Szendrőlád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése A Bódva völgyében, Edelénytől 6 kilométerre északra, Szendrőtől 8 kilométerre délre fekszik.

Közúton elérhető a 27-es főúton; határszélét egy rövid szakaszon érinti még a 2615-ös út is. A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Szendrőlád megállóhely a község nyugati határszéle mellett helyezkedik el, a főút vasúti keresztezésétől nem messze északra; közúti elérését a 27-esből kiágazó 26 314-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története A népvándorlás utolsó szakaszában a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs települt itt meg, olvadt össze az őslakossággal, és alakították ki azt a vármegyét, melynek központja az államalapítás kori, megerősített földvár volt, Borsod vára, amiről később a mai egyesített vármegye legnagyobb része nevét kapta.

Szendrőlád első írásos emlékei a 13. századból erednek.

A község elnevezése az idők folyamán sokat változott. Eredeti neve Lád volt, amelyet vagy Szent László nevéről, vagy a Laad nemzetségről nyert. Birtokos családja Ládinak nevezte magát, éppúgy, mint Sajólád birtokosai. A falu nevét a 14. században Lad és Laad alakban írták. A 17. század végén kezdték a falut a szomszédos Bessenyőről Bessenyő-Ládnak is nevezni. Majd kialakult a Ládbesenyő- Szendrő- Szendrőlád nevek elkülönítése, a mai használat szerint (1873-tól).

A 16. században a törökök elpusztították a községet, majd a területet megszállva tartották, egy része pedig a szendrői vár tartozéka volt. A 13-14. században a Bükktetőn volt egy vár, ahonnan állítólag vezetett egy alagút a töltés széléig a Bódvához. Mivel a Bódván csak itt lehetett átkelni, Szendrőnek ez volt az átkelőhelye. A település csak a török kiűzése után indult fejlődésnek. A Bódván malom üzemelt, s a 19. században téglagyára is volt.

A 17. században III. Ferdinánd király az egész Szendrőládi határt a Királykút tanyával együtt Berzeviczi György nevű nemesnek ajándékozta, aki megépítette a római katolikus templomot és a kastélyt. Később házasság útján jött a többi nemes is: Gombos, Vécsei, Ditrik és Kozma. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a földosztás nem ment könnyen Szendrőládon, mivel a nemes úr csak a legrosszabb minőségű földeket akarta adni a parasztoknak, de később kénytelen volt megegyezni és megtörtént a tagosítás. A hatodik sarjadék Berzeviczi Gyula volt, aki felépítette a Nagyhegyen a tornyos kastélyt és 80 hold szőlőt telepített.

Az első vonat 1896-ban indult meg a Bódva völgyén.

Ládbesenyő és Szendrő szomszédos települések hatására hamar teret nyert lakói között a reformáció, s a 20. század elejére a római katolikusok és a reformátusok kb. egyenlő arányban voltak megtalálhatóak a hívek között. Mindkét felekezetnek volt temploma és elemi iskolája a községben. A század első felében népkönyvtár és leventeegyesület is működött. A gazdálkodás területén a szántóföldi művelés mellett az erdők is fontos szerepet játszottak, emellett 2 mészkőbánya és 2 mészégető üzem is működött Szendrőládon.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szemán János (független) 1994–1998: Szemán János (független) 1998–2002: Rőczei Károly (független) 2002–2006: Joó Istvánné (független) 2006–2010: Joó István Sándorné (független) 2010–2011: Vadászi Béla (független) 2011–2014: Vadászi Béla (független) 2014–2015: Lakatos Gábor (független) 2015–2019: Horváth Szilveszter (független) 2019–2024: Horváth Szilveszter (független) 2024– : Horváth Szilveszter (független)

A településen 2011. szeptember 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és bár szoros küzdelemben – két jelölt közül, 869 szavazatból mindössze 11 szavazatnyi különbséggel –, de meg is nyerte azt.

Ugyanilyen okból kellett időközi választást tartani Szendrőládon a következő önkormányzati ciklus hasonló időszakában, majdnem pontosan négy évvel később, 2015. július 19-én is. A hivatalban lévő polgármester, Lakatos Gábor nem jelöltette magát, elődje, Vadászi Béla viszont ismét rajthoz állt, ám ezúttal csak a második helyet tudta megszerezni.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 67%-a cigány, 33%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,6%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 39% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (22,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62%, református 10,4%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 2,4% (23,7% nem válaszolt).Szendrőlád Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 61,2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,6% volt római katolikus, 3,3% református, 1,7% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 8,4% felekezeten kívüli (27,2% nem válaszolt).Szendrőlád Helységnévtár

Nevezetességei

Határában vármaradványok találhatók.

Lakott területek a település környékén

Dobos tanya Tóharaszt András tanya Gabriellainum Kis tanya Erdészház a Borda hegy völgyében Mészégető telep 45 m-es, téglából épített gyárkéménnyel Pályamester szolgálati lakása a vasút mellett A Bódva völgyi gőzmozdonyok vízfeltöltő helye, szolgálati lakás Vasúti állomásfőnökség épületei szolgálati lakással.

Jegyzetek

További információk Szendrőlád honlapja

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései