Máriakéménd (;http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 július 1) ) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Fekvése Pécsváradtól délre helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Kátoly és Szellő, kelet felől Liptód, délkelet felől Versend és Monyoród, dél felől Szederkény, délnyugat felől Olasz, nyugat felől Hásságy, északnyugat felől pedig Berkesd (települési szomszédai közül csak Kátollyal, Szellővel és Szederkénnyel van közvetlen közúti összeköttetése).

Megközelítése A településen végighalad, annak főutcájaként a Szederkénytől Pécsváradig vezető 5608-as út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főúton érhető el a legegyszerűbben, pécsváradi letéréssel.

Története

Máriakéménd (Kéménd, Kémed, Egyházas-, Kis-, Váralja) már a csiszolt kőkorszakban is lakott hely volt, később trák-illír népcsoport, kelták, majd rómaiak is letelepedtek a környéken, az egykor itt áthaladó híres római borostyánút mellett.

A falut 1015-ben már említette a pécsváradi apátság alapítólevele is, mint apátsághoz tartozó birtokot.

1237-ben a Győr nemzetséghez tartozó Óvári Konrád birtokaként említik az oklevelek Minori Kemud néven, Óvári Konrád baranyai uradalmának a központja volt. Ő építette a várat is, még a tatárjárás után.

1273-ban a hatalmaskodó Albert fia Mihály és Óvári Konrád közti vitában - mely a közeli cikádori konvent előtt folyt - említik újból a település nevét, majd újabb hatalmaskodásokat jegyeztek fel az oklevelek: 1285-ben és 1296-ban, mikor Lőrinc fia Kemény, majd Kórogyi Fülpös is lerombolta és kirabolta a települést.

Kéménd várát említette Lodomér esztergomi érsek is 1279-1290 körül, mikor egyik levelében kérte Óvári Konrádot, hogy ide fogadja be és védje az új pécsváradi apátot.

1280-ban a kiskéméndi jobbágyokat is említették, akik Nadicán voltak szőlőbirtokosok, s 1295-ben Kéméndi Sebestyén nevét, aki Konrád mester megbizottja volt.

A 14. század elején a kéméndi várhoz és uradalmához tartozó Hásságy, Tabód, Héder, Olasz, Gyula, Belvárd, Nyomja, Petre, Geréc és Töl településeket a szomszédos szentlászlói monostorral együtt Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el, Károly Róbert király azonban visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik később Kéméndi, Gyulai és Baranyai vezetéknévvel voltak a település birtokosai. 1330-ban a Konrád fia Jakab unokái osztoztak meg birtokaikon.

Kéménd ekkor már 3 részből állt: a várból és az alatta kialakult Váraljából, Kiskéménd és Nagykéménd falukból. Híres hely lehetett, már ekkor vámhely volt, s vásártartási joggal is rendelkezett.

A török hódoltság utáni felszabadító harcok alatt a település elnéptelenedett, sokáig néptelenül állt, majd horvátok telepedtek le itt, az ekkor a pécsváradi apátsághoz tartozó birtokra.

1725-ben Fuldából származó német telepesek érkeztek a lerombolt faluba, ahol ekkor csak a középkori templom romjai látszottak. A telepesek keze nyomán épült ujjá a falu, s virágzó szőlőkultúrát alakítottak ki, s megkezdődött a pincesorok kiépítése is.

A török hódoltság után, a 18. században dunamenti sváb telepesek érkeztek Máriakéméndre, többek között a délnyugat-németországi Breisgau vidékéről (például Freiburg környékéről). A falu hitéletében a római katolikus plébánia 1744-es megalapítása jelentett mérföldkövet; ezt megelőzően a település Versend filiája volt. A második világháborút követően, 1946 elejétől a helyi német lakosságot szisztematikusan kisajátították és kitelepítésre ítélték. 1947 szeptemberében számos kéméndi sváb családot deportáltak Németországba, főként a szovjet megszállási övezetbe.

Szőlészet és borászat

A kéméndi szőlőkultúra és az Öreg-hegy. Máriakéménd szőlészeti hagyományai szorosan kapcsolódnak a Pécsi borvidékhez. Az Öreg-hegyen elterülő nagy pincesor az 1870-es évekből származó, téglából és kőből épült boltíves pincéivel, valamint présházaival a helyi népi építészet és borászat értékes eleme. A területen fellelhető és termesztett hagyományos rebsorták közé tartozik a Pécsett különösen jelentős Cirfandli, valamint a Csomorika (Lämmerschwanz), a Furmint, az Olaszrizling, a Tramini és a Kadarka. A helyi történelmi pincék megóvására és ezen ősi szőlőfajták újraélesztésére az utóbbi években civil és családi kezdeményezések is indultak.

Jelene 2001-ben már csak a lakosság 9%-a vallotta magát németnek.

2010-ben a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség a Baranyai-dombságban új turistautakat alakított ki. Ennek kapcsán a terület turistaközpontja Máriakéménd lett, ahol egy 5,5 km-es körtúra indul a Nagy pincesoron át a Kegytemplomhoz. Kisebb leágazások vezetnek még a Vályús-forráshoz, Török-vár romjaihoz, Héhwald-kereszthez (volt Szent-kút). Máriakéménd, autóbusz-megállótól indul Feked felé a Baranyai zöldtúra, melynek teljes hossza 42 km.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Németh László (független) 1994–1998: Rott Ferenc (független) 1998–2002: Rott Ferenc (független) 2002–2006: Rott Ferenc József (független) 2006–2010: Rott Ferenc József (független) 2010–2014: Fauszt József (független) 2014–2019: Jeszán Csabáné (független) 2019–2022: Görög Róbert (független) 2022–2024: Fábiánné Mester Rita (független) 2024– : Jakab Márta (független)

A településen 2022. július 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester május 2-án lemondott tisztségéről.Máriakéméndi Helyi Választási Bizottság 1/2022. (V. 4.) határozata thumb|200px|déli faluvég Német Nemzetiségi Önkormányzat. A településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzat aktív szerepet vállal a sváb hagyományok, a kultúra és a nyelvjárás megőrzésében, emellett fontos hídat képez a falu és a 20. század közepén kitelepített családok leszármazottai között.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 7% cigánynak, 0,6% horvátnak, 15,9% németnek mondta magát (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 5,4%, evangélikus 3,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,8% (12% nem nyilatkozott).Máriakéménd Helységnévtár

2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 18,3% németnek, 4,7% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,2% görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,3% volt római katolikus, 2,3% református, 1,8% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).Máriakéménd Helységnévtár

Nevezetességei 250px|thumb|right|A máriakéméndi kegyszobor és kegytemplom Binder János Fülöp rézmetszetén, 1774 Szent Márton templom - 1797-ben épült, copf stílusban. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplom - A 15. században épült, majd 1746 és 1761 között átépítették, barokk stílusban.

Híres búcsújáró Mária kegyhely. A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a Szent Miklós templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, eltűnt. A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok. Ezért a falu bírója a búcsúsok követelésére a romos Szent Miklós templom szentélyét szalmával befedette, hogy ott misézni lehessen. Kéménd ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott, ezért 1754-ben az ügyet kivizsgáló püspöki visitator, gróf Esterházy Károly is Esztergomból jött. Búcsújárás honlapja Nagy pincesor (A környék leghosszabb pincesora fehérboráról híres. Kitűnő panoráma élvezhető innen a Keleti-Mecsek vonulataira.) Török-vár (A Vár-hegyen egy 13. századi kővár maradványai láthatók. A romok alatt van a Remete-lyuk, melynek barlangszerű mesterséges képződménye 10 m hosszan látogatható. A vár romjai megközelíthetők a KL jelzésen.) Vályús-forrás (Kiépített iható forrás a volt vadászház közelében. Megközelíthető a kék rom jelzésű turistaúton.) Lankás-forrás (A halastótól keletre az erdőben található, a zöld kör jelzésen. Csak időszakosan van vízkifolyása.) Templom-forrás (A kegytemplomtól északi irányban 300 m-re található a műút alatt. A kék kör jelzés vezet ide. A környék legbővizűbb forrása, melyet a Mecsek Egyesület épített 2012-ben. Jó minőségű ivóvizet ad.)

Jegyzetek

Források

Györffy György: Baranya vármegye.

További információk

Máriakéménd Önkormányzatának honlapja Máriakéménd az utazom.com honlapján Máriakéménd a Via Sancti Martini honlapon http://baranyaidombsag.ucoz.hu/ A Baranyai-dombság honlapja

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései