Sima község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Fekvése A Zempléni-hegység nyugati részén helyezkedik el, Abaújszántótól északkeletre. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Baskó, délkelet felől Erdőbénye, délnyugat felől Abaújszántó, nyugat felől Abaújkér, északnyugat felől pedig Boldogkőújfalu.

Megközelítése Csak közúton érhető el, Abaújkér vagy Erdőbénye érintésével a 3705-ös úton [illetve Abaújszántótól Abaújkér-Aranyospusztáig a 3714-es, onnan pedig ugyancsak az előbbi úton]. A 3705-ös út a belterületének déli szélétől nem messze halad el, központján azonban csak a 37 116-os számú mellékút húzódik végig, amely a falu északi szélét elhagyva még továbbfolytatódik a zsáktelepülésnek tekinthető Baskóig.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Abaújszántó vasútállomása vagy Abaújkér megállóhelye kínálja, mindkettő nagyjából 10-12 kilométerre van a községtől.

Története Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. A település neve felmerül Bocskai István 1605. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: „Baskótól délre a vármegye határszélén fekszik Sima község 28 házzal és 188 magyar lakossal. Postája Boldogkő-Váralja, távírója Abaúj-Szántó.”

Sima a 20. század elején Abaúj vármegye Gönczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 187 lakosa volt, valamennyien magyarok. Ebből 32 római katolikus, 145 református, 6 izraelita volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Breitenbach Sándor (független) 1994–1998: Thaller János (független) 1998–2002: Takács Vincéné (független) 2002–2006: Takács Vincéné (független) 2006–2010: Takács Vincéné (független) 2010–2014: Takács Vincéné (független) 2014–2019: Takács Vincéné (független) 2019–2024: Bazin Géza (független) 2024– : Bazin Géza (független)

Népesség A település népességének változása:

A falu népessége 1900-ban 198 főt számlált, amely 1949-re 171 főre csökkent. Az 50-es évektől a 2000-es évekig drasztikusan lecsökkent a település lakosság száma, 1960-ban még 136-an lakták, 1970-ben 78-an, 1990-ben már csak 24-en. 2001. évben hivatalosan 19 lakosa volt.Sima népessége, lakossága, területe (nepesseg.com)

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.A nemzetiségi népesség száma 2001

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 19% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 23,8%, görögkatolikus 38,1%, felekezeten kívüli 14,3% (4,8% nem válaszolt).Sima Helységnévtár

2022-ben a lakosság 78,8%-a vallotta magát magyarnak, 12,1% ruszinnak, 9,1% németnek, 9,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 6,1% református, 18,2% görög katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).Sima Helységnévtár

Nevezetességei Református templom Egy körülbelül 250 éves tölgyfa Simai kilátó

Díszpolgárai Bárczay János

Források Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület