Himesháza ( vagy Nimmersch) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése Baranya vármegye délkeleti részén fekszik, Pécsváradtól mintegy 16 kilométerre délkeletre.

A szomszédos települések: észak felől Szűr, kelet felől Görcsönydoboka, délkelet felől Székelyszabar, dél felől Kisnyárád, délnyugat felől Erdősmárok, nyugat felől pedig Geresdlak. Szűrtől alig 2,5 kilométer, Székelyszabartól 5 kilométer, Erdősmároktól bő 7 kilométer, Geresdlaktól pedig kb. 4 kilométer választja el, Görcsönydobokával nincs közvetlen közúti összeköttetése.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohácstól Pécsváradig húzódó 5607-es út, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. Szűrrel, s azon keresztül Szebény községgel és Véménd térségével az 5614-es út köti össze, Erdősmárokra pedig a település déli határában ágazik ki az 5607-es útból az 56 126-os számú mellékút. Közigazgatási területét érinti az M6-os autópálya is, de annak nincs csomópontja a határai között; a legközelebbi le- és felhajtási lehetőség a sztrádára légvonalban is jó 7 kilométerre, közúton pedig mintegy 14 kilométer távolságra található, Véménd és Palotabozsok közt.

Története Himesháza nevét templomáról kapta, ami valószínűleg festett, azaz hímes volt. A falu már I. István korában létezett, s egyike volt azoknak a magyar falvaknak, amelyek plébániát alkottak, és templomot építettek. Himesháza a török időkben elnéptelenedett, majd 1721-től kezdődött a pécsi püspök birtokát képező falu újratelepítése. Az új lakosok Németországból, a fuldai apátság falvaiból kerültek ide, s a falut a mai helyén építették fel. Az általuk épített templom tűzvész áldozata lett, a mai templomot 1753-54 körül építették. 1796-ban feljegyzések szerint német nemzetiségű, római katolikus vallású, gazdag, népes hely volt.

Ipartelepítésre a múltban sem volt számottevő lehetőség, a községben a földművelés volt a fő tevékenységi forma. A két világháború között a község már viszonylag szegény volt, sokan jártak napszámba, sokan cselédek, háztartási alkalmazottak voltak. Itt működött azonban a ugyanebben az időszakban a Fleischer fivérek (Arnold és József) Pécsváradi Tejgazdasági Vállalata – más néven Első Baranyai Tejgazdasági Vállalat – egyik vaj- és sajtüzeme. A korban jelentős piaci szereplőnek számító – a nemzetközi piacon is sikeres – vállalat, melynek központja Pécsváradon, másik nagy üzemegysége Véménden volt, a himesházai üzemében elsősorban ementáli és félkemény sajtokat gyártott. Az üzem egy ideig az 1948-as államosítása után is tovább működött.Az Első Baranyai Tejgazdasági Vállalat Fleischer Pécsvárad hirdetése. Tejgazdasági Szemle, 4. évfolyam, 11. szám (1924. június 1.), 135. oldalÚjszerű kapcsolt munkaversenyt indít Pécsvárad államosított tejüzeme. Dunántúli Napló, 5. évfolyam, 102. szám (1948. május 5.), 3. oldalEgy veszteség-nyereség számla nyomában. Dunántúli Napló, 9. évfolyam, 195. szám (1952. augusztus 20.), 6. oldalFleischer Marika kártalanítási ügye. Pénzintézeti Központ, Kártalanítási Osztály. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-L-20-o-795.d., 57.796/1959

A második világháború után majd 200 család települt le Bukovinából, a megye más területéről, Jugoszláviából, és Csehszlovákiából. A különböző helyről jött családok ma békességben élnek egymás mellett.

2001-ben lakosságának 42,6%-a németnek vallotta magát, a többiek magyarok.

Idegen elnevezései Németül a település neve a település honlapján és a faluhatáron kihelyezett zöld táblákon is Nimmesch, de másutt előfordul a Nimmersch alak is. Horvátul hivatalos neve Imeš,Hrv. glasnik br.11/2005. Vinsko natjecanje u Šokačkom keru, 17. ožujka 2005. de régen a mohácsi horvátok az Imešaz, az erdősmároki horvátok a Nemišaz, az olasziak pedig a Nimeš alakot is használták.

Közélete Polgármesterei 1990–1992: Hübner György (független) 1992–1994: Hübner György (nem ismert) 1994–1998: Hübner György (független) 1998–2002: Rozmer András (független) 2002–2006: Rozmer András (független) 2006–2008: Michelisz András (független) 2008–2010: Rozmer András (független) 2010–2014: Ifj. Pataki Péter (független) 2014–2019: Pataki Péter (független) 2019–2024: Pataki Péter (független) 2024– : Pataki Péter (független)

1992. június 7-én időközi polgármester-választást tartottak a településen, mert Hübner György belső viszályokra hivatkozva lemondott a tisztségéről – utólag viszont visszavonta nyilatkozatát. A júniusi választáson – szoros küzdelemben – ismét Hübnert kérték fel a település első emberének. 2008. június 29-én ismét időközi polgármester-választást tartottak Rozmer András lemondása miatt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 50,5% németnek mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 1,5%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,7% (16,4% nem nyilatkozott).Himesháza Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 36,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 0,3% horvátnak, 0,1% örménynek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,9% volt római katolikus, 1,1% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (27,7% nem válaszolt).Himesháza Helységnévtár

Nevezetességei A falu szülöttei thumb|250px|Himesháza szelfipont Michelisz Norberttel thumb|250px|Szoborpark Csuha Lajos - zenész Michelisz Norbert - autóversenyző Kéméndi Tamás - harmonikaművész Kramm András - harmonikaművész

Jegyzetek

További információk Himesháza honlapja

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései