Görcsöny (, ) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Fekvése A vármegye középső-déli részén helyezkedik el. A közeli községekre oly jellemzően kialakult régi falurésze völgyben, új lakótelepe pedig fennsíkon helyezkedik el. Hozzá tartozik még Keresztespuszta külterületi településrész is, mely a község északi határa közelében fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Aranyosgadány és Pellérd, kelet felől Regenye, dél felől Ócsárd és Kisdér, délnyugat felől Baksa, északnyugat felől pedig Zók. Aránylag közel fekszik hozzá még keleti irányban Gyód, nyugat felől pedig Pécsbagota is, de közigazgatási területeik – kevés híján – nem határosak.
Megközelítése A Pécset Vajszlóval összekötő 5801-es út áthalad a központján, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Harkány térségével az 5814-es út, az 58-as főút szalántai szakaszával pedig az 5828-as út köti össze.
Hajdan érintette a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal, amit azonban 1971 nyarán megszüntettek. A vonalnak két állomása is volt Görcsöny határai közt: Pécs felől nézve előbb Keménygadány-Keresztespuszta vasútállomás (Keresztespuszta közelében), majd Görcsöny vasútállomás, mely a községtől északkeletre esett; utóbbi egykori helyénél mára ipari községrész alakult ki.
Története 160px|bélyegkép|balra|A Benyovszky-kastély légi fotója A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a kőkorszaktól kezdve lakott terület volt. A neve Gurchen alakban 1247-ben bukkant fel először írásos emlékekben. További névváltozatai: 1511-ben Villa Gerechen (ma ez a német neve), 1542-ben pedig Gerchen néven említik.
1345-ben búcsújáróhely lett.
A török hódoltság alatt bár lakott volt, de a végére elnéptelenedett.
A török hódoltság után birtokosai voltak az unitáriusok (ekkor emelkedett rövid időre unitárius püspöki székhellyé), a jezsuiták, a Mihálovics-család, a Benyovszky család. A jezsuiták alatt lakott Görcsönyben (többször, hosszabb-rövidebb ideig) Faludi Ferenc költő. Itt írta az első ismert magyar szonettet is, A pipárúl címmel.
A reformkorban (V. Ferdinándtól, 1847-ben) mezővárosi rangot kapott.
1976-os megszüntetéséig áthaladt a községen a Pécs–Harkány-vasútvonal, melynek itt, valamint a településhez tartozó Keresztespusztán vasútállomása is volt.
Címerének leírása A község címere: álló, kék színű tárcsapajzsban fészek lebeg, benne négy fióka, amint anyjuk felé nyújtják nyakukat, csőrüket kitátva, várják a táplálékot. A fészek fölött, éppen leszállva, kiterjesztett szárnyakkal anyjuk látható, amint begye felé hajtott fejjel, csőrével mellét tépi s kibuggyanó vérével fiókáit eteti. A fészek, a pelikán és a kicsinyek arany színűek.
A fiókáit saját vérével tápláló pelikán a családi összetartozást, a családfő (az anya) áldozatvállalását jelképezi. Mindez arany színben ragyog, mintha a Nap tündöklő sugarai vonnák azt be. A címermező világmindenséget jelképező égszínkékjében a lebegő címeralak az összetartozást és a szeretet összekapcsolását jeleníti meg.
A tárcsapajzs alatt félkörben, jobbról zöld tölgyfaág piros makkokkal, balról zöld babérág piros bogyókkal látható. A címer felett GÖRCSÖNY felirat olvasható.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Barna László (független) 1994–1998: Grünwald Géza (független) 1998–2002: Grünwald Géza (független) 2002–2006: Koncz István Szabolcs (független) 2006–2010: Koncz István Szabolcs (független) 2010–2014: Koncz István Szabolcs (független) 2014–2019: Koncz István Szabolcs (független) 2019–2024: Kőszegi Tamás Gábor (független) 2024– : Kőszegi Tamás Gábor (független)
A népesség alakulása
A helyi önkormányzat adatai szerint: Év Lakosok száma1998. 1728 fő1999. 1702 fő2000. 1674 fő2001. 1684 fő2002. 1726 fő2003. 1710 fő2004. 1704 fő2005. 1706 fő2006. 1728 fő
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,6% horvátnak, 2,4% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 6,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 14,7% (21,3% nem nyilatkozott).Görcsöny Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 1,6% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, szlováknak, ukránnak, szerbnek és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,2% volt római katolikus, 5,6% református, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).Görcsöny Helységnévtár
Nevezetességei
Benyovszky-kastély a kastélyparkkal - a régi falu közepén áll; a jezsuiták építették a 18. században. Jelenleg a Baranya Vármegyei Önkormányzat "Kastélypark" Módszertani Otthona működik benne. 1966-ban mesterséges halastavat alakítottak ki a kastély gyönyörű parkjában. Római katolikus templom – Korábbi, a 13. században épült temploma a török uralom alatt részben leégett. A mai klasszicizáló, késő barokk templomot 1805-1812 között építették, és Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Szenteltvíztartója egykor török mosómedence volt. Régi falurészben népi stílusú házak Hangulatos közterek a Pelikán-lakótelepen 1956-os emlékmű a Szent Hubertus téren Faludi Ferenc bronz mellszobra, Nyári Zsolt alkotása Ady Endre mellszobra a róla elnevezett utcában Ganxsta Zolee hídbama.hu: Ganxsta Zolee hidat avattak Görcsönyben , 2010. október 25.
Híres emberek Itt született Kiss Jenő Jászai Mari-díjas színész, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház örökös tagja.
Utcák Ady Endre utca Arany János utca Aszódi utca Dózsa György utca Fagyöngy utca Faludi köz Jókai utca Hársfa utca Ifjúság útja Kossuth Lajos utca Munkácsy Mihály utca Napraforgó utca Petőfi Sándor utca Rákóczi Ferenc utca
Közterei Unicum tér Vilmos tér Szent Hubertus tér Barátság tér
Külterületi lakott részek Keresztespuszta Kültelek (egykori vasútállomás) Körjegyzőséghez tartozik: Ócsárd, Regenye, Szőke.
Hivatkozások
Külső hivatkozások Görcsöny Önkormányzatának honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései