Események Róma Caius Iulius Caesart (harmadszor) és Marcus Aemilius Lepidust választják consulnak. Január 4. - Africában a ruspinai csatában Caesar részlegesen átkelt csapatait megtámadja és visszavonulásra kényszeríti az optimaták serege. Április 4. - Caesar döntő vereséget mér az optimatákra a thapsusi csatában. Az optimaták számos elefántot is bevetnek, de a nemrég befogott állatok megvadulnak az ütközetben. A vesztes csata után Marcus Petreius és I. Juba numida király kölcsönösen öngyilkosságot követnek el (Petreius párbajban leszúrja Jubát, majd egy rabszolga segítségével megöli magát). Caesar ostrom alá veszi, majd elfoglalja Uticát. A városba szorult ifjabb Cato öngyilkos lesz. Caesar diadalmenetet tart Gallia, Egyiptom, Pontosz és Juba fölött aratott győzelmeiért. Ezt követően megöleti a fogságban tartott Vercingetorixot. A diadalmenetre Rómába hívják VII. Kleopátra királynőt és testvéreit, XIV. Ptolemaioszt és IV. Arszinoét. Az egyiptomiak Caesar haláláig a városban is maradnak. Először rendeznek Rómában naumachiát, tengeri csatát utánzó játékokat. Az ünnepségek utolsó napján Caesar felavatja a Forum Iuliumot, a Basilica Iuliát és Venus Genetrix templomát. Caesar főpapként naptárreformot hajt végre és bevezeti a julián naptárat, amely ezután több mint 1600 évig érvényben marad a nyugati világban. November és december között két ideiglenes hónapot iktat be, így ez az év 445 napig tart. Novemberben Caesar légióival Hispaniába vonul, hogy leverje Pompeius fiainak lázadását.
Születések Antipatrosz, Heródes fia Publius Quinctilius Varus, római hadvezér Lucius Seius Strabo, római katona, a praetoriánus gárda vezetője
Halálozások Vercingetorix, az arvernusok királya Ifjabb Cato, római politikus Quintus Caecilius Metellus Pius Scipio, római politikus Marcus Petreius, római politikus I. Juba, numida király Lucius Afranius, római hadvezér
Fordítás
046