Szebény

Szebény ( vagy Sevenj) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése Szebény a Baranyai-dombság keleti peremén található, ezen belül is a Geresdi-dombság egyik települése.

A szomszédos települések: északkelet felől Véménd, kelet felől Palotabozsok, dél felől Görcsönydoboka, dél-délnyugat felől Szűr, északnyugat felől pedig Feked.

A két legközelebbi város a 21 kilométerre fekvő Mohács és a 24 kilométerre lévő Bátaszék.

Megközelítése Ma csak közúton érhető el, az 5614-es úton, mely végighalad a községen, annak főutcájaként. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M6-os autópályán közelíthető meg, amelyről a Pécsvárad-Véménd-Somberek-Palotabozsok leágazásnál célszerű lehajtani, az 5606-os útra, majd arról Véménd nyugati határszélénél délnek fordulva, az 5614-es útra. [A sztráda egyébként áthalad a község területén, de csomópontja nincs a határai közt, csak egy pihenőhelye.]

Autóbusszal a Népligettől induló buszjárattal Mohácsig utazva, onnan a Volánbusz helyközi járataival továbbhaladva lehet eljutni Szebénybe.

Régebben vonattal is elérhető volt, a MÁV 64-es számú án, ám ezen a vasútvonalon még a 2000-es években megszűnt a forgalom. A vasút itteni megállója, Szebény megállóhely a központtól bő másfél kilométerre északra helyezkedett el, az 5614-es út vasúti keresztezésének nyugati oldalán.

Földrajz Domborzat

A Keleti-Mecsek délkeleti előterében völgyekkel tagolt alacsony dombság nyúlik kelet felé a Duna völgyéig. Ez a Mórágyi-rög, vagy Geresdi-hátság. 200-300m magas gránitrög, melyet vastag lösztakaró borít. A gránit csak a völgyek alján és a mesterséges feltárásokban kerül felszínre. Fazekasboda-Mórágyi dombvidéknek is nevezik. Ezekhez tartozik a mi vidékünk is. Dombjaink hosszan nyúlnak el ÉK-DNY-i irányban. Ugyanezt az irányt követi a település is a völgybe és a dombok oldalába épült házaival. A Hősök Tere a Petőfi utca és a Kossuth Lajos utca eleje a völgybe épült. A falu többi utcája már a dombok oldalába épült. Jellemző a két párhuzamos ÉK-DNY-i irányú löszfal, ami a falu egyes részein a beépített területek természetes határait alkotja. Magassága 1–2 m-től a 10 m-t is meghaladó között változik. A község határában hat hosszú dombot látunk, szinte egymás mellett sorakozva. Ezek közül öt itt végződik. A legnagyobb magasságot (257m) kinn a Szikrási tetőn (dűlőnév) mérték. A dombok teteje mindenhol jó termőtalaj, csak északon a dombok oldala és a völgyek kövesek, homokosak. A falu északi határában feltárt homokbánya volt, amelyet már rég nem használnak. Az 1930-as,-40-es években még kőbánya is működött a Cseszlényi (dűlőnév) domb oldalában. Könnyen málló vörös színű homokkő található ott ma is. A kitermelés 1940-ben megszűnt, mert a kövesutat fölé építették, és mert a kő rossz minőségű, építésre nem alkalmas.

Éghajlata

Pécshez való közelsége miatt (légvonalban kb.30 km) éghajlata is hasonlóan előnyös a Mecsek-vidéki éghajlathoz. Köztudomású, hogy a Mecsek alján tavaszodik először, és ott a leghosszabb az ősz is. Az évi csapadék mennyisége átlag 700mm. A bő csapadék ellenére a napfénytartam igen magas, 2000 óra fölött van. Pécs évi középhőmérséklete 11,2 °C a legmagasabb az országban. Szebény Pécstől keletre terül el. Éghajlatunk egy árnyalattal mérsékeltebb és a csapadékunk is valamivel kevesebb.

Helyi időjárási megfigyelések

Pontos meteorológiai megfigyelés nincs a községünkben. Az időjárás változására öregjeink hosszú évek óta különböző természeti jelekből következtetnek. • Eső lesz, ha a szűri harangszó idehallatszik. (Az ugyanis DNY-i szelet jelent) • Ha a véméndi vagy palotabozsoki harangszót halljuk, hideg lesz. (Keleti szél fúj)

Az idősek azt mondják, hogy Szebényben kevesebb eső esik, mint a környéken. Sokszor előfordult már, hogy sűrű viharfelhők közeledtek, a szomszédos falvakban mindenhol esett, csak itt nem. A jégeső is többször elkerülte. Vannak, akik azt mondják ennek az oka a falu felett kb. 4 km-re húzódó erdő, délkeleten pedig a Duna.

Vizei

Vizekben nagyon gazdag. A falu határában északon levő akácerdőben (a lakott területtől kb. 1,5 km-re) ered a Csele-patak. Kristálytiszta vize festői környezetben csörgedezik alá a köves kavicsos Szikrási völgyből. 46 km². akácerdő kíséri a faluig. A főutcán egyesül másik ágával, a Malom-patakkal, amely szintén északon a szikrási ággal párhuzamosan, Farkas-völgyben (dűlőnév) ered. A Csele-patak vize sekély, kb. 1m széles. Nagy esők után a dombokról lezúduló víz nagyon megduzzaszthatja. Ilyenkor elönti a kerteket, elviszi az útjába kerülő rönkfákat, kapukat, egyéb mozgatható tárgyakat. A falu közepén folyik végig. Öt betonhíd van rajta. Mivel köves, sziklás helyről jön, sok finom iszapos homokot szállít, amit a lakosság régebben felhasznált. A patak hossza Szebény területén kb. 4 km. Medrének területe 6,3 km². Délen a falu határában beleömlik a halastóba, (A lakott területtől kb. 1,5 km.) amelyet 1961-ben létesítettek. Területe akkor 8,05 km². volt. 1962-ben még 10 holdat tavasítottak el. Így a vízterület összesen 24 kh., amelyben kitűnő pontyot tenyésztettek. A tó ma magántulajdonban van, az eliszaposodott részek helyett a tulajdonos újabb 5 hektárral növelte a területét. A tó vizét a Csele-patak vezeti le a Dunába. A vízben való gazdagságot nem csak a Csele-patak adja. A község mély fekvése miatt rendkívül magas a talajvíz, rengeteg a forrás. A főtér – Hősök Tere – régen vízben gazdag, vizenyős terület volt. 1958 előtt itt egy kb. 20m² területű mesterségesen létrehozott, összefüggő víztükör volt, amelyet a feltörő források tápláltak. Mivel még télen sem fagyott be azért ide jártak az asszonyok mosni. A „Mosó” körül iszapos, lefolyástalan részek is voltak. Itt folyik keresztül a Malom-patak, amely vízmosásokat hozott létre, lerakva a területen az árvizek alkalmával szállított nagymennyiségű hordalékot. 1959-ben a tanács elhatározta, hogy az egészségügyi szempontból kifogásolható területet rendbe hozatja. 1958-ban a Budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat fúrásokat végzett. Megállapította, hogy ezen a részen 3-6m mélységben, durvaszemű, jó vízadó képességű feszített tükrű vízzel. A felette lévő iszap és agyagrétegek helyenként kiékelődtek, ezért szivárog fel több helyen a víz a nyomás alatti rétegekből. Óriási vízbőség tapasztalható. Öt helyen fúrtak le, különböző mélységig. Az 1. sz. főkút vascsövét 18,9m-re eresztették le. Első alkalommal 52 óra szivattyúzás után 500 l/perc vízhozamot értek el, majd 400 óra után 1500 litert percenként. Voltak kutak, amelyekben szivattyúzás nélkül 15-18m fúrás után 1–2 m-es vízsugár tört elő. A fúrások befejezése után is működött 2 helyen ilyen szökőkút. 1967-ben került sor a tér lecsapolására, rendezésére. A patakágyat kikövezték, a mocsaras részeket feltöltötték, parkosították. Folyamatosan épült ki a vízvezetékrendszer a községben. Jelenleg két kút üzemel, az egyik 30, a másik 60 méter mély. A korábban kiváló vízminőség a 60-as 70-es évek felelőtlen nagyüzemi gazdálkodása miatt romlott, a nitrát tartalom ha csekély mértékben, de meghaladja az engedélyezett mértéket. Ezért az ivóvizet a szomszéd község, Feked vizével keverve használják. A Fekedi víz ugyanis lágysága folytán szintén nem alkalmas önálló fogyasztásra. A környező községeket, Fekedet és Véméndet is a szebényi vízmű látja el ivóvízzel. A vízmű önkormányzati tulajdonban van.

Talaja

Talaja középkötött vályogtalaj. A falu északi részén kicsit kötöttebb, agyagosabb, a déli részen morzsalékosabb. Az északi domboldalakban még sok köves kavicsos talajt is látunk. Ugyancsak homokos iszap, homokliszt talajt találtak a Hősök terén a fúrásoknál.

Növényzete

A természetes növénytakaró legnagyobb része akácerdő, amely a sziklás, homokos domboldalakat borítja. Tavasszal az akác virágzásakor, az egész falu bódító illatban úszik. Az aljnövényzet általában mindenhol a fű és a kisebb cserjék. Külön legelő a határban nemigen van. Számottevő még a rét, (38 km²) mely a völgyeket tölti ki. Mocsaras lápos terület ma már alig van. Csak a halastó körül lévő pár négyzetméter nádas tartozik ide. Kihasználatlan kopár cserjés nincs a községben. Megemlíthetjük még a falu határában lévő 2-2,5m átmérőjű óriástölgyet, amelynek életkorát körülbelül 600 év, és az iskola kertjében lévő hatalmas tiszafát, amely szintén különlegességnek számít. Mindkét fa ma már védett. Érdekességnek számít még a parókia kertjében lévő kb. 15 m átmérőjű bukszus bokor. Becslések szerinti 200 éves lombja sátorként terül el a belépő feje felett. A külterületeken sok, a Mecsek vidékén honos védett növény is megtalálható, például az illatos hunyor. A telepített növények közül említésre méltó még a szelídgesztenye. Bár a szebényi gesztenyés nem olyan nagy és összefüggő mint például a pécsváradi, vagy zengővárkonyi, a gesztenyeszedés jó mellékjövedelmet biztosított a múltban, és biztosít ma is a családi tulajdonban lévő fák gazdáinak.

Története Őskor

Szebény területe és közvetlen környéke igen gazdag régészeti kincsekben. Számos régészeti ásatás bizonyítja, hogy ez a terület már az őskorban is lakott volt. "Ez a terület ősidők óta lakott hely. Szebény határában a kőköri, bronzkori ember éppen úgy otthon volt, mint a római plebejus és az avar harcos. S ezen népeknek kiterjedt lakóhelyei és elmaradhatatlan temetői mellett szép sorjában ott fekszenek a magyar honfoglalás kori sírok is, és tovább a mai napig minden század magyar temetői." (Dr. Zsolt Zsigmond)

A legkorábbi időkből származó 7 sírt Dombay János régész tárta fel 1939-ben a falutól délre. Ezek későneolit, tehát Kr. e. 5000- 4000-ből származó sírok voltak. Ugyanitt rézkori és bronzkori telepeket is észleltek. A falu határában összesen 9 helyen végeztek ásatásokat, és találtak őskori leleteket. A legtöbb lelet a középső bronzkorból származik, a mészbetétes edények népe hagyta ránk.

Ókor

A római korból származó villa és út nyomait tárták fel nemrégiben, amikor az autópálya építése miatt leletmentő ásatásokat végeztek. A népvándorlás korából származó 3 avar temetőt tártak fel ugyancsak a falutól délre. Az első temetőben 341 sírt ástak ki, míg a másodikban kilencet.

Középkor

A középkorban ebben a térségben számos olyan falu volt, melyeknek ma már nyoma sincs, csak régészeti leletek és írásos források tanúskodnak valamikori létezésükről: Fehéregyház, Horpács, Émen, Karakó, Enyezd. A falu már Szent István korában is létezett, mert a pécsváradi bencés apátság alapítólevelében felsorolják a falvakat és pusztákat, melyek az apátsághoz tartoznak és a 41 helység közül a 24. Mikusek. A 14. században már mint Mikuzeben említik az apátság irataiban.

Török kor

A török korból elsősorban adóösszeírások maradtak fenn. Az 1591. év adóösszeírása szerint a szekcsuji nahije a mohácsi szandzsákhoz tartozik, és itt találhatóak többek között a következő falvak és puszták: Szeben falu, Szapud falu, Horpács puszta, Enyizd falu, Fejéregyház falu. Fennmaradtak levelek is a török uralom idejéből, melyek arról tudósítanak, hogy a falvak népe nyomorúságosan él, többszörösen megadóztatják őket, nem tudják kinek fizessenek, ki az igazi úr, mindenki küldi a felszólító leveleket.

Újkor

Egyházi előírás alapján a megyés püspök bizonyos időközökben tartozik végig látogatni vizitálni egész egyházmegyéjét. Innen a jegyzőkönyv neve: canonica visitatio. A vizsgálat kiterjed személyekre, dolgokra, iskolákra, ezért fontos történeti forrás. Az első vizitáció 1732-ben volt, eszerint ekkor Szebénynek 250 lakosa volt. Ezt követően pedig 1754-ben a második látogatáskor már 350, 1761-ben 373 fő. 1775. augusztus 20-án szenteli fel a szekszárdi plébános, Szent István tiszteletére az új templomot, amelyet a pécsváradi apát építtetett kőből és téglából. Ekkor még áll a falun kívül, negyedórányira Szűr felé a dombocskán egy régi templom, mely Szent László tiszteletére volt szentelve. Mutnyánszky András plébános saját költségén restauráltatta, ezért őt ott temették el. Akkoriban a szebényi és szűri hívek oda temetkeztek.