Szalánta () község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. Első írásos említése 1192-ből ismert. Az 1690-es években katolikus bosnyákok költöztek be. A faluban óvoda és általános iskola is működik. Pécs közelsége miatt jelenleg is fejlődő település.
Fekvése A Baranyai-dombságban, Pécs és Harkány között majdnem félúton fekszik, mindkettőtől nagyjából 12-13 kilométerre.
A szomszédos falvak: észak-északkelet felől Pogány, kelet felől Szőkéd és Áta. délkelet felől Bisse, dél felől Túrony, nyugat felől Bosta, északnyugat felől pedig Kökény.
A falu tulajdonképpen két korábbi község, Szalánta és Németi egyesítésével jött létre. Németi ( vagy nagykozári szóhasználattal Nimet) a keleti részen, míg Szalánta a nyugati részen fekszik.
Németitől délre, illetve Szalántától mintegy 1,5 kilométerre délkeletre található egy lakott külterület is, Eszterágpuszta (). Utóbbi lakónépessége 2011-es adatok szerint 85 fő, a lakások száma 31 volt. Az Eszterágpusztai Növényfajta Kísérleti Állomás a Dél-dunántúli Régió fajtakísérleti állomásait irányítja.
Megközelítése, közlekedése A Pécstől a déli országhatárig vezető 58-as főút végighalad Szalánta központján, így ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Az átmenő forgalom igen nagy, az átlagot jóval meghaladó, ami a horvát határ és az M60-as autópálya közti fekvésnek is köszönhető.
Németi községrészt a főút nem érinti, oda csak az 57 109-es számú mellékút vezet, nyugati szomszédaival (Görcsöny, Regenye, Szilvás) pedig az 5828-as út kapcsolja össze a települést.
Az autóbusz-forgalom Szalántára, illetve a településen át Pécs, Harkány, Siklós irányába megfelelő sűrűségű (fél illetve 1 óránként).
Tervek szerint a falun keresztül fog vezeti a Siklós-Pécs kerékpárút.
Éghajlata Időjárására jellemző, hogy tavasztól őszig kevés a csapadék, a nyár mérsékelten forró, a tél enyhe. Szárazföldi éghajlata van. Az évi középhőmérséklet 10,5–11 °C. Az éghajlatot befolyásolja a közeli város, Pécs és a Mecsek.
Címere Szalánta község címere pajzs alakú, tetején a község neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel. Címerben fekete számokkal három évszám található: 1240 (Németi első említése), 1332 (a plébánia első említése), 1804 (a jelenlegi római katolikus templom építésének időpontja). Több helyen helykitöltésként piros-fehér színű rózsát helyeztek el a tervezők már az 1724-es szalántai pecséten is. Ez jelképezi a tavaszt, a természet ébredését.
A mai címer a korábbi pecsétektől kölcsönzi a jelképeket. A mostani címerben fehér színnel ábrázolt eke az egykor önálló Németi régi pecsétjében is megjelent, a föld feltörését, megművelését szimbolizálva. Alul négy búzaszál látható, csokorszerű keretbe helyezve. Bal oldalon – Szalánta 1724-es pecsétje alapján – a hajló gabonaszálak között zöld, dús lombozatú, barna törzsű fa áll. A hullámos zöld terület a Baranyai-dombságot jelképezi, ahol Szalánta található. A címer fő színe az égszínkék, ami a jó időjárást jelképezi.
A címer alatt két babérág fut föl annak felső harmadáig.
Története
Az első írásos említés Szalántáról 1192-ből ismert, ott a települést Zolounta néven említették. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Németi első írásos emléke 1240-ből való, az az irat a települést Nemti néven említi.
A 17. században katolikus bosnyákok érkeztek e vidékre. Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-es években.
1804-ben épült a ma is látható templom Németiben (védőszentje: Szent László).
Az első világháború végén, 1918. november 14-én megérkezett megszálló szerb csapatok Baranya jelentős részére igényt tartottak, így Szalántára és Németire is, ahol a lakosság 95–95%-a volt délszláv nemzetiségű. 1921 augusztusában a szerbek elhagyták Baranyát.
A második világháború vége Szalántán 1944. november 30-án volt. Előtte való nap Szalántán németek, Németiben szovjetek állomásoztak. A Németi-patak volt a front.
1977. január elsején a két falu Szalánta és Németi egyesült.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Standovár Mihály (független) 1994–1998: Dunai Zoltán (független) 1998–2002: Dunai Zoltán (független) 2002–2006: Dunai Zoltán Tibor (független) 2006–2010: Dunai Zoltán Tibor (független) 2010–2014: Dunai Zoltán Tibor (független) 2014–2019: Dunai Zoltán Tibor (független) 2019–2024: Dr. Hitre Gabriella (független) 2024– : Dr. Hitre Gabriella (független)
Népesség 2001-ben magyar: 55,1%; horvát: 32,2%; cigány: 2,6%; szerb: 2,1%; német: 1,7%; bolgár: 0,3%; lengyel: 0,3%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,8%Népszámlálás 2001
A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 983 magyar, 336 horvát, 86 cigány, 23 német, 5 szerb, 4 bolgár, 3 orosz, 3 román és 11 egyéb nemzetiségű lakik.Területi adatok Baranya megyében - 4.1.6.1. pontja szerint
2001-ben római katolikus: 81,6%; református: 5,1%; evangélikus: 1%; görögkatolikus: 0,7%, más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 5,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,3%.
A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 766 római katolikus, 64 református, 24 ateista, 10 evangélikus, 7 görögkatolikus és 9 egyéb vallási csoporthoz tartozó él. 102 fő nem tartozik egyik közösséghez sem, 208-an nem nyilatkoztak a vallásukról.
2018. január 1-jén 1154 lakosa volt.
2022-es népszámlálási adatok szerint 1140 főből 1024 magyar, 60 roma, 22 német, 6 bolgár, 267 horvát volt. A kettős identitás miatt nem 100%-os az eloszlás.2022-es népszámlálás adatbázisa Az 1140 lakosból 67 fő Eszterágpusztán, 214 fő Németi településrészen lakott.KSH helységnévtár 2024.02.10-i állapotban Az 1140 főből 498 fő római katolikus, 43 fő református, 15 fő evangélikus, 4 fő görög katolikus, 176 fő nem tartozott egyik felekezethez sem, 378 fő pedig nem nyilatkozott a vallásosságról.
Pecsétek Történelmi pecsétek Szalánta első ismert pecsétje 1724-ből való. 24 mm átmérőjű körben 33 mm-es betűszalag van a következő szöveggel SIGI PAGI SZALÁNTA 1724. Vagyis Szalánta pecsétje 1724. A szavakat és az évszámokat rózsák választják el egymástól. A képmezőben két hajló gabonaszál között egy dúslombú fa látható.Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere, Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1983. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1984, 135. oldal
Németi első pecsétje az 1720-as évekből való. 24mm x 20 mm-es ellipszis, a betűszalag 3 mm-es. Szövege SIGI PAGI NIMEG 172X. Vagyis Németi pecsétje 172X. A szavakat 4 díszpont választja el egymástól. A pecsétképet két, szárán átkötött pálmaág keretezi, az ágak enyhén hajló ága a betűszalagba nyúlik bele. A képmezőben élére fordított, lebegő ekevas, felette gabonakalász látható. Tövében két hajló inda emelkedik ki, két oldalra, egymás alá 3-3 helykitöltő pontot, jobbra és balra az ekevas fölé 1-1 ötszirmú virágot helyeztek el.Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere IV., Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1981. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1982, 127. oldal
Németi 1908-as pecsétje a következő: kör alakú, a pecséten a következő olvasható: BARANYA VÁRMEGYE NÉMETI KÖZSÉG 1908.
Jelenlegi pecsétek Szalántának jelenleg két pecsétje is van. Az első a polgármesteri hivatal, a másik a körjegyzőség pecsétje. Mindkettő 3,5 cm átmérőjű. Középen a magyar címer látható. A felső részen a POLGÁRMESTERI HIVATAL ill. KÖRJEGYZŐSÉG szó szerepel, míg az alsó részen a SZALÁNTA szó olvasható.
Oktatás A községben óvoda és általános iskola is működik.
A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 120 tanuló járt.2019/2020-as tanév tanulói listája
Utcái Hunyadi János utca Damjanich utca Bem utca Hunyadi köz Németi út Zrínyi utca Barátság utca Ifjúság utca Eszterági út
Nevezetességei Szent László római katolikus templom Németiben. Késő barokk stílusú, 1795-1804 között építették. Műemlék védelem alatt áll. 2019-ben felújították a templom tetőszerkezetét. Zsolnay-kápolna Eszterágpusztán. 1904-ben épült. Homlokzatain vízszintesen sávozott, sárga és barna mázas Zsolnay-csempe.
Kultúra 250px|bélyeg|Marica Kulturális Egyesület Zágrábban 2005-ben A községben délszláv néptáncegyüttes működik, a Marica Kulturális Egyesület.
Híres emberek Pávics György (1940–2020), magyarországi horvát író
Jegyzetek
Források Dr. Erdődy Gyula: Szalánta - Németi története, 2001, Felelős kiadó: Dunai Zoltán, polgármester
További információk Szalánta képekben KSH adata a településről wiki.utikonyvem.hu oldal az általános iskola honlapja Marica Kulturális Egyesület honlapja Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982) Library.hungaricana.hu oldalán Baranya megye, Szalánta kisközség, Eszterágh pusztával együtt– (S 78 - 039. téka - Szalánta - 4-11.) Bosnyák lakodalom Szalántán - Dunántúli Napló újságcikke 1987-ből Magyarország helységnévtára - Szalánta
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései