Csebény () község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése Szigetvártól északkeletre – légvonalban mintegy 16, közúton körülbelül 20 kilométerre –, Horváthertelend északi szomszédjában fekvő község, a szigetvári járás egyik legészakibb fekvésű települése. Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es főút felől érhető el, a Szentlászlót és Almamelléket Ibafával összekötő 66 117-es útról leágazva, a 66 127-es, majd pedig a 66 133-as úton.
Története Az ismert történelmi forrásokban Csebényt legkorábban 1211-ből, majd 1466-ból említik, Chebe alakban. A középkorban a szomszédos – tőle nem sokkal északra fekvő, ma pusztának számító – Szabás falu lehetett jelentősebb, ugyanis 1332-1335 között ez utóbbit templomos helyként írták össze. 1542-ben Szabás plébániája már nem létezett, meglévő lakói elszegényedtek, majd a falu csakhamar el is néptelenedett. Csebény a török hódoltság alatt szintén elnéptelenedett.
1738-ban a település III. Károly király adományaként Horváth Dániel tulajdonába került. A Horváth-család a falut nem jobbágytelepülésként kezelte, lakóinak szolgáltatásai az úrbéri viszonyoknak megfelelőek voltak. Lényeges változást Csebény életében is az 1848-ban kimondott, majd 1853-ban császári nyílt paranccsal elrendelt jobbágyfelszabadítás hozott.
A második világháború után a lakosság túlnyomó többségét alkotó németek nagy részét kitelepítették. A rendszerváltás után önálló községi jogállást kapott, igazgatását a Szentlászlóval közös körjegyzőség látja el.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Bóta András (független) 1994–1998: Bóta András (független) 1998–2002: Biswurm Sándor (független) 2002–2006: Biswurm Sándor (független) 2006–2010: Biswurm Sándor (független) 2010–2014: Biswurm Sándor (független) 2014–2019: Biswurm Sándor (független) 2019–2024: Borsos Viktor (független) 2024– : Borsós József Mátyás (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 4,3%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 14% (19,4% nem nyilatkozott).Csebény Helységnévtár
2022-ben a lakosság 81,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,4% horvátnak, 11,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,9% volt római katolikus, 4,3% református, 1,4% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).Csebény Helységnévtár
Címerének leírása Pajzs: álló, háromszögű pajzs, kék mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalásszal.
Sisak: szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.
Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő, jobbra fordult arany szarvas.A heraldikai leírásokban a címertani bal és jobb oldalak mindig ellentétesek a nézeti képpel, ugyanis a címertan szabálya értelmében mindig a címeres pajzsot viselő harcos szemszögéből írjuk le a címert. Esetünkben ezért jobbra fordult a sisakdíszben megjelenő szarvas!
Takarók: mindkét oldalon kék-arany.
Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSEBÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
Nevezetességei A falu elején található faragott „üdvözlőkapu”. Helytörténeti gyűjtemény az egykori kultúrházban. Faragott Szent Vendel-szobor a falu központjában. Világháborús emlékmű a buszfordulónál kialakított parkban.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései