Révleányvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.
Fekvése Sátoraljaújhelytől délkeletre, Ricse keleti szomszédjában, a Tisza mellett fekvő település.
Megközelítése Főutcája a 3804-es út, ezen érhető el Ricse és Zemplénagárd felől is. Dámóccal a 3809-es út köti össze.
Korábban kompjárat kötötte össze a Tisza túlpartján fekvő, Szabolcsveresmarthoz tartozó Rozsálypusztával, ezen keresztül pedig Kisvárda felől is könnyen elérhető volt, a 3832-es úton.
Nevének eredete Nevének első tagja a Tisza itteni révje után kapta nevét, míg nevének második tagja földváráról kapta nevét, melyet a Tisza túlsó partján fekvő Kisvárda várurai a folyón való átkelés biztosítására 1440-ben várat emeltek ide, melyet Várdai László jegyese Pálóczi Agatha tiszteletére először Szűzvár-nak, később pedig Leányvár-nak neveztek el.
Története
A település a 14. században keletkezett. 1440-ben Szabolcs vármegyéhez tartozott. Váradi László várat építtetett itt, melyet erős kőfal vett körül, ezt I. Lipót romboltatta le 1683-ban.
Az 1400-as években több birtokosa is volt; így a Cserényi, Abaházi Tárkányi családok is.
1598-ban az elpusztult helyek közt írták nevét.
1692-ben Sennyei Sándoré, majd a báró Dőrieké és a gróf Majláth családnak voltak itt birtokai.
1904 óta Révleányvár a település neve.
Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 769 magyar lakosa volt, ebből 107 római katolikus, 150 görögkatolikus, 466 református volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Rolyák Géza (független) 1994–1998: Dr. Salamon Sándor (független) 1998–2002: Iski Józsefné (független) 2002–2006: Iski Józsefné (független) 2006–2010: Iski Józsefné (független) 2010–2014: Iski Józsefné (független) 2014–2019: Deák Bertalan (független) 2019–2024: Deák Bertalan (független) 2024– : Deák Bertalan (független) 2022-ben a B-A-Z megyei 5-ös számú választókerülethez tartozó Révleányvár esetében az Alfahír számolt be arról, hogy egy olyan házszámra, ahol valójában nem áll ingatlan, 19 ukrán nemzetiségű személy van bejelentve. A lap szerint ez felveti a voksturizmus lehetőségét. A parlament egy korábbi törvénymódosítása nyomán már nem feltétel az életvitelszerű ott-tartózkodás a lakcím bejegyzéséhez, így a választási névjegyzékbe történő bejelentkezés formálisan legális maradt. A választások idején a térség több pontjáról érkeztek sajtóbeszámolók szervezett mozgósításról, külső kampányerőkről és adatgyűjtésről, azonban ezekkel kapcsolatban sem választási eljárás, sem hatósági vizsgálat nem indult. Hörcsik Richárd a sajtóértesülésekre nem reagált nyilvánosan. Erdei Sándor, a Zemplén megyei 5-ös számú választókörzet 2022-es képviselőjelöltje az Alfahírnek azt mondta, hogy választókörzete rendkívül nagy, mivel összesen 98 település tartozik bele, amiből csak Sárospatak és Sátoraljaújhely a két nagyobb város, „viszont ha a Révleányvár méretű kistelepüléseken 20-30 százalékos arányban szavaznak ukránok és szlovákok, akkor nem beszélhetünk tiszta választásról”.
Az Átlátszó birtokába került választási Excel-táblázat Révleányváron is az átlagnál jóval magasabb arányú Fidesz-győzelmet prognosztizál: a mintegy 397 választópolgárból 130-tól sikerült támogató aláírást szerezni, a párt által elvárt szavazatszám pedig 177 a fideszes jelölt Dr. Hörcsik Richárdra.Informátorunk szerint „valóban járnak is a falvakban, fenyegetik a közmunkásokat, hogy nem lesz közmunka, ha nem szavaznak Hörcsikre. Sőt, helyi önkormányzati képviselők kivételezett, megbízható közmunkásokkal, munkaidőben adatbázist gyűjtenek, illetve kiadják a kevésbé tájékozott, állásukat féltő embereknek, hogy kire kell szavazni.” A támogató aláírásokkal gyűjtött személyes adatokat az országgyűlési választások napján mozgósításra is fel lehet használni. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi jelöltje, Vincze Tamás érdeklődésünkre azt mondta, hogy ő is hallott már olyanról, hogy önkormányzati dolgozók gyűjtötték a támogató aláírásokat a kormánypártnak, a birtokunkba került táblázaton kiugróan magas szavazat-elvárással szereplő települések pedig mind „szegény falvak, ahol a közmunka lehet a megfejtés”
Népesség A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.A nemzetiségi népesség száma 2001
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,2%, református 59,6%, görögkatolikus 19,9%, felekezeten kívüli 0,9% (2,1% nem válaszolt).Révleányvár Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 0,2-0,2% bolgárnak, szlovénnek és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,2% volt római katolikus, 31,4% református, 8,5% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 2,5% felekezeten kívüli (48,9% nem válaszolt).Révleányvár Helységnévtár
Nevezetességek Református temploma 1740 körül épült. Révleanyvár ősfája - Védett fehér nyárfa Mokcsa-tó Jegyzetek
Források Borovszky Samu: Zemplénvármegye.
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Zemplén vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület