Tarnalelesz község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Fekvése Heves vármegye északi részén helyezkedik el, a 23-as és 25-ös főút találkozásánál, Bükkszéktől 10 kilométerre, Ózdtól 27, Egertől 28 kilométer távolságra. Tőle nyugatra Bükkszenterzsébet, északkeletre Szentdomonkos fekszik szomszédos településként. Déli szomszédjával, a zsáktelepülésnek tekinthető Fedémessel a 24 124-es számú mellékút köti össze. Déli külterületeit érinti a 2412-es út is.
Története Lelez néven említik először írásban egy 1280-ban kelt oklevélben. Az 1330-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel Lelez néven. A török 1540-ben elpusztította, de néhány évvel később újjáépült. Hódoltsági terület lett. Az 1500-as évek közepétől kezdve 1945-ig többek között az Istenmezei, Nádasdy, Daróczy és Lórántffy családok voltak a birtokosai.
1910-ben 1684 magyar lakosa volt, melyből 1670 római katolikus volt.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei +PolgármesterMegjegyzés1990–1994Palkovics Ákos Pálfüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014Kovács BélaFidesz-KDNPPassza2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választáson a 34 képviselőjelölt között nem kevesebb, mint kilenc fő viselt Kovács családnevet, ezért a többségük valamilyen megkülönböztető név (második vezetéknév, ragadványnév vagy becenév) feltüntetését is kérte a neve mellett a választási dokumentumokon. Ezért szerepelt a Passza ragadványnév ezen választás esetében a polgármesteri posztért is induló Kovács Béla neve mellett, de a választók olyan megkülönböztető nevekkel is találkozhattak a szavazólapon, mint Anta, Bóska, Matyus, Napocska vagy Sárika.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 39% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,6% (13,7% nem nyilatkozott).Tarnalelesz Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% románnak és szlováknak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).Tornalelesz Helységnévtár
Híres személyek Itt született 1859-ben Kajdacsi József újságíró.
Nevezetességei Római katolikus plébániatemplom. Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt.http://epulettar.hu/projekt/romai-katolikus-templom-kisboldogasszony-tarnalelesz IV. Béla emlékmű Első világháborús és második világháborús emléktábla A település határában kezdődik a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet.
Irodalom Katona Csaba: Vajdavár homokkővidék (Budapest, 2007)
Galéria
Jegyzetek
Külső hivatkozások Tarnalelesz az utazom.com honlapján Tarnalelesz Templom
Kategória:Heves megye települései Kategória:Heves vármegye települései