Ófalu (; ) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Fekvése, környezete Bonyhádtól kb. 15 kilométerre délre fekszik, a 6-os főúttól mintegy 5 kilométerre keletre. Keskeny völgyben található zsáktelepülés, szilárd burkolatú útvonalon csak a főút mecseknádasdi szakasza felől lehet megközelíteni, az 56 125-ös számú mellékúton, földúton viszont több környező település, így Véménd, Cikó és Erdősmecske felől is elérhető.
Ófalu a Kelet-Mecsek határán fekvő sváb község, tagja a Kelet-Mecsek Gyöngyei turisztikai egyesületnek. Különleges természeti szépségét a települést övező 7 domboldal karéjban elhelyezkedő egymásra torlódó koszorúja adja.
Ófalu lakossága ma 330 fő, a lélekszám stagnál. A kb. 140 lakóházból mintegy 30 ház tulajdonosa német nyelvterületről származó külföldi állampolgár. Az idegenforgalmat elsősorban ezeknek a német állampolgároknak a nyári itt tartózkodás jelenti, ezenkívül falusi turizmussal 3-4 család foglalkozik, az elhelyezhető vendégek száma kb. 40 fő.
Egy 1426 körüli oklevél szerint Ófalu a pécsi püspök birtokához tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett községbe az 1750-es években érkeztek az első németajkú telepesek (Heckentapper-„bokorugrók”) Hessen területéről, leszármazottaik alkotják a mai napig Ófalu lakosságának 94%-át, akik ma is német nemzetiségűnek vallja magát, akik a sváb nyelvjárást élő nyelvként használják a faluban.
A mecseki község méltán híres és látogatott, turisztikai gyöngyszemeink közé tartozik. Az országosan és nemzetközi szinten is ismert és elismert úti- és természetfilm-rendező, Rockenbauer Pál emlékének tisztelgő Dél-dunántúli Kéktúra is áthalad a falun. Ezenkívül a Magyar Zarándokút önkormányzati társulás tagjaként szállásadó település is, mely által még több vállalkozó szellemű természetjáró ismerheti meg Ófalut és meseszép környezetét.
Története Ófalu nevét az oklevelek 1426-ban említették először Ofalu néven. A települést a török idők után az elpusztult települések közt tartották számon. 1740 után az akkori birtokosa, a bonyhádi Perczel család népesítette újra Bechli, Becker, Bosnyák, Fidrich, Ginder, Kaltenbach, Kleisz, Link, Müller, Pausch, Pölöskei, és Szeibert nevű családokkal. 1760 táján rövid időre német üvegkészítők telepedtek le a faluban.
Az erdős környezetben fekvő Ófalu lakói körében a fő foglalkozások a fafeldolgozáshoz kötődtek (fafaragás, székkészítés).
Ófalu a 20. század elején Baranya vármegye pécsváradi járásához tartozott.
1989-ben tiltakozás bontakozott ki az ide tervezett atomhulladék-lerakó ellen.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Angyal Lajosné (független) 1994–1998: Kófiás Endre (független) 1998–2002: Kófiás Endre (független német kisebbségi) 2002–2006: Kófiás Endre (független német kisebbségi) 2006–2010: Kófiás Endre Zsolt (független) 2010–2012: Kófiás Endre Zsolt (független) 2013–2014: Bechli Erzsébet (független) 2014–2019: Bechli Erzsébet (független) 2019–2024: Bechli Erzsébet (független) 2024– : Szeibert Edéné (független)
A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint akkor a településnek 800 lakosa volt, ebből 53 magyar, 747 német volt, melyből 675 római katolikus, 118 evangélikus volt.
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 83,5% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,7%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 0,3% (10,7% nem nyilatkozott).Ófalu Helységnévtár
2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 63,8% németnek, 1,4% cigánynak, 6,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,6% református, 2,3% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).Ófalu Helységnévtár
Nevezetességei thumb|200px|német tájház Német Nemzetiségi Tájház. A Német Nemzetiségi Múzeum az idetelepült németség kultúráját őrzi. A tájházban állandó kiállítás látható „Faesztergályos és székes mesterség” címmel. Községünkben jelenleg is dolgoznak faesztergályosok és székesek saját műhelyükben, gyékénnyel fonott székeik modern világunkban is keresettek. Római katolikus temploma – Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Az ófalui hitközség 1888-ban úgy döntött, hogy saját templomot épít. Erre a célra 1500,- korona állt rendelkezésre. A hiányzó összeg pótlására könyöradomány gyűjtésére kértek engedélyt a vármegye területére. Nagylelkű adományozó volt Walter Antal pécsi püspöki kanonok, Cikó szülötte (1939-1916.), valamint Wojnics Jozefa Etelka bárónő, a Perczel család tagja, Ófalu földbirtokosa. A templom építésében társadalmi munkában vettek részt a falu lakói, ki-ki tehetsége szerint. Az építést Horváth József helyi építőmester vezette. Az építkezés 1904-ben fejeződött be és június 13-án a megyés püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. A falunapi rendezvényt is Szent Antal napjához kötik. Szent Vendel-szobor. Wagyu-farm
Ismert emberek Itt született 1947-ben dr. Kaltenbach Jenő jogász, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.
Ófalu díszpolgárai Hein Károly (volt tanácselnök) Pausch Antal Kaltenbach Jenő (nemzetiségi ombudsman) Bruno Scheideggert
Források A Magyar Köztársaság helységnévtára, 2008.
Külső hivatkozások Ófalu Önkormányzatának honlapja Ófalu az utazom.com honlapján
Jegyzetek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései