Sumony község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Fekvése Szigetvártól délkeletre, Szentlőrinctől délnyugati irányban helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felől Szentdénes, északkelet felől Királyegyháza, kelet felől Gyöngyfa, délkelet felől Magyarmecske és Gilvánfa, dél felől Csányoszró, délnyugat felől Okorág, északnyugat felől pedig Bánfa és Rózsafa.
Megközelítése Belterületén csak a Királyegyházától Sellyéig húzódó 5806-os út halad végig, ezen érhető el mindkét végponti település felől; Szentdénessel az 5807-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Sumony megállóhely (mely vasútigazgatási szempontból megálló-rakodóhelynek minősül) a belterülettől délre helyezkedik el, közvetlenül az 5807-es út mellett.
Története
Sumony nevét az oklevelek 1290-ben említették először Sumon írásmóddal, majd 1332-ben Somon alakban írták. 1290-ben a pécsi káptalan által állított [egyházi] nemes tanúk között Sumonyra való lakosok is szerepeltek. A település Bánfalvával (Bánfa) együtt a pécsi püspökség birtoka volt. 1333-ban papja 13, 1334-ben 7, 1335-ben 5 báni pápai tizedet fizetett.
Sumony a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor is magyarok lakták.
1882-ben a pécsi székesegyház átépítésekor két mellékoltárt – a Szent István-oltárt és a Szent Mihály-oltárt – vásároltak a sumonyi katolikus templomba.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Lukács János (független) 1994–1998: Busi István (független) 1998–2002: Lucza János (független) 2002–2006: Lucza János (független) 2006–2009: Lucza János (független) 2009–2010: Orsós József (független) 2010–2011: Orsós József (független) 2012–2014: Orsós József (független) 2014–2019: Orsós József (független) 2019–2024: Orsós József (független) 2024– : Orsós József (független)
A településen 2009. június 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A polgármesteri posztért aránylag sok, 6 jelölt indult, de a hivatalban lévő faluvezető nem szerepelt köztük.
2012. január 22-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Sumonyban, újból a korábbi testület önfeloszlatása okán. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 40,5%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,9% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (59,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,7%, református 1,7%, felekezeten kívüli 7,1% (66,1% nem nyilatkozott).Sumony Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 21,1% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,3% volt római katolikus, 2,5% református, 0,2% görög katolikus, 3,5% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 27,4% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).Sumony Helységnévtár
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1866-ban épült. Halastórendszer, ahol 1981 óta működik a gyűrűzéssel is foglalkozó Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás, és minden évben több hónapon keresztül madárgyűrűző táborokat is szerveznek.
Források Györffy György: Baranyavármegye
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései Kategória:Ormánság