Pécsudvard község () Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése A Baranyai-dombság szívében fekszik a település. Északról Pécs, északkeletről Kozármisleny, délkeletről Egerág, délről Szőkéd, délnyugatról pedig Pogány határolja.

Megközelítése Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb közúti megközelítési útvonala az M60-as autópálya, amely az északi határában halad el és csomópontja is van itt (a Pécs-Kelet csomópont). Belterületén azonban csak az 5716-os út halad keresztül, azon érhető el Pécs, illetve az 58-as főút és Kozármisleny felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Pécsudvard megállóhely – aránylag rendhagyó módon – a település központjában található, közúti elérését az 57 125-ös számú mellékút biztosítja.

Története

A Pécstől délre fekvő település kedvező természeti adottságait látszik alátámasztani az a tény, hogy már a kőrézkortól lakott hely volt (baden-péceli kultúra). Régészeti emlékeket a bronzkor kultúrái: a somogyvár–vinkovci és a mészbetétes kultúra népei, illetve az őket követő rómaiak is hátrahagytak.

A Pécsi-medence és a Baranyai-dombság határán fekvő település kialakulásában a földművelés játszott fontos szerepet. Az először 1181-ben említett település (Udwarch) az Árpád-korban a közeli Koaszt (a mai Kozármisleny melletti) várához tartozott. Feltételezhetően tekintélyes udvarház állott itt. A település neve is az udvar -d kicsinyítőképzős változata.Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. nevének eredete Feltehetően ekkor jelentősebb épület állt a településen, s a község elnevezése is erre utal. Magyarságát a török időkig megőrizte, utána viszont teljesen megváltozott: főként katolikus horvátok telepedtek be, kisebb részben németek.

2001-ben lakosságának 22,2%-a volt horvát.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Rónai László (független) 1994–1998: Rónai László (független) 1998–2002: Rónai László (független) 2002–2006: Orovicza György (független) 2006–2008: Rónai László (független) 2009–2010: Zsdrál Artúr (független) 2010–2014: Zsdrál Artúr (független) 2014–2019: Zsdrál Artúr (független) 2019–2024: Zsdrál Artúr (független) 2024– : Zsdrál Artúr (független)

A településen 2009. február 8-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 17,5% horvátnak, 3,6% németnek, 2,1% szerbnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 6,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,8% (26,4% nem nyilatkozott).Pécsudvard Helységnévtár

2022-ben a lakosság 81,5%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% horvátnak, 2,3% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% szlovénnek, 0,3% szerbnek, 0,1% ruszinnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,8% volt római katolikus, 6,2% református, 0,8% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).Pécsudvard Helységnévtár

Nevezetességei thumb|200px|római katolikus templom római katolikus templom

Utcanevek

Pápai út Széchenyi utca Felszabadulás útja Táncsics Mihály köz Dózsa György út Miklósi Gyula utca Zrínyi Miklós utca Babos utca Akácfa utca Podberek utca

Jegyzetek

Források

További információk Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései