Kékesd () község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Fekvése Pécsváradtól légvonalban 8, közúton mintegy 11-12 kilométerre délkeletre fekszik, a Geresdi-dombság délnyugati lábainál.
A szomszédos települések: észak felől Fazekasboda, kelet felől Geresdlak, délkelet felől Maráza, dél felől Szellő, nyugat felől pedig Erzsébet.
Megközelítése A településen végighúzódik, annak főutcájaként az 5616-os út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Északkeleti határszélét érinti a Mohácstól Pécsváradig vezető 5607-es út is, az ország távolabbi részei felől ezen közelíthető meg a legegyszerűbben.
Kékesd keleti határszéle közelében ágazik ki az 5607-esből dél felé a zsáktelepülésnek tekinthető Marázát kiszolgáló 56 109-es számú mellékút is.
Története Az 1290-es évhez kötődik az első írásos emlék, ekkor Keykug, kykug, klwwkuth alakban említik a nevét, amely feltehetőleg „kék patak” jelentésű.
Az esztergomi káptalan 1387-ben írt levelében, és 1542-ben is Tótkékesként említi. Később Kékösdként is említik. Határában római kori leleteket és középkori kerámia töredékeket találtak. A középkorban a pécsváradi apátság, majd a pécsi püspökség birtoka volt. A pécsváradi Bertók apát 1656-ban szerezte vissza a falut a pécsi püspöktől, holott az ekkor, a török megszállás alatt volt.
1686-ban említik először Kékesdként. 1869-ben a község lélekszáma mintegy 500 fő volt.
Idegen elnevezései Németül a település neve Kikisch, horvátul a marázai horvátok által használt Kikoš és az erdősmároki horvátok által használt Kikeš alak volt használatban.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Soós Endre (független) 1994–1998: Soós Endre (független) 1998–2002: Soós Endre (független) 2002–2006: Soós Endre (független) 2006–2010: Varga Tamás (független) 2010–2014: Varga Tamás (független) 2014–2019: Varga Tamás (független) 2019–2024: Varga Tamás (független) 2024– : Varga Tamás (független)
A népesség alakulása
Év Lakosok száma1869 500 fő1990 228 fő2001 215 fő2002 212 fő2003 208 fő2006 208 fő
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% horvátnak, 5,3% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 1,8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 11,7% (12,3% nem nyilatkozott).Kékesd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 1,8% horvátnak, 0,6% görögnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,3% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 12,8% felekezeten kívüli (27,4% nem válaszolt).Kékesd Helységnévtár
Nevezetességei Mihály arkangyalról elnevezett római katolikus temploma.
Jegyzetek
További információk Kékesd Önkormányzatának honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései