Haeffner Emil Róbert Artúr (Budapest, 1892. december 5. – Budapest, 1953. március 29.) a két világháború közötti időszak kiemelkedő magyar egyiptológusa.
Családja Haeffner Roderik és Fischer Matild első gyermekeként született. Testvérei: Haeffner Jenő festőművész, Haeffner Tivadar csillagász és Haeffner Zoltán képzőművész.
1919. június 26-án Budapesten házasságot kötött Dobri Irén Idával. Házasságukból egy lánygyermek született.
Fiatalkora Középiskolai tanulmányait a Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban (ma Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium) végzete. Édesapja, Haeffner Roderik korai halála miatt a család anyagi körülményei nem tették lehetővé, hogy egyetemi tanulmányokat végezzen. Legidősebb gyermekként fiatalon munkát vállalt, s az 1940-es évek közepéig a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnál dolgozott, mint hajópénztáros. Munkája mellett sajátította el a latin, a görög, a héber nyelvet, valamint a föníciai, az óegyiptomi (hieroglif és hieratikus) és az ókori mezopotámiai ékírásos nyelveket. Az egyiptomi szövegeket külföldi könyvtárakból meghozatott könyvekből ismerte meg, vagy külföldi útjain másolta ki, illetve vásárolta meg.
Hasonlóan legidősebb öccséhez, Jenőhöz, művészien festett, rajzolt és mintázott, kitűnően zongorázott és orgonált. Zeneszerzőként, költőként és műfordítóként is tevékenykedett, sőt – és ez valószínűleg Tivadar hatása – élénken érdeklődött a természettudományok iránt., Életrajza az Ibisz Egyiptológiai újság honlapján.
Munkássága Nyugdíjazása után kezdte rendszeresen tanulmányozni a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének darabjait. A Múzeum alkalmazásában előbb teremőrként (1947-től), később az Antik Osztály munkatársaként dolgozott. Feladata az egyiptomi gyűjtemény anyagának rendszerezése, a leltárak pótlása volt. Szívbetegsége és romló látása ellenére gyakorlatilag a teljes munkát elvégezte, sőt a feliratos anyag feldolgozásában is jelentősen előrehaladt. Részt vett az egyiptomi kiállítás újrarendezésében (1949) és bekapcsolódott az egyetemi oktatásba is: a hieroglif írást és olvasást tanította.
Tudományos munkásságának legjelentősebb része a hazai egyiptomi nyelvemlékek megfejtése és értelmezése. Első tudományos munkái 1945-ben jelentek meg. Szakértelmét, felkészültségét jól mutatja egy 1842-ben készült rajz alapján helyreállított szövege, amellyel a később előkerült eredetire oly mértékben sikerült visszakövetkeztetnie, hogy annak hieroglif felirata megegyezik a rekonstrukciójával.
Irodalomjegyzék bélyegkép|jobbra|250px|Haeffner Emil sírja a Farkasréti temetőben Főbb művei Eine verschollene Stele aus der Sammlung F. Kiss in Buda (Oriens Antiquus, Budapest, 1945, 59-65.) Ein Stelenbruchstück in der ägyptischen Sammlung des Museums der Bildenden Künste in Budapest (uo., 1945, 159-160.) Fragment d'une stéle de l'époque de la XIXme dynastie (Sztélé-töredék a XIX-ik dinasztia korából – 1948. 1-5. 44-46. p. 1 képpel), A Szépművészeti Múzeum közleményei - Tartalomjegyzék - 1. (1947-1971) Une nouvelle statuette de serviteur du Musée Hongrois des Beaux-Arts (Egyiptomi gyűjteményünk újabb kis szolgaszobra – 1949. 7-9. 35-37. p. 2 képpel) Királyportré-töredék a XIX. dinasztia idejéből (Antiquitas Hungarica, 3, 1949, 128-130.) Quelques remarques sur la question des "cones funéraires" (Archiv Orientalní, 20, 1952, 607–614.) Három történeti usébti (Antik Tanulmányok, 1, 1954, 14-23.) Une stele en calcaire de la fin du Nouvel Empire (Mészkő-sztélé az Újbirodalom végéről. – 1954. 4-7. 68-71. p. 1 képpel)
In memoriam Wessetzky Vilmos: Haeffner Emil (Antik Tanulmányok, 1, 1954, 146-147.) Dobrovits Aladár: In memoriam – Haeffner Emil (Szépművészeti Múzeum Közleményei, 4, 1954, 65-66, 103-104.)
Jegyzetek
Források Győry Hedvig – Magyar Múzeumi arcképcsarnok (Pulszky Társaság – Tarsoly kiadó, Budapest 2002, 346-347. oldal)
Kategória:Magyar egyiptológusok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek