Várad község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése Szigetvár déli vonzáskörzetében helyezkedik el; a szomszédos települések: észak felől Molvány és Hobol, kelet felől Szentegát, délkelet felől Bürüs, délnyugat felől Kétújfalu, nyugat felől pedig Gyöngyösmellék.
Megközelítése Közigazgatási területét érinti a Szigetvártól Sellye térségéig (Drávafokig) húzódó 5808-as út, így mindhárom említett település felől ezen az úton közelíthető meg. Központját azonban az előbbi út elkerüli, azon csak az 58 147-es számú mellékút vezet keresztül, amelyre Kétújfalutól körülbelül egy kilométerre északra lehet letérni (ez az út Várad után még továbbvezet Bürüs centrumáig).
Története Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai család családok birtoka lett. A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe. Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.
Az 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”
Közélete Polgármesterei
1990–'941994–'981998–'022002–'062006–'102010–'142014–'192019–'242024–Séner AntalnéKiss IstvánBaloghFerencKissIldikó – – – –
A polgármester-választások főbb adataiÉvJelöltekszámaRészvételMegválasztott polgármesterSzavazatForrásnévszervezetdb1990(nincs adat)Séner Antalné –(nincs adat)1994144%Séner Antalné –39100%1998385%Kiss István –4958%2002278%Kiss István –4151%2006391%Kiss István –5161%2010287%Kiss István –5466%2014490%Balogh Ferenc –3941%2019388%Kiss Ildikó –4246%2024387,37%Kiss Ildikó –10764,46%
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 18% cigánynak, 1,8% horvátnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 11,7%, felekezeten kívüli 16,2% (2,7% nem nyilatkozott).Várad Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 1,6% horvátnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 10,4% református, 18,4% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).Várad Helységnévtár
Jegyzetek
További információk Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Somogy vármegye települései