Porąbka (korábban Poręba, Porębka) Sosnowiec kerülete, egykori város (1967-1972) Lengyelország Sziléziai vajdaságában.

Története A Porąbka helynév a Poręba („erdei tisztás”, „tisztás”) kicsinyítő alakja (-ka utótag). 1390-ben Ábrahám Wojków a falut III. János krakkói püspöknek adta. Radlicát eladták, majd Sławków város birtokaihoz került. Eredetileg a faluhoz tartoztak a későbbi Kazimierz (Górniczy), Niemce vagy Ostrowy Górnicze és Maczki települések is.

A Fekete-fehér Przemsza közötti hely közigazgatásilag a Lengyel Királyság Krakkói vajdaság Proszowicei vagy Krakkói kerületéhez tartozott (1569-től a Lengyel–Litván Unióban), azonban a falu a Felső-sziléziai Mysłowice város római katolikus plébániájához tartozott egészen a 19. századig.

Lengyelország harmadik felosztásának részeként 1795-ben Porosz Királysághoz került Új-Szilézia részeként. 1807-ben a Varsói Hercegséghez, 1815-ben pedig az újonnan létrehozott, orosz irányítású Kongresszusi Lengyelországhoz került. 1827-ben 100 ház volt 577 lakossal, 1880 körül pedig a Grabie és Smiejka kolóniával 134 ház és 1065 lakos volt. A hely a lengyel vagy a dombrowai szénmedencében volt. Ott Itt született 1913-ban Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára és így pártvezetője 1970 és 1980 között.

Az első világháború után Lengyelország része lett. 1921-ben a Kielcei vajdaság Będziński megyében, Olkusz-Siewierz községben található Porąbka faluban 181 ház volt 3392 lakossal, akik többsége lengyel (3365) és római katolikus (3262) volt.

Lengyelország 1939-es inváziója során a területet a németek elfoglalták, és az új „Kelet-Felső-Szilézia” Bendsburg kerületéhez rendelték.

1959-ben nyitották meg a villamosvonalat, amely ma a Felső-Szilézia konurbáció villamosvonal-hálózatának része. A Lengyel Népköztársaság idején Porąbka a Katowicei vajdaságban 1964-ben kapott városi jogokat. 1973-ban Edward Gierek vezetésével eredetileg Kazimierz Górniczy városához csatolták, amelyet két évvel később Sosnowiechez csatoltak.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Lengyelország megszűnt települései