Sárok (szerbül Шарок / Šarok, horvátul Šarok,Hrv. glasnik br.32/2006. Proslava žetve i natjecanje konjskih zapregahttp://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Fekvése thumb|200px|A falu eleje, jobb oldalon a jövőbeli határátkelőhöz vezető út Mohácstól délre, Villánytól délkeletre helyezkedik el, közvetlenül a horvát határ mellett.
A szomszédos települések a határ innenső oldalán: észak felől Bezedek, délnyugat felől Ivándárda, nyugat felől pedig Lippó. Keleti és déli irányból a községhatár egybeesik az államhatárral, arrafelé a legközelebbi szomszédos település a horvátországi Főherceglak (Kneževo).
Megközelítése Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak Lippó déli határszéle felől érhető el, az 5702-es útból kiágazó 57 118-as számú mellékúton.
Története Sárok (Sárog) nevét az oklevelek 1296-ban említették először Sarugh néven, 1298-ban pedig Saryug-nak írták.
A települést 1296-ban Fülöpföldével, 1298-ban Bezedek-el írták határosnak.
Birtokosai a sároki nemesek voltak, de rajtuk kívül 1296-ban Iváni Ivánka fiainak is volt itt birtoka.
A falu a török időkben elnéptelenedett, majd az elnéptelenedett faluba először magyarok, a 18. században délszlávok, s később németek telepedtek le.
1910-ben 491 lakosa volt, melyből 33 fő magyar, 133 fő német, 320 fő szerb, 2 fő horvát és 3 fő egyéb anyanyelvű volt. A lakosok közül 227 fő tudott magyarul.
A falu a XX. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
2020-ban bejelentették, hogy egy határátkelő létesítését készítik elő.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Walter József (független) 1994–1998: Walter József (független) 1998–2000: Walter József (független) 2001–2002: Vajdics László (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Vajdics László (független) 2006–2010: Vajdics László István (független) 2010–2013: Vajdics László István (független) 2013–2014: Uszléber Jánosné (független) 2014–2019: Uszléber Jánosné (független) 2019–2022: Fischer-Kondricz Zsuzsanna (független) 2022–2023: Henke Smilja (független) 2023–2024: ... (ügyvivőként) 2024– : Szkalonai Tamás (független)
A településen 2001. január 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, a hivatalban lévő polgármester és 5 képviselő lemondása miatt. 2013. október 11-én ismét az aktuális polgármester lemondása miatt kellett időközi választást tartani Sárokon.
2022. július 10-én ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, ezúttal is azért, mert a korábbi polgármester asszony 2021. április 12-én lemondott posztjáról.2023. november 15-én e-mailben kapott válasz közérdekű adatigénylésre. Lemondása ellenére elindult a választáson, de – négy jelölt közül, 8 szavazattal (10,26 %-os eredménnyel) – csak a harmadik helyet tudta megszerezni.
A 2022-ben megválasztott polgármester, Henke Smilja sem tudta kitölteni a 2019–2024-es önkormányzati ciklus rá eső hányadát, mert 2023 októberében váratlanul elhunyt. A következő választás közeli időpontja miatt azonban újabb időközi választást már nem lehetett tartani, posztját ezért az addigi alpolgármester vette át, ügyvivőként.
Népesség Év Lakosok száma1900 491 fő1930 278 fő1976 211 fő2001 170 fő2006 142 fő2008 133 fő
alt=Egyik e azoknak a buszváróknak ami egyegyedi akár egyik jelképe is lehetne Sároknak|bélyegkép|200x200px|A buszváró elég egyedi A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 14,3% cigánynak, 30,3% németnek, 2,5% szerbnek mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, református 14,3%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 26,9% (1,7% nem nyilatkozott).Sárok Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 20,2% németnek, 3,7% szerbnek, 0,9% ukránnak, 0,9% lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt római katolikus, 16,5% református, 3,7% evangélikus, 2,8% ortodox, 0,9% görög katolikus, 4,6% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).Sárok Helységnévtár
Nevezetességei
Szerb ortodox templom.
Hivatkozások
Külső hivatkozások Sárok Önkormányzatának honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései