Zengővárkony (1898-ig Várkony;http://www.turakonyvek.hu/elmeny/telepuleseink/telepuleseink_201102c.pdf http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése A Keleti-Mecsek területén, a Zengő lábának keleti lejtőin fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Mecseknádasd, északkelet felől Apátvarasd, kelet felől Pusztakisfalu, délkelet felől Lovászhetény és Nagypall, délnyugat felől Pécsvárad, északnyugat felől pedig Óbánya; a legközelebbi város az alig 3 kilométerre lévő Pécsvárad.

Megközelítése Legfontosabb közúti elérési útvonala a Budapest-Pécs-Barcs között húzódó 6-os főút, amely belterületének keleti széle mellett húzódik. Közigazgatási területét érintik a Mohácstól Pécsváradig vezető 5606-os és 5607-es utak, illetve a mai 6-os főút egy korábbi nyomvonalán húzódó 5613-as út is.

Története A helyet ősidők óta lakják. Egy őskori agyagszobrocskát, a zengővárkonyi madonnát, amelyet Dombay János hozott felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi .) A Pécsváradi Apátság alapítólevele szerint a területet Szent István az apátságnak adományozta. Az Árpád-kori oklevelek Villa Varkun, Warkun és Varkon írásmóddal említik, lakói magyar egyházi nemesek voltak.

Zengővárkony túlélte a török hódoltságot, és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint menekülő husziták is letelepedtek itt korábban. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése után németek is betelepedtek. A településhez tartozott a háromnegyedórányi járásra lévő Pusztafalu is, amely Kisvárkony néven szerepel egy 1779-es összeírásban.https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/urbaria-et-conscriptiones/adatlap/8841

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.

2001-ben lakosságának 2,7, 2011-ben 8,5, 2022-ben pedig már 16,2 százaléka német nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Boris Sándor (független) 1994–1998: Ördög Béla (független) 1998–2002: Ördög Béla (független) 2002–2006: Ördög Béla (független) 2006–2010: Ördög Béla (független) 2010–2014: Ördög Béla János (független) 2014–2019: Ördög Béla János (független) 2019–2024: Fülöp Csaba (független) 2024– : Fülöp Csaba (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% lengyelnek, 8,5% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 32,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,7% (20,4% nem nyilatkozott).Zengővárkony Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek, szerbnek és cigánynak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt református, 26,8% római katolikus, 0,7% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).Zengővárkony Helységnévtár

Hagyományőrzés balra|bélyegkép|Tájház A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés, és nemcsak a néphagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – például Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. Zengővárkony ad otthont a Míves Tojás Múzeumnak, amely Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteménye, és a Szalma-Kincs-tárnak, mely 35 ország szalmaművészetét mutatja be kb. 600 kézműves szalmatárgy segítségével.

Zengővárkony tánc- és dalhagyományait több mint 30 éve a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi nagyon sikeresen. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben egyesületté vált a csoport, melynek vezetését 2003-ban a fiatalabb generáció vette át. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel, és megkapta a nívó-díjat, amire nagyon büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, például Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú... Szívesen szerepel az ország más településein rendezett fesztiválokon is, mert nemcsak őrizni, hanem bemutatni is szeretnék a várkonyi hagyományokat, csodás viseletet, pattogós zenét. bélyegkép|jobbra|250px|Néptánccsoport

Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a „kálomista búcsú”.

Nevezetességek Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll) Fülep Lajos-emlékház Rockenbauer Pál sírja Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár) www.szalmakincstar.hu Császár János-emlékház Míves Tojás Gyűjtemény Muzeális Intézmény Weboldal Tájház

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Zengővárkony honlapja Videó a faluról 2010-ben A Tojásmúzeum honlapja A Szalma-Kincs-Tár honlapja magyar és angol nyelven (www.szalmakincstar.eoldal.hu) és facebook oldala

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései