Pócsa () község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Fekvése Villánytól mintegy 5 kilométerre északra, Borjádtól 3 kilométerre délre fekszik. Keleti irányból is e két településhez tartozó területek határolják, így csak két további települési szomszédja van: délnyugat felől Kisjakabfalva, nyugat felől pedig Kisbudmér.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Bóly vagy Siklós-Villány felől, mindkét irányból az 5701-es úton.
Története
A Karasica-patak völgyében fekvő pici, egyutcás település már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.
A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. Érdekes, hogy a török után a szerb temetőben helyezték el halottjaikat a katolikusok is. A rácok (szerbek) már a 17. században letelepültek. Itt élt szláv dinasztiák voltak a Radojsics, Melanovics, Borovácz és Vukovics családok.
A Rákóczi-szabadságharc alatt újból néptelenné vált.
A 18. század végén az elnéptelenedett faluba németek költöztek. Az első német telepesek 1780 körül jöttek be Ulmból. Telepescsaládok a következők: Rozinger, Schindler, Schmidt, Wágner. A szláv vezetés továbbra is erős maradt. Jellemző, hogy a pár évtizede összegyűjtött földrajzi névanyagban sok a délszláv határjelölés. 1723-24-ben szerbek érkeztek a faluba, akik azonban az első és második világháború között áttelepültek Jugoszlávia területére.
Elkészült a község címere, benne az egyik motívum az 1803-as pecsétet jelzi. Kisbudmér közelében, a rác temetőnél és a léckerítéses határkeresztnél szántás után őskori, római és középkori cseréptöredékek jönnek elő. A Wágner-portán a volt szerb templom néhány faragott kövét őrzik.
2001-ben lakosságának 13,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pilgermayer Ede (független) 1994–1998: Nickl Antal (független) 1998–2000: Nickl Antal (független) 2001–2002: Nyisztor Sándor (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Nyisztor Sándor (független német kisebbségi) 2006–2010: Nyisztor Sándor (független német kisebbségi) 2010–2014: Nyisztor Sándor (független) 2014–2019: Nyisztor Sándor (független) 2019–2024: Nyisztor Sándor (független) 2024– : Nyisztor Sándor (független)
A településen 2001. április 8-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 1,1% horvátnak, 30,3% németnek, 1,1% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 4,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,4% (17,8% nem nyilatkozott).Pócsa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 33,1% németnek, 1,3% horvátnak, 0,6% bolgárnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,6% volt római katolikus, 6,5% református, 0,6% evangélikus, 1,3% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).Pócsa Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus temploma 1905-ben épült. Különlegessége a katolikus templomoknál szokatlan, kazettás mennyezete. Német nemzetiségi tájház.
Jegyzetek
További információk Pócsa honlapja Frey Mária: Kőfaragás Mecseknádasdon / Klug Edit: Kötélverés Pócsán; Tankönyvkiadó, Bp., 1988 Erdődy Gyula: Pócsa község története; Önkormányzat, Pócsa, 2000
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései