Kapospula község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése A település két kistáj – Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy – találkozásánál fekszik. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik.

Megközelítése A 61-es főút Dombóvár–Kaposvár közti szakasza mentén helyezkedik el, Dombóvárral csaknem teljesen egybeépült. Innen ágazik ki a 6517-es út észak felé, Alsóhetény településrész, Nak és Lápafő irányába.

Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Kapospula megállóhely.

Története 1500-ban 30 házzal említették a falut, de a török megszállás idején már csak 10-zel. 1700-ban Dombóvárhoz tartozott, ekkor mindössze három háza és lakása volt, de templommal rendelkezett.

1975. január 1-jén került át Somogy megyéből Tolna megyébe.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Buda Józsefné dr. (független) 1994–1998: Buda Józsefné dr. (független) 1998–2002: Markovits Géza (független) 2002–2006: Markovits Géza (független) 2006–2010: Markovits Géza Sándor (független) 2010–2014: Markovits Géza (független) 2014–2019: Stemler József (független) 2019–2024: Stemler József (független) 2024– : Stemler József (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,2% (25,6% nem nyilatkozott).Kapospula Helységnévtár

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek és örménynek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 2,9% református, 2,3% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (32,2% nem válaszolt).Kapospula Helységnévtár

Nevezetességei bélyegkép|Civitas Iovia virágzó pannoniai város volt Süllyedtvár, Süllyedt-vár, Alsóhetény-puszta, Iovia, Alsóhetényi belső erőd, Alsóhetény – késő római belső erődítmény. Azokat a római kori erődítményeket, amelyek nem a Ripa Pannonica mentén helyezkednek el, hanem a limes mögött, belső erődítményeknek nevezi a régészet. A Kapospulához tartozó Alsóhetény régóta ismert római kori lelőhely, ahol leletekben gazdag maradványaival egy 460-szor 470 méter kiterjedésű katonai erődöt és egy nagy temetőt is feltártak. A lelőhelyet Rómer Flóris fedezte fel, és Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze ásatta 1981-1994 között. A hely a pannoniai erődített települések közé tartozott, amelyeknek legismertebb tagja Valcum volt a mai Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán, de hasonlókat tártak fel Környén és Ságváron is. Az erődöt írott források Iovia néven említik, amely név talán a korábban (3.-4. században) azonos néven létezett környékbeli polgári városról örökítődött át a katonai településre. Tóth Endre 1981-ben kezdte meg Alsóhetény határában a talajfelszín alatti romok feltárását. A 340 körül épített „Iovia” nevet viselő katonai létesítmény a Római Birodalom védvonalának egyik ellátó bázisául szolgált. Szabó Ádám a Morphologia Valeriana című művében így összegzi a föld alatt rejtőző erődítmény kiterjedését: „Az erőd tájolása közel pontosan észak-dél –kelet-nyugat. Északi fal-hossza 450 m, keleti falhossza 472 m, déli falhossza 499 m, nyugati falhossza 458 m. A szabálytalan négyzetet formázó erőd falainak hossza összesen 1879 méter, területe 21 hektár,ezt kiegészíti a 4 saroktorony, a 8 kaputorony és 39 oldaltorony összességükben szintén hosszú fal-felülettel. Falainak vastagsága 260-280 cm; tornyainak átmérője 13,5-13,7 m; saroktornyainak átmérője 17 m.” Sisakrekonstrukció – az arany orrlemezén Krisztus nevét rövidítő monogram látható, egy késő római kori sisak, a sisakon fellelt orrvédőt burkoló dísz ebben az elhelyezésben egyedülálló a világon. A sisakrekonstrukció látható volt a pécsi Janus Pannonius Múzeum időszakos kiállításán is. „Párja” a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.

Jegyzetek

További információk Kapospula önkormányzatának honlapja

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Tolna megye települései Kategória:Somogy vármegye települései