Hidas (http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban, Bonyhád és Mecseknádasd között.
Fekvése Baranya vármegye északkeleti szélén helyezkedik el, északi szomszédja, Bonyhád város már Tolna vármegyében található.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 6-os főút, amely a belterülete közelében halad el; főutcája a főút régi nyomvonala, mely ma már alsóbbrendű útként az 5605-ös útszámozást viseli. Külterületeit érinti a főúttól Szászváron át Kaposszekcsőig vezető 6534-es út, sőt északi határszélén Majos főutcája, a 6529-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala érinti, közös állomása van Bonyháddal, Hidas-Bonyhád vasútállomás néven. Az állomás Nagymányok megállóhely és Cikó megállóhely között található, közúti megközelítését a 6-os főút és a 6534-es út kereszteződésében, az ellenkező irányban kiágazó 65 362-es számú mellékút biztosítja.
Nevének eredete
A település nevét a település melletti Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta.
Története
Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.
A település nevét az 1333–1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A 14. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa.
1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551. évi török adóösszeíráskor csupán öt házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal. 1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt.
1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna vármegye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak négy magyar családot találtak.
A törökök kiűzése után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox vallású szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a 18. század első éveiben katolikus délszlávok is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Württembergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt.
A második világháború után, több más környékbeli településhez hasonlóan a német nemzetiségű lakosokat itt is pár nap leforgása alatt, erőszakkal kitelepítették és helyükre református vallású bukovinai székelyeket telepítettek. Az aktus főszervezője a ma is ellentmondásos megítélésű Bodor György székely származású jogász, önjelölt kormánybiztos volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vajda Péterné (független) 1994–1998: Vajda Péterné (független) 1998–2002: Vajda Péterné (független) 2002–2006: Vajda Péterné (független) 2006–2010: Dr. Szelle Tibor (független) 2010–2014: Berg Csaba (független) 2014–2019: Berg Csaba (független) 2019–2024: Berg Csaba (független) 2024– : Berg Csaba (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben lakosságának 7,2%-a németnek vallotta magát, 2,8%-a cigánynak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 7,6% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,8%, református 22%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,7% (30,8% nem nyilatkozott).Hidas Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% németnek, 3,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, lengyelnek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 18,8% református, 4,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6,8% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).Hidas Helységnévtár
Nevezetességei thumb|250px|Kossuth utca, katolikus templom Kajdacsy-kastély, más néven Kardoss-kastély (1820 körül, klasszicista) Katolikus templom (1784, copf) Evangélikus templom (1793, késő barokk) Tájház Református templom (2008)
Ismert személyek Itt született és itteni birtokán is halt meg vaszkai és kardosfalvai, illetve kardosvaszkai Kardos Kálmán (névváltozata Kardoss, Hidas, 1839. június 5. – Hidas, 1916. június 1.) ügyvéd, főispán, országgyűlési képviselő. Itt élt 1945-től haláláig Adorján Imre (1884–1971) csíki földbirtokos, erdélyi közéleti szereplő, lapszerkesztő, magyarországi országgyűlési képviselő.
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései