alt=Bükkszék|bélyegkép Bükkszék község Heves vármegyében, a Pétervásárai járásban.

Fekvése A Bükk-vidéken, a Tarna völgyének peremén fekszik, a vármegyeszékhely Egertől 22 kilométerre északnyugatra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Fedémes, északkelet felől Hevesaranyos, kelet felől Bátor, délkelet felől Sirok, dél felől Szajla, délnyugat felől Terpes, nyugat felől Kisfüzes, északnyugat felől pedig Tarnalelesz.

Megközelítése Vasútvonal nem érinti a falut, de közúton három irányból is megközelíthető: Eger felől a 24-es főúton, majd Egerbaktától a 2413-as úton, Pétervására felől a 2412-es, majd a terpesi elágazástól szintén a 2413-as úton, Sirok irányából pedig a 24 123-as mellékúton. A 2413-as út a falu központját elkerüli, az csak a 24 123-as mellékúton érhető el.

250px|bélyegkép|A falu látképe

Története A település neve fennmaradt oklevélben 1275-ben szerepelt legkorábban, Sceck alakban írva. 1466-tól 1697-ig a Bessenyey család és több köznemesi család birtoka volt.

1550-ben, már a török hódoltság idején 7 házban 16 család lakta. 1552-ben elnéptelenedett, de 1564 körül ismét benépesült. 1586-ban egy részét Széky Pál szerezte meg, akinek utódai a 17. század közepéig főbirtokosai maradtak. 1654-ben azonban ismét elpusztult a település.

1697-ben Bükkszék negyedrészét gróf Bagni Scipio megvette Bessenyey Zsigmondtól, majd átadta Orczy Istvánnak. A kuruc korban a falu fennmaradó részének tulajdonosa Széky György volt, akitől Sass Pál és veje Szabó Zsigmond egyes birtokrészeket zálogba vett. Később a kuruc korban is elnéptelenedett a falu, és 1713-ban a székiek a Kölesszu árnyéka nevű helyen ütötték fel ideiglenes szállásukat. 1720 körül egyetlen jobbágy lakott a faluban; kevés földjéből 1720–1738 között földesurak majorságot alakítottak ki, és a lakók majorsági cselédekké váltak. 1729-ben a Bagi-Orczy féle negyedrészt, az Újszerzeményi Bizottság Kelemen Ádámnak ítélte oda. 1733-ban Kelemen Ádám és Szabó Zsigmond birtokrészeiket felosztották egymás között. 1738 táján megtörtént a jobbágytelkek végleges benépesítése, főleg terpesi jobbágyokkal. A 18. század közepén a 19 jobbágytelek, a Kelemen, a Széky és a vele rokon Papp (másként Papszász) család birtokában volt. 1791 után Kelemen Ádám birtokrésze Orczy Lőrincé lett.

A 19. század első felében a határ Orczy Józsefé, Papszász Györgyé, a Dapsy és pazonyi Elek családoké, Széky Zsigmondé, Lipcsey Károlyé és Recsky Istváné volt. Bükkszék a jobbágyfelszabadítás idején 7 középbirtokos kezén lévő jobbágytelepülés volt 42 jobbágyháztartással és 47 zsellércsaláddal. 2600 hold dombos-erdős határából 1836-ig erdőirtás útján 1000 holdat kapcsoltak be a gabonatermelésbe.

A 20. században kisközségként szerepelt a pétervásárai járásban, a Tóbérc nevű völgyben, a Tarna egyik mellékága mellett. Hozzá tartozott Cser- és Pósváripuszta is. (Utóbbit Pósvár és Pósváralja néven említette az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék, s a későbbi oklevelekben is önálló községként, Posuaralia néven szerepelt; 1554-ben már elnéptelenedett falu volt, később pedig földesúri major.)

1930-ban a községben 1028 lakos élt 214, kőalapú vályogházban. A lakosság római katolikus vallású volt, plébániája Sirokban működött. Az elemi oktatást egy kéttanerős római katolikus iskola látta el, a hozzátartozó általános továbbképző iskolával együtt. A lakosságból 916 őstermelő, 81 iparos, 6 kereskedő, 25 egyéb foglalkozású volt. A 2654 katasztrális holdat kitevő határ 212, egy középbirtok kivételével 20 hold alatti gazdasághoz tartozott. A fő termény a búza volt. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében Községi Állattenyésztő Szövetkezetet alakítottak. 1923-tól Hangya Szövetkezet működött a faluban. Az ipart 2 asztalos, 2 kőműves, 2 ács és 1 kovács képviselte.

Közélete Polgármesterei 1990–1991: Huszár István (független) 1992–1994: Huszár István (nem ismert) 1994–1998: Huszár István (független) 1998–2001: dr. Gyula Zoltán (Összefogás Heves Megyéért) 2001–2002: dr. Katona Miklósné (független) 2002–2006: dr. Katona Miklósné (független) 2006–2010: Zagyva Ferencné (független) 2010–2014: Zagyva Ferenc Györgyné (független) 2014–2019: Zagyva Ferenc Györgyné (független) 2019–2024: Sági Ferenc (független) 2024– : Zagyva Benjámin (független)

1992. január 19-én időközi polgármester-választást tartottak a településen, miután Huszár István 1991 novemberében lemondott a tisztségről. 2001. október 14-én ismét időközi polgármester-választást tartottak, ezúttal Gyula Zoltán lemondása miatt.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,5% (17,1% nem nyilatkozott).Bükkszék Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% szlováknak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 3,2% református, 0,6% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 2,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).Bükkszék Helységnévtár

Nevezetességei Bükkszéki Gyógyfürdő 318x318px|bélyegkép|középre|A Bükkszéki Gyógyfürdő madártávlatból Bükkszéknek az 1938-ban feltárt, emésztőrendszeri, légúti és mozgásszervi panaszokra ajánlott gyógyvíz hozta meg az országos ismertséget. Az 540 méteres mélységből kitermelt, mintegy 40 °C hőmérsékletű alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvizet helyben palackozzák és Salvus márkanéven országszerte forgalmazzák. A falu strandján egész évben lehet fürdeni. 2012-ben meleg vizű gyógyfürdőépületet adtak át.

Práff-kúria A Práff-kúria 1820 környékén épült, klasszicista stílusú, földszintes, L-alaprajzú, előkertes épület, melyet az utcafront felől kőkerítés határol. A kúria 1945-ig a Práff család tulajdonában állt; ma faluházként és könyvtárként hasznosítja a község. Teret ad a Közösségi Színtérnek is.

Jegyzetek

További információk A község hivatalos honlapja A fürdő hivatalos honlapja Képek Bükkszékről Bükkszék a funiq.hu-n

Kategória:Heves megye települései Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Heves vármegye települései