A Nokia Corporation a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata. Székhelye a finn főváros, Helsinki melletti Espoo Keilaniemi kerülete. Nyilvánosan jegyezhető részvénytársaság, a NYSE-n NOK néven fut. Jelmondata: „Connecting People” (szabad fordításban: „Összekapcsoljuk az embereket”). 1865-ben alapította Fredrik Idestam a finn Nokia városában (Tamperétől) 15 km-re nyugatra).
Fő területe a telekommunikáció. Mobilkommunikációs eszközei megtalálhatók a világ összes régiójában, és lefedik az összes nagyobb kommunikációs szabványt: többek között a GSM-, a CDMA- és a WCDMA-hálózatokban használhatók. Termékei között megtalálhatók még az otthoni kommunikációs eszközök, a mobil-játékeszközök, a kiegészítő felszerelések. Az Ovi platformon keresztül internetes szolgáltatásokat is kínál.
A Nokia több mint 123 000 alkalmazottat foglalkoztat százhúsz országban, termékei százötven országban vásárolhatók meg. 2009-ben nemzetközi viszonylatban 41 milliárd euró forgalmat bonyolított, és 1,2 milliárd euró profitot termelt. Tizenkét kutatóközpontja közül az elsőt 1986-ban alapították. A kutatóközpontokban mintegy nyolcszáz kutató, mérnök és tudós végez ipari kutatómunkát hét helyszínen: Finnországban, Kínában, Indiában, Kenyában, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A Nokia összesen a következő 9 országban tart fenn gyárat: Finnországban, Brazíliában, Kínában, Angliában, Magyarországon, Indiában, Mexikóban, Romániában és Dél-Koreában.
A Microsoft Corporation 2013-ban felvásárolta a Nokia mobiltelefonokkal foglalkozó ágazatát. A térképrészleg (Nokia HERE) továbbra is a Nokia kezében maradt, amíg 2015. augusztus 3-án el nem adták az Audi, a BMW és a Daimler által alkotott konzorciumnak.http://techcrunch.com/2015/12/04/nokia-closes-its-2-8b-sale-of-here-to-the-audi-bmw-and-daimler-car-consortium/ A Microsoft a továbbiakban saját márkanevét tünteti fel a mobiltelefonokon. Az első ilyen mobiltelefon: Microsoft Lumia 535.
2017-ben a HMD Global tulajdonába került a telefonos divízió, és Nokia néven kezdték árusítani új, már androidos okostelefonjaikat.
Története A telekommunikáció előtti időszak bélyegkép|Az alapító: Fredrik Idestam A Nokia története 1865-ben kezdődött, amikor Frederik Idestam bányászati mérnök cellulóz-feldolgozó üzemet alapított a délnyugat-finnországi Tampere városa melletti Tammerkoski patak mentén, és papírgyártásba fogott. 1868-ban Idestam egy második malmot is épített tizenöt kilométerre nyugatra Tamperétől Nokia város közelében, ahol a Nokianvirta folyó jobb vízi energiát biztosított. Idestam jó barátja, Leo Mechelin segítségével 1871-ben átalakította a cégét részvénytársasággá, és átnevezte Nokia Company-nek, amely néven ma is ismerjük. 1902-től a Nokia felvette a villamosenergia-termelést a tevékenységei közé.
1898-ban Eduard Polón megalapította a Finn Kaucsuk Műveket, amely gumicsizmákat és hasonló termékeket gyártott, és amely később a Nokia gumi üzletága lett. Az 1912-ben alapított Finn Kábel Művek, amely telefonokat, telegráfokat és elektromos kábeleket készített pedig a Nokia kábel és elektronikai iparát alapozta meg. Az 1910-es évek végére, röviddel az első világháború után, a Nokia Company a csőd szélére sodródott. Hogy a Nokia generátoraiból származó elektromos energiáját biztosítsa, a Finn Kaucsuk Kábel Művek az Orosz Birodalomnak szállított kábeleket.
Az 1922 óta egy kézben lévő három cég 1967-ben új ipari konglomerátummá egyesült Nokia Corporation néven, megalapozva ezzel a Nokia jövőjét, mint multinacionális vállalat.
Az új cég több iparágban is részt vett, termelt például – egy ideig vagy folyamatosan – papírtermékeket, autó- és kerékpárgumit, lábbeliket (többek között gumicsizmát), kommunikációs kábeleket, televíziókészüléket és más háztartási gépeket, személyi számítógépet, villamosenergia-termelő berendezéseket, robotokat, kondenzátorokat, katonai kommunikációs és egyéb felszerelést (például a SANLA M/90 vagy az M61 gázmaszk a finn hadsereg részére), műanyagot, alumíniumot és vegyszereket.
Végül az 1990-es években a vállalat úgy döntött, maga mögött hagyja a fogyasztói elektronikát, és a telekommunikáció leggyorsabban fejlődő szegmenseire koncentrál. A gumigyártásra szakosodott Nokia Gumik 1988-ban kivált az anyacégből, két évvel később pedig megalakult a Nokia Cipő, ahol a gumicsizmákat gyártották. Az 1990-es évek során a Nokia fokozatosan leépítette az összes nem telekommunikációval foglalkozó üzletágát.
Telekommunikációs időszak A mai Nokia magvait a kábel divízió elektronikai részlegének megalapításával vetették el 1960-ban. Az első általuk gyártott elektronikai eszköz egy pulzus analizátor volt 1962-ben, melyet atomerőművekben használtak. Az 1967-es egyesüléskor ez a részleg külön divízió lett, és telekommunikációs eszközöket kezdett gyártani. bélyegkép|balra|A Nokia logója 1978 és 2023 között Az 1970-es években a Nokia kifejlesztette a Nokia DX 200-t, amely a világ első mikroprocesszor vezérelte kapcsoló eszköz volt az automatikus telefonközpontokban. A ’70-es években egy időre a Nokia hálózati berendezéseket gyártó egysége Telefenno néven levált, és részlegesen a Finn állam tulajdonába került. 1987-ben az állam eladta a részvényeit a Nokiának, és 1992-ben a vállalat neve Nokia Telecommunications lett. A 70-es és a 80-as években a Nokia kifejlesztette a „Sanomalaitejärjestelmä”-t, egy digitális, hordozható, titkosított, szöveg-alapú kommunikációs eszközt a Finn Védelmi Erőknek. Az új mobiltelefonos korszak 1981-ben, a Nordic Mobile Telephone (NMT) szolgáltatás bevezetésével kezdődött. Az 1990-es években a cég pénzügyi gondokkal szembesült, így az erőforrásait a mobiltelefon eszközök, hálózatok és egyéb telekommunikációs területekre csoportosította, ezzel egyidejűleg kivonulva a televíziózás és a személyi számítógépek piacáról. A Nokia fejlesztett mobiltelefonokat az NMT hálózatra is. Bár a Nokia több száz mobiltelefon modellt mutatott be az 1980-as évek óta, a tömeggyártás az 1990-es években indult be igazán, amikor bemutatták az első digitális hálózatokat. 1998-ban a Nokia bejelentette, hogy legyártotta a 100 milliomodik mobilkészüléket, és a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójává lépett elő. 2005 nyarán a cég túladott az 1 milliárdodik mobilkészüléken.
2006. június 19-én a Nokia és a Siemens AG bejelentette, hogy egyesítik mobil- és vezetékes-telefonok hálózati berendezéseit gyártó és fejlesztő üzletágaikat, melyre hivatalosan 2007. április 1-jén került sor, így létrejött a világ egyik legnagyobb, hálózati megoldásokkal foglalkozó cége, a Nokia Siemens Networks.
Az első mobilkészülékek 1964 óta a Nokia a Salora Oy céggel együtt fejlesztette a VHF rádiót, 1966-ban pedig nekiláttak kifejleszteni az ARP szabványt, amely rövidítés az autó-rádiótelefont takarja (Autoradiopuhelin).Ez a gépkocsi-alapú mobil rádiótelefon rendszer volt az első üzleti céllal üzemeltetett mobiltelefon hálózat Finnországban. 1971-ben indult, és 1978-ra már 100%-os lefedettséget kínált.
1979-ben a Nokia és a Salora egyesüléséből jött létre a Mobira Oy. A Mobira a NMT szabvány részére fejlesztett készülékeket, amely az első teljesen automatikus cellás rendszerű telefonrendszer volt 1981-ben. Egy évvel később a Mobira bevezette az első autóba szerelhető készülékét, a Mobira Senatort az NMT-450 hálózat részére. 120px|bélyegkép|Mobira Cityman 450 A Nokia 1984-ben megvásárolta a Salorát, és ma is 100%-os tulajdonában van, egyúttal átnevezte a vállalat telekommunikációs ágazatát Nokia-Mobira Oy-ra. A Mobira Talkman, melyet 1984-ben dobtak piacra a világ első hordozható telefonjai közé tartozott. 1987-ben mutatta be a Nokia a világ egyik első maroktelefonját, a Mobira Cityman 900 típust az NMT-900-as hálózatra. Míg az 1982-es Mobira Senator 9,8 kg-ot nyomott, a Talkman pedig alig valamivel volt 5 kg alatt, a Mobira Cityman mindössze 800 gramm súllyal büszkélkedhetett, és 24 000 finn márkába került (akkori ára/ mai ára körülbelül 4560 euró lenne). A magas ár ellenére az első készülékeket jóformán kitépték az eladók kezéből. Az első időkben a telefon a yuppie életstílus státuszszimbólumává vált.
1987-ben a Nokia telefonjai hatalmas publicitást nyertek azáltal, hogy a Szovjetunió vezérérét, Gorbacsovot lefényképezték, amint épp egy Mobira Cityman készülék segítségével beszél a moszkvai kommunikációs miniszterével Helsinkiből. Így lett a telefon beceneve Gorba.
Jelentősebb készülékek és változó idők A Nokia a 90-es évek derekától kezdett igazán megjelenni globálisan, és idővel az akkori mobiltelefonok egyik vezető gyártójává vált. A cég kezdetben nagydarab fekete, kihúzható antennás telefonjait, mint például a Nokia 2110-est idővel egyre könnyebb, kisebb, divatosabb színekben is megjelenő telefonok váltották fel, különösen az ezredforduló után. Több készüléknek tetszés szerint cserélhető volt a burkolata is más színűre, mint a Nokia 5110-nek, vagy a népszerű Nokia 3310-nek is. Később pedig egészen szokatlan formákban is jelentek meg készülékeik, ilyen volt például a Nokia 7600, 7280, 7380 vagy a 7390.Tíz furcsa mobil a múltból, ami tényleg forgalomba került pcworld.hu, 2022. december 26. Víznek jobban ellenálló típusok voltak a Nokia 5100 és utódai, az 5140 és 5140i, ez utóbbiak rendelkeztek először NFC-funkcióval. Népszerű készülékek voltak még a Nokia 6310/6310i és a Nokia 6230/6230i.
150px|bélyegkép|balra|Nokia 9000, 9110, 9210 és 9500 Voltak visszafogottan elegáns, drágább telefonok is, amelyek fémházzal rendelkeztek, ilyenek voltak például a Nokia 8600 Luna, 8800, 8810 és 8850/8890 készülékek. A Communicator sorozat készülékei pedig egy komplett mini számítógépet foglaltak magukba, melyhez a telefonok szétnyitásával lehetett hozzáférni, ezek voltak a 9000-es széria telefonjai 1996 és 2007 között (Nokia 9000(i), 9110(i), 9210(i), 9290, 9300(i), 9500, majd E90).
Az első 3G technológiát támogató modell, a Nokia 6650 2002-ben jelent meg. Ugyanekkor jelent meg a Nokia 1998-ban alapított luxusmárkájának, a Vertunak az első készüléke, Signature néven. A Vertu működése során több ezer, időnként több tízezer eurós telefonokat dobott piacra, melyek luxuskivitelben, drága anyagokkal (arany, bőr, drágakő stb.), kézimunkával, exkluzív szolgáltatásokkal célozták meg a leggazdagabbak igényeit, noha a készülékek műszakilag mindig elmaradottabbak voltak a kor csúcstelefonjaihoz képest.Vertu: így tűnt el a milliárdosok mobilmárkája a semmibe GMS-Goat Mobile Shop, YouTube, 2025. június 25.
2003-ban került piacra a Nokia N-Gage, amelyet kifejezetten játékra fejlesztettek, formája is egy hordozható videókonzolt idézett. A készülék bár rendelkezett több, a maga idejében előremutató tulajdonsággal, igazából se telefonként, se videókonzolként nem volt praktikus: a kialakítása szerencsétlen, a technikai tudása pedig gyenge volt mindkét funkcióhoz; hiába jelent meg hamar az áttervezett változata, az N-Gage QD, üzletileg így is kudarc lett.A Nokia mutánsa, aminek az élével kellett telefonálni Telex, 2023. október 7. 80px|bélyegkép|Nokia 1100 A Nokia 2003-ban vezette be a Nokia 1100-át, melyből 2007 májusáig 200 millió darabot adtak el. Ezzel a számmal ez volt a világ legnépszerűbb mobiltelefonja, és a legnagyobb példányszámban értékesített fogyasztói elektronikai cikk.
A multimédiás telefonok új generációja, a Nokia N-series család 2005-ben született meg. Az első három N-series készülék a Nokia N70, a Nokia N90 és a Nokia N91 volt.
A Nokia N82 2007 novemberében került piacra, ez volt az első Nseries modell Xenon vakuval. 80px|bélyegkép|balra|Nokia E71 A Nokia E71-et 2008-ban vezették be, teljes billentyűzettel. A modellt a BlackBerry mobilok versenytársának szánták. A Nokia E71 nagyon sikeres lett, 2009-ben megjelent az utódja, Nokia E72 néven. Korábban is volt már ilyen készülék E61 néven.