Görcsönydoboka (http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Fekvése Mohácstól északra helyezkedik el, a Baranyai-dombság keleti részén, Somberek nyugati szomszédjában, a Csele-patak mellett.
A mai települést alkotó, egykor különálló két falu ma is jól láthatóan elkülönül egymástól, Cselegörcsöny (1932 előtti nevén Rácgörcsöny) a nagyobb és északabbra fekvő településrész, míg Cseledoboka (vagy szimplán csak Doboka) az előbbi központjától bő egy kilométerre délkeletre helyezkedik el.
Megközelítése Zsáktelepülés, így közúton csak egy útvonalon érhető el: az 56 124-es számú mellékúton, mely Somberek lakott területének északi szélén ágazik ki nyugat felé a Mohácsot Pécsváraddal összekötő 5606-os útból, és a görcsönyi településrész központjában ér véget; onnan tovább Cseledobokára csak egy alsóbbrendű, önkormányzati út vezet.
Története Görcsönydoboka területén korábban két külön település, Rácgörcsöny (később Cselegörcsöny, németül Ketsching) és Doboka (később Cseledoboka, németül Tuwoke) volt egymás szomszédságában, a Csele-patak mellett. A két falu 1944-ben egyesült a jelenlegi nevén.
A településekről az első írásos adat 1015-ből ismert; ekkor a pécsváradi apátság alapítólevelében a dobokai kőbánya nagy útját említették. Egy 1295-ös irat Dobokai Miklóst említi, aki ekkor Óvári Konrád szolgálatában állt. 1323-ban Pál két szerviensét említik. 1329-ben a Dobokai nemesek osztozkodtak: rokonuk István fia Vizlo dobokai és nyavalyádi birtokát kettéosztották. 1331-ben a Dobokai nemesek birtoka volt, akik a megye közéletében 1281 és 1330 között szerepeltek. 1332-ben Görcsönynek és Dobokának is említik plébániáját.
A török időkben a falvak elnéptelenedtek, sokáig pusztán álltak.
A 18. század elején szerbek, majd németek telepedtek le itt.
2001-ben lakosságának 26,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Idegen elnevezései Görcsöny településrész német neve Ketsching, Dobokáé Tuwoke. A település hivatalos horvát neve a mohácsi horvátok által használt Duboka, de a mohácsi és a lánycsóki horvátok által használt Garčin illetve Gerčin is elterjedt volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Troszt József (független) 1994–1998: Troszt József (független) 1998–2002: Troszt József (független német kisebbségi) 2002–2006: Troszt József (független német kisebbségi) 2006–2010: Troszt József (független) 2010–2014: Troszt József (független) 2014–2019: Troszt József (független) 2019–2024: Troszt József (független) 2024–2026: Troszt József (független) 2026– : Liszátz Péter (független)
A településen 2026. június 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani, a községet évtizedeken át irányító Troszt József néhány hónappal korábbi halála miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 56% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 3,7%, felekezeten kívüli 2,7% (16,7% nem nyilatkozott).Görcsönydoboka Helységnévtár
2022-ben a lakosság 82,3%-a vallotta magát magyarnak, 35,3% németnek, 0,3% horvátnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 2,1% református, 1,2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).Görcsönydoboka Helységnévtár
Nevezetességei Rácgörcsöny falurész római katolikus temploma 1800-ban épült késő barokk stílusban. Szent Flórián tiszteletére szentelték fel. Egy mellette induló gyalogúton érhető el a kálvária. A dobokai templom később épült.
Képek
Jegyzetek
Források Györffy György: Baranya vármegye
További információk Görcsönydoboka weboldala Görcsönydoboka Dunántúli napló
Kategória:Baranya megye települései