Vékény község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Fekvése
Baranya vármegyében, Komlótól északkeletre, Szászvár és Kárász közt fekvő település. A környező városok, nagyobb települések közül Pécs, Komló és Szászvár felől is a 6541-es úton érhető el.
Története
Vékény és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek itt. Ezt támasztja alá a környéken talált sok kőkori és római korból származó lelet, épületmaradvány is.
A honfoglalás szlávokat talált itt, akik később beolvadtak a magyarságba. Emléküket a falu fennmaradt dűlőnevei máig őrzik: Ilyen a Szászvár és Vékény határán húzódó Szapuka és Szalósa dűlő. A Vaszar-fé név pedig valószínűleg a szlovén vozar foglalkozásnévből ered, melynek jelentése szekeres, fuvaros.
A falu az államalapítás korában, I. István király idején királyi birtok volt. Lakói famunkások voltak.
Vékényt II. András király Bertalan pécsi püspöknek adományozta.
A település nevét az oklevelek 1455-ben Welken néven említették, nevét a Velek személynévből származtatják.
A török időkben a falu a szomszédos és környékbeli településekkel együtt elpusztult, azonban később újranépesült.
A 20. századig a falu határában barna- és feketeszenet is bányásztak, a bányászat nyomai a környékbeli erdőkben máig láthatók.
A falu melletti dombokon szőlőművelés folyik, hangulatos, a 19. század közepén épült pincesora érdekességnek számít, valamint máig működő vízimalma is.
A falu környéki erdőkben szelídgesztenyés és a kora tavasz jellegzetes hírnöke a téltemető is nagy számban található a környéken.
A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gyenis István (független) 1994–1998: Endrődi Tibor (MSZP-SZDSZ-Munkáspárt) 1998–2002: Endrődi Tibor (MSZP) 2002–2006: Endrődi Tibor (független) 2006–2010: Endrődi Tibor (független) 2010–2014: Endrődi Tibor (független) 2014–2019: Endrődi Tibor (független) 2019–2024: Endrődi Tibor (független) 2024– : Siska Zoltán (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 0,7%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,4% (25,2% nem nyilatkozott).Vékény Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,5% németnek, 0,8% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt római katolikus, 0,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 1,5% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (55,7% nem válaszolt).Vékény Helységnévtár
Nevezetességei alt=A Csepegő-árokban|bélyegkép|A vadregényes Csepegő-árok
Természeti látnivalók Csepegő-árok: festői, vadregényes szurdokvölgy a Kelet-Mecsekben. Zsidó-pokol
Egyéb látnivalók Harangláb Vízimalom: 1790-ben épült. Pincesor
Jegyzetek
További információk Vékény Önkormányzatának honlapja Vékény az utazom.com honlapján
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései