Somogyhárságy (, ) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban,
Fekvése Szigetvártól körülbelül 15 kilométerre északra fekszik a Zselic délnyugati részén, a Somogyapáti-Vásárosbéc között húzódó 66 125-ös út mentén. Ez az út halad át a község központjától délre fekvő, különálló Antalfalu településrészen is, míg Kishárságy településrészre a 66 128-as számú mellékút vezet.
Története Nagy-Hárságy a Győr nemzetség ősi birtoka volt. Nevét az oklevelek 1346-ban a Győr nemzetségbeliek osztozkodásakor említették először. Ekkor Hárságy Szerdahelyi Dersfi Péternek jutott.
1489-ben már két ilyen nevű helység volt e tájon: Flsewhassagh és Alsowhassagh néven, mindkettő Szerdahelyi Dersfi Istváné volt.
1598-1599-ben Székely Mihály, 1626-ban Imrefy Farkas volt a földesura.
A falu a 16. században pusztává lett. A 18. század körül először németek, majd magyarok telepedtek itt le, s a település hamarosan a környék legjelentősebb lélekszámú településévé vált.
Egy 1703 előtti összeíráskor Festetics Pál birtokában volt.
1733-ban még puszta és ekkor a Festetics családé volt.
A 20. század elején pedig gróf Bolza Pál nejének örökösei voltak itt a nagyobb birtokosok.
A falu jelentősebb birtokosai a Festetics, Zichy, Bolza, Székely és Imrefy családok voltak.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A falu határában fekvő Keresztúr-dűlőn feküdt a hagyomány szerint egykor Keresztúr falu is. Templomának alapfalai a 20. század elején még látszottak.
A faluhoz tartozik: Bethlehem puszta és Kishárságy telep is. Utóbbi a középkorban falu volt. 1346-ban a Győr nemzetségbeli Dersfiak birtoka volt. 1489-ben Szerdahelyi Istváné volt, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtokai között sorolták fel. Később a gróf Festetics család birtoka, majd gróf Bolza Pálné örököseié lett.
Címere Pajzsa álló, mezeje négy részre osztott, előterében kék alapszínén heraldikai liliomot ábrázoló szívpajzzsal. A bal felső, ezüst alapszínű mező három darab, egy pontból eredő hársfalevelet ábrázol, majd az óramutató járásának megfelelően a következő vörös alapon három aranyszín méh, a harmadik ezüst alapon zöld szőlőfürt, a negyedik ismét vörös alapon pedig apostoli kettőskereszt látható. A pajzs alatt hármas tagolású szalag, íves, aranyszínű szalag lebeg, benne nagykapitális "SOMOGYHÁRSÁGY" felirattal.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vangyia István (független) 1994–1998: Vangyia István (független) 1998–2000: Vangyia István (független) 2000–2002: Fáth József (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Fáth József (független) 2006–2010: Fáth József (független) 2010–2014: Fáth József László (független) 2014–2019: Fáth József László (független) 2019–2024: Fáth József László (független) 2024– : Fáth József László (független)
A településen 2000. november 19-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 8,2% cigánynak, 7% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,5%, református 6,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (13,8% nem nyilatkozott).Somogyhársány Helységnévtár
2022-ben a lakosság 82,7%-a vallotta magát magyarnak, 14,7% cigánynak, 9,2% németnek, 0,3-0,3% szlováknak, ukránnak, bolgárnak, szerbnek és horvátnak, 9,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,3% volt római katolikus, 5% református, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11,5% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).Somogyhárságy Helységnévtár
Nevezetességek thumb|200px|Kapoli Antal emlékműve Római katolikus templom - 1939-ben épült. A Festetics család mauzóleuma Helytörténeti gyűjtemény
Itt éltek Kishárságyon született 1825-ben Jámbor Vilmos kertész, a vácrátóti, az alcsúti, a Margit-szigeti és a recski kertek építője. Itt élt egy ideig és itt halt meg 1947. június 8-án gróf Bolza Pál kertépítész, a Szarvasi Arborétum megalkotója. Életének utolsó szakaszában itt élt és alkotott id. Kapoli Antal, Kossuth-díjas fafaragó pásztor, a Népművészet Mestere. Sírja a somogyhárságyi temetőben látogatható.
Források www.nemzetijelkepek.hu - Somogyhárságy ; a címerkép leírásához
Jegyzetek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Somogy vármegye települései