Az 1996-os Everything Must Go a Manic Street Preachers negyedik nagylemeze. Öt dal szövegét Richey James Edwards írta, aki valószínűleg 1995. február 1-jén meghalt. Ez volt az utolsó album, amelyen közreműködött, egészen a 2009-es Journal for Plague Lovers. Az album címe a munkálatok alatt még Sounds in the Grass, Jackson Pollock festménysorozata után. Az album kritikai és kereskedelmi siker volt.
1998-ban a Q magazin olvasói minden idők 11. legjobb albumának választották, 2000-ben 39. lett a magazin Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján. 1997-ben a legjobb brit albumért járó díjat vihette haza a Brit Awards-ról. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.
Zene és dalszöveg Az Everything Must Go Nicky Wire testvére, Patrick Jones egyik darabjának a címéről kapta a nevét. A lemezen nagy változás figyelhető meg az előző albumokhoz képest. Míg a The Holy Bible-ön alig van hangszerelés, itt vonósok is szerepelnek, a hangzás sokkal kommerciálisabb, így jobban illett az akkor uralkodó britpop-mozgalomba. A dalszövegek témája is megváltozott, elsősorban Edwards eltűnése miatt. Az autobiografikus dalok helyett (4st 7lb) Wire grandiózusabb, történelmi és politikai témákkal foglalkozó szövegeket írt. Ezek a témák következő albumukon, a This Is My Truth Tell Me Yours-on uralkodnak.
A dalok tárgya nagyon széles kört ölel fel: Kevin Carter fényképész tragikus élete; a fogságban tartott állatokkal való rossz bánásmód (Small Black Flowers That Grow in the Sky). Utóbbi szövegét Edwards írta, a szöveg mentális állapotának leírásaként is értelmezhető. A No Surface All Feeling-en hallható ritmusgitárt részben Edwards játszotta eltűnése előtt. Ez mindössze a második alkalom volt, amikor Edwards gitárjátéka Manic Street Preachers-dalon szerepelt.
Az album dalai
Helyezések Mind az album, mind az A Design for Life a 2. helyig jutott a brit album- illetve kislemezlistán. Az Everything Must Go, Kevin Carter és Australia kislemezek Top 10-esek lettek az Egyesült Királyságban. Az album dupla platina lett, 80 hetet töltött a brit albumlista top 75-jében, egy évvel megjelenése után is top 5-ös volt.
Közreműködők Manic Street Preachers James Dean Bradfield – ének, gitár, zongora Sean Moore – dob, ütőhangszerek, trombita, háttérvokál Nicky Wire – basszusgitár, háttérvokál Richey Edwards – gitár a No Surface All Feeling-en
További közreműködők John Green – hammond orgona, billentyűk Martin Ditchum – ütőhangszerek Julie Aliss – hárfa Gini Ball – hegedű Sally Herbert – hegedű Anne Stephenson – hegedű Chris Pitsillides – brácsa Clare Orsler – brácsa Martin Greene – vonósok hangszerelése
Fordítás
Kategória:1996 nagylemezei Kategória:Brit Awards-győztes albumok