Halyagosi-ér és a Szécsénkei-patak torkollik. Szécsénke irányában található a 2,2 hektáros Nógrádkövesdi-víztározó, amely árvízcsúcs-csökkentő funkciót tölt be.
A község közigazgatási területe Becskével, Bercellel, Galgagutával, Legénddel és Szécsénkével határos.
Megközelítése Közúton a legfontosabb megközelítési útvonala a Balassagyarmat és Aszód közti 2108-as út. Szécsénkével, Romhánnyal és Bánkkal a 2116-os út köti össze. Bercel felé számmal nem jelölt aszfaltos út köti össze, amelyet a kőbánya megközelítésére építettek ki.
A hazai vasútvonalak közül az érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Nógrádkövesd vasútállomás a faluközpontban helyezkedik el, közúti elérését a 21 333-as számú mellékút teszi lehetővé, amely a 2108-as mellékútból nyílik
Közigazgatási határától alig két kilométerre halad el az Országos Kéktúra útvonal. Közelében találhatók Szandavár várának romjai, melyekhez az Országos Kéktúra-útvonalon lehet a legkönnyebben feljutni. A szandai Várhegy több irányból is megközelíthető. Járművel legkönnyebben a 2000-es évek elején épült út Bercel felé, majd a kőbányához kiágazó 21157-es számú szilárd burkolatú úton, vagy a Szanda-Szandaváralja közötti közútról – száraz időben – járható földúton juthatunk fel a sziklakúp tövéhez, amely becsatlakozik a gyalogosan Becske községből felvezető kék jelzésű turistaútba.
A falut körülölelő dombos, néhol még erdős vidék számos egyéb túrázási, kirándulási és természetjárási lehetőséget kínál.
Története Nógrádkövesd nevét 1298-ban említette először oklevél Kuesd írásmóddal.
1298-ban Fogacs és Guta határosaként említették. Gutával a Nagy út is összekötötte.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Fazekas Károly (független) 1994–1998: Gyurek László (független) 1998–2002: Gyurek László (független) 2002–2006: Gyurek László (független) 2006–2010: Gyurek László (független) 2010–2014: Gyurek László (független) 2014–2019: Gyurek László (független) 2019–2024: Gyurek László (független) 2024– : Sinkó Attila (független)
Népesség A település népességének változása:
Népesség A település népességének változása:
Megjegyzés: Az 1870–1950 közötti adatok a jelenlevő népességet, az 1960–2022 közötti adatok a lakónépességet mutatják, ezért a két időszak adatai eltérő statisztikai népességfogalmon alapulnak.
1910-ben 461 lakosa volt, melyből 446 magyar, 14 szlovák volt. Ebből 416 római katolikus, 35 evangélikus, 6 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 2%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 4,5% (25,4% nem nyilatkozott).Nógrádkövesd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 85,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,2-0,2% ukránnak, szerbnek és németnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt római katolikus, 6,5% evangélikus, 2,1% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).Nógrádkövesd Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templom Barcza kúria 2011 óta minden év augusztusában megrendezik a Palócfasírt fesztivált.
Források Györffy György: Nógrádvármegye.
Jegyzetek
További információk Nógrádkövesd Önkormányzatának honlapja Nógrádkövesd az utazom.com honlapján Nógrádkövesd az Ipoly-menti Palócok Honlapján
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései