A Say Say Say Paul McCartney és Michael Jackson duettje. 1983. október 3-án jelent meg McCartney ötödik szólóalbuma, a Pipes of Peace kislemezeként. Ez lett Jackson hetedik top 10 slágere egy éven belül, és számos országban listavezető lett, az Egyesült Államokban platinalemez. Videóklipjét Bob Giraldi rendezte, és a kaliforniai Santa Ynez Valleyben forgatták, Jackson és McCartney két szélhámost alakít benne, vendégszereplőként feltűnik Linda McCartney és La Toya Jackson. Ez a videóklip hozta divatba, hogy a klipeknek története legyen és párbeszéd is szerepeljen bennük.

A dal 1987-ben szerepelt McCartney All the Best! című albumán is.

Felvételek McCartney már dolgozott együtt Jacksonnal korábban is: Girlfriend című számát eredetileg neki írta (később mindketten felénekelték), első duettjük pedig a The Girl Is Mine volt, Jackson Thriller című albumán.Stephen Thomas Erlewine & William Ruhlmann. "Paul McCartney biography" . MTV. Elérés: 2009. március 3.Romanowski, p. 626 McCartney életrajzírója, Ray Coleman szerint a szöveg nagy részét Jackson írta és csak másnap adta oda McCartneynak.Coleman, p. 129 A dalt az Abbey Road Studiosban vették fel 1981 májusa és szeptembere közt, eredetileg McCartney Tug of War című albumára, ami első szólóalbuma volt Wings nevű együttese feloszlása után.Halstead, p. 268Andersen, p. 99 Jackson a McCartney-házaspárnál lakott a dal felvételeinek hónapjaiban, és mindkettejükkel összebarátkozott.Taraborrelli, p. 333 Egy este vacsoránál Paul McCartney megmutatta Jacksonnak azoknak a daloknak a listáját, aminek a kiadási joga az övé. „Így lehet sok pénzt keresni” – mondta. „Valahányszor valaki feldolgozza ezeket a dalokat, pénzt kapok. Valahányszor valaki lejátssza őket a rádióban vagy előadja koncerten, pénzt kapok.” Jackson ennek hatására vásárolta fel a Northern Songs zenei katalógust 1985-ben.

McCartney számos hangszeren játszik a Say Say Sayben: ütősökön, szintetizátoron, gitáron és basszusgitáron is. A harmonikán Chris Smith, a ritmusgitáron David Williams játszott, a hangmérnök Geoff Emerick volt.A Pipes of Peace album borítószövege A dal 1983 februárjában készült el teljesen, a kaliforniai Cherokee Studiosban zajlott utómunkálatok után. A korábban a The Beatlesszel is dolgozó George Martin volt a producere. Ő később így emlékezett vissza Jacksonra: „Van egyfajta kisugárzása, ami rögtön látszik, amint belép a stúdióba. Nem zenész abban az értelemben, mint Paul, de tudja, mit akar a zenében, és nagyon határozott elképzelései vannak.” Jackson is visszaemlékezett az együttműködésre Moonwalk című önéletrajzi könyvében, azt írta, növelte az önbizalmát, mert Quincy Jones, a Thriller producere nem volt jelen, hogy kijavítsa a hibáit. Azt is megjegyezte, hogy McCartney és ő egyenlő felekként dolgoztak.Jackson, p. 188

A dal négynegyedes ütemű, tempója 116 BPM. B-mollban íródott, hangterjedelme F4 és B♭5 közötti. Dalszövege könyörgés egy lány szerelméért.

Megjelentetése és fogadtatása A Say Say Sayt a Thriller album és legtöbb kislemeze megjelenése után jelentette meg 1983. október 3-án az Egyesült Királyságban a Parlophone Records, az Egyesült Államokban pedig a Columbia Records.Grant, p. 68Harry, p. 171Hill, p. 381 A dal hat héten át vezette az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistát, ezzel Jackson hetedik top 10 dala lett 1983-ban – ezzel megdöntött egy rekordot, amelyet eddig holtversenyben tartott a The Beatles és Elvis Presley.Everett, p. 282Campbell, p. 68Lewis, p. 6 A Billboard R&B-slágerlista 2., a Hot Adult Contemporary Tracks lista 3. helyét érte el.George, p. 39 Az Egyesült Királyságban először a 10. helyig jutott a slágerlistán, majd csúszni kezdett lefelé. McCartney ekkor egy tévés interjúban a dal videóklipjéről beszélt. Részben ennek köszönhetően, részben annak, hogy a klipet játszani kezdte a Top of the Pops (ami többnyire csak a slágerlistán felfelé tartó dalokat játszotta), részben pedig a dal szereplése a The Tube tévésorozatban és Noel Edmonds The Late, Late Breakfast Show című műsorában, a dal feljutott a brit kislemezlista 2. helyére.Barrow, p. 92Herynato, p. 92 A Say Say Say listavezető lett Norvégiában és Svédországban, és a top 10-be került Ausztriában, Ausztráliában, Hollandiában, Svájcban és Új-Zélandon. Az egymillió példányban elkelt kislemez az Egyesült Államokban aranylemez lett.

A dal vegyes kritikát kapott a kritikusoktól. Anthony Violanti a The Buffalo Newstól a szöveget 1983 legrosszabb dalszövegének tartotta.Violanti, Anthony (1996. augusztus 18.) "Schlock: An Unusually Confused and Nasal Dylan". The Buffalo News. Elérés: 2009. március 19. A Lexington Herald-Leader a Pipes of Peace albumról írt kritikájában azt írta, hogy a két Jacksonnal közös számot, a Say Say Sayt és a The Mant leszámítva McCartney az album nagy részét „elpazarolta”."Paul McCartney's New Album Is Just 'Embarrassing Fluff'". Lexington Herald-Leader (1983. január 15.) Elérés: 2009. március 19. A Los Angeles Times munkatársa, Paul Grein szerint McCartney minden eddigi bűnét jóvá tette a belevaló dallal, de utána az album ismét érzelgős lett a No More Lonely Nightsszal.Grein, Paul (1988. január 3.) "Hits That Hurt In Some Cases, That Top 10 Smash Can Smash an Artist's Image". Los Angeles Times. Elérés: 2009. március 19. Whitney Pastorek újságíró a dalt McCartney és Stevie Wonder 1982-es duettjével, az Ebony and Ivoryval összehasonlítva kijelentette, hogy a Say Say Say jobb dal, és videóklipje is jobb, „bár kicsivel értelmetlenebb”, és a dalnak „nincs komolyabb társadalmi tudatossága”. A The Daily Collegian szerint a dal jó, annak ellenére, hogy orrba-szájba játsszák a rádiók.

A Deseret News szerint az „esdeklő szerelmes dal” refrénje „mesteri és fülbemászó”. A Rolling Stone kritikája szerint a dal „szerethető, bár felületes táncdallam”, a kritikus, Parke Puterbaugh hozzátette, hogy „azonnali slágerré válásra predesztinált dal, ami banalitásba hajlik”. Nelson George szerint a dal „Michael Jackson nélkül nem érdemelte volna ki, hogy ennyiszer játsszák”. A Salon.com érzelgős duettnek nevezte. A Billboard magazin 1984 legjobb dalai közt a 3. helyre sorolta.Campbell, p. 65 Egy 2007-es cikkében a Vibe magazin egy munkatársa minden idők 22. legjobb duettjének nevezte. 2005-ben a Hi Tack holland együttes felhasznált a dalból egy részletet első kislemezén, a Say Say Say (Waiting 4 U)-n, benne Jackson énekével.

Videóklip A dal videóklipjét (vagy „rövidfilmjét”) Bob Giraldi rendezte, aki korábban Jackson Beat It című számának klipjét is. A klipben szerepelt McCartney felesége, Linda, és Jackson egyik nővére, La Toya.Grant, p. 270 Hogy a forgatást be tudják illeszteni Jackson számtalan elfoglaltsága közé, a klipet a kaliforniai Santa Barbarához közeli Los Alamosban forgatták. McCartney külön a forgatás kedvéért repült oda.Campbell, p. 69 The video cost $500,000 to produce.

A filmben a két énekes egy „Mac és Jack” nevű szélhámosduót alakít. (A becenevek a valódi nevükből jönnek). Egy vadnyugati kisvárosban kezdődik a klip, ahol Mac (McCartney) egy „csodaszert” árul, amiről azt ígéri, bivalyerőssé teszi azt, aki megissza. A közönségből előlép Jack (Jackson), vesz egy adaggal a csodaszerből, megissza, és kihív szkanderpárbajra egy megtermett férfit, akit le is győz. A közönség nem tudja, hogy Jack és a nagydarab férfi Mac társai és mind csalók. Miután sikerül rengeteget eladni a „csodaszerből”, Mac és Jack az összes pénzt egy árvaháznak adományozzák. Később Jack bemegy Mac hotelbeli fürdőszobájába, miközben Mac borotválkozik; Mac őt is összekeni borotvahabbal. A következő jelenetben mindketten egy bárban lépnek fel vaudeville-előadóként.Curtis, p. 323 Egy jelenetben bohócnak maszkírozva láthatóak.Lhamon, p. 219 Jack flörtöl egy lánnyal, akit La Toya alakít. A klip végén Paul, Linda és Michael lovaskocsin elhajtanak, La Toya pedig, aki kapott tőlük egy csokor virágot, néz utánuk az út széléről.

Giraldi, a rendező azt mondta, „Michael nem táncolta le a színről Pault, és Paul se Michaelt”, de hozzátette, hogy nem volt könnyű dolga velük, mert „az egójuk megtöltötte a szobát”. A klipnek története is volt és párbeszéd is elhangzott benne, ez jellemezte később Jackson Thriller c. Egy 1984-es tanulmányban, melyet a National Coalition on Television Violence készített a videóklipekben látható erőszakról, a the Jacksons klipjeit „nagyon erőszakosnak” minősítették, és példaként Michael Jackson Billie Jean, Thriller és Say Say Say, valamint Jermaine Jackson Dynamite és a The Jacksons Torture című klipjét hozták fel.Bishop, Pete. "Group on TV Violence Looks at Music Videos and Is Not Amused " Chicago Tribune, 1985. január 25. A Billboard által 1984 végén összeállított listában a Say Say Say klipjét az év negyedik legjobb videóklipjének nyilvánították. Az első három helyen is Jackson klipjei szerepeltek.Campbell, p. 105

A The Manchester Evening News Emir Kusturica-filmhez hasonlította a klipet, a PopMatters pedig kijelentette, hogy a Say Say Say és a Goodnight Tonight klipje érdekessé tette az egyébként felejthető dallamokat. Steven Greenlee, a The Boston Globe munkatársa szerint a klip „borzasztó és lenyűgöző” egyszerre, és nevetségesnek tartotta már az ötletét is, hogy egy csodaszer segíthetne Jacksonnak, hogy legyőzzön valakit szkanderban. A videóklip később felkerült a The McCartney Years és a Michael Jackson’s Vision című klipgyűjtemény-DVD-kre.Paul McCartney The McCartney Years DVD

James M. Curtis író szerint a klipben két központi téma szerepel: az egyik a kisfiú és a felnőtt férfi szembeállítása Jackson alakjában – a fürdőszobai borotválkozós jelenet arra emlékeztet, amikor a kisfiú utánozza az apját, a csodaszeres jelenet szintén a felnőtt/gyerek témát hangsúlyozza. Ezenkívül Paul és Linda McCartney úgy viselkednek, mintha Jackson szülei lennének. A jelenet, ahol Jackson egy csokor virágot kap egy lánytól, egy 1931-es Charlie Chaplin-film jelenetének a fordítottja. Jackson nagy tisztelője volt Chaplinnek.

A klip másik nagy témája az afroamerikaiak történelme és kultúrája. A vaudeville-jelenetek némelyike emlékeztet az ún. blackface-jelenetekre (a régi színházi előadásokban nevezték így azt, amikor fekete szereplőt fehér alakít elmaszkírozva; a feketék gyakran sértőnek érzik). W. T. Lhamon megjegyzi, hogy bár a klip Kaliforniában játszódik a nagy gazdasági világválság idején, McCartney és Jackson interakciója nem tükrözi a korabeli társadalmi viszonyokat, mert a fehér énekes számtalan alkalommal segíti a feketét (egy alkalommal ő segíti fel a kocsira), és abban a korban ez fordítva lett volna.

Helyezések SlágerlistaLegmagasabb helyezésAusztrál kislemezlista 4Brit kislemezlista 2Holland kislemezlista 8Norvég kislemezlista 1Osztrák kislemezlista 10Svájci kislemezlista 2Svéd kislemezlista 1USA Billboard Hot 100 1USA Billboard R&B Singles Chart 2Új-zélandi kislemezlista 10

Jegyzetek

Források

George, Nelson (2004). Michael Jackson: The Ultimate Collection booklet. Sony BMG.

Kategória:1983 kislemezei Kategória:Michael Jackson-kislemezek Kategória:Paul McCartney-kislemezek Kategória:A Billboard Hot 100 lista első helyezettjei