Császló

Császló község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése Császló Magyarország legkeletebbi szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye aprófalvas térségében, a Szatmári-síkon fekszik. Távolsága Budapesttől közúton 321, Nyíregyházától 93 kilométer.

Szomszédai: északkelet felől Gacsály, dél felől Csengersima, délnyugat felől Csegöld, nyugat felől Jánkmajtis, észak-északnyugat felől pedig Kisnamény.

Az Árpád-kori falvak szerkezetét, így Császlóét is alapvetően meghatározta természeti környezete. Általában állóvíz vagy vízfolyás közelében, de árvízmentes magaslaton létesültek.

Megközelítése A település központján áthalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a Csegöldöt Gacsállyal összekötő 4128-as út, közúton ezen érhető el a két végponti település felől. Elhalad a közigazgatási területén, az előbbitől délre a Csegöldtől Rozsályig vezető 4146-os út is, de az a belterületét elkerüli. A két utat a 41 136-os számú mellékút köti össze.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben Mátészalkán keresztül közelíthető meg, ahonnan Csengersimáig érdemes elmenni a 49-es főúton, majd onnan Csegöldig a 4127-es, utána pedig a 4128-as úton lehet eljutni a településre.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, átszelve a közigazgatási területének északi részét. Megállási pontja azonban ott nincs a vasútnak, a legközelebbi megállóhely a Gacsályon található Gacsály megállóhely, jó két kilométerre északkeletre.

Története Nevének jelentése A szó első fele chash = kas-kosár-karám perzsa eredetű honfoglalás előtti magyar szó, a szó második fele a lou= ló szintén magyar szó, melyet még a népnyelvben a mai napig megőriztünk lu=ló szavunkban. A lókosár, lókarám ez a honfoglalás korában telelőkarám volt. Itt védelmezték a harci lovakat őseink. Az állatokat őrző, óvó helyek lakott helyek voltak. A mai falu neve honfoglalás kori, azóta magyarok által lakott település.

Középkor A település és környéke ősidők óta lakott hely, környékén egy földvár maradványai láthatók. Ásatási leletek alapján a településen lévő monostor már az 1241-es tatárjárás előtt állt, a Káta nemzetség építtette, az 1150-es évek környékén épülhetett a bencés monostor.Szilágyi Antal

A falu neve először II. András király egyik adománylevelében(1231) szerepel Chaslou néven, aztán 1235-ben Chazlo, majd Chazlomonostora formában, 1447-ben pedig Chaslo alakban bukkan fel az okiratokban.

1378-ban a Csarnavoday családé, 1447-ben a Vetési családot iktatták birtokába. 1449-ben a Csarnavodayak révén birtokot kaptak itt Szepessy Péter és István.

Újkor Az 1520-as években Nádasdy Mátyás nemesi kúriája állhatott a ma is élő, mintegy 450 évesnek tartott somfa környékén. A 16. században a Szenyesyek szerezték meg: Szenyesy Lukácsé és Szenyesy István fiaié 1552-ben. A 17. században a Ramocsa, Kámondy és Zinnyérváraljai Horváth család birtoka. Egy 1675-ös összeíráson Császlóban, mely akkor Serédy Benedek birtok, nemesi kúriát, szőlőbirtokot, malmot jegyeztek fel.

A faluból származik a nagykárolyi boszorkányperben 1745-ben boszorkányság vádjával – 18 tanú vallomása alapján – megégetett Rekettye Pila és Varga Anna.

1761-ben a településen tartották a vármegyegyűlést.

A 18-19. században a Rápolty, Maróthy Nagy, Mátay, Tolnay, Gencsy, Vetéssy és Jármy családoké.

20. század A 20. század elején báró Vécsey Aurél nak volt itt nagyobb birtoka.

A község háborús hősei: 1914-1918: Badar Bálint, Csernyi Andor, Kiss Sándor, Porkoláb András, Simon Zoltán, Tóth Bálint és Pintye Miklós. 1941-1945: Horváth József, Keresztesi Tibor, Kiss Gábor, Kiss Gyula, Makai Lajos, Mester Bálint, Nagy Endre, Nagy Pál, Nyíri Pál, Pesti Gyula, Sinka András, Szilágyi Pál, Tarr Imre, Törő István, Kanyó László.

A bevonuló Vörös Hadsereg 1944-ben a falu több lakóját is a Szovjetunióba internálta. A második világháború után a falu több jelentős épülete is tönkrement, ezeket lebontották, a parkok fáit kivágták.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tóth Sándor (független) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p. 1994–1998: Tóth Sándor (független) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p. 1998–2002: Kanyó József György (független) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p. 2002–2003: Kanyó József György (független) 2004–2006: Porkoláb Zsigmond (független) 2006–2010: Porkoláb Zsigmond (független) 2010–2014: Porkoláb Zsigmond (független) 2014–2017: Porkoláb Zsigmond (független) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p. 2017–2019: Tóth Sándor József (független) 2019–2020: Tóth Sándor (független) 2020–2022: Kanyó József (független) 2022–2024: Pásztor György (független) 2024– : Pásztor György (független)

A településen 2004. február 1-jén időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt. 2017. október 8-án ismét időközi polgármester-választás zajlott Császlón, ugyanilyen okból.

A 2019–2024 közti választási ciklusban kétszer is időközi választást kellett tartani Császlón: 2020. október 11-én azért, mert a képviselő-testület július 21-én feloszlatta magát, 2022. július 3-án pedig azért, mert az addigi faluvezető 2021. augusztus 17-én lemondott.Császló Helyi Választási Bizottsága 1/2022. (IV.14.) HVB határozata polgármester időközi választásának kitűzéséről

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% németnek, 2,1% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,1%, református 58,8%, görögkatolikus 17,4%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 1,8% (3,8% nem válaszolt).Császló Helységnévtár

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 17,7% cigánynak, 0,9% románnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,1% volt római katolikus, 37,3% református, 18,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 3,4% felekezeten kívüli (27,2% nem válaszolt).Császló Helységnévtár

Nevezetességei Egykor a kis arborétum, az úgynevezett erdészkert különösen szép platán, hárs, juhar, vadgesztenye és egyéb díszfái álltak Erzsébet királyné emlékére. A református templom előtti gesztenyefát 1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ez a fa villám sújtotta állapotban van. A késő barokk stílusú templom körüli kertben szép régi sírkövek láthatók. További érdekesség, hogy a Rátz-kertben áll Európa valószínűleg legidősebb élő somfája. A kb. 450 éves növény törzsének átmérője 1,5 m, magassága 7 méter. Árpád-kor-i földhalomvár (motte) Református templom (késő barokk - 1798) 2009 márciusában Császló határában bronzkori kincslelet került elő.

Híres szülöttei Rátz Péter (Császló, 1879. október 27.- Nagypeleske, 1945. augusztus 28.) magyar festő, a Nagybányai művésztelep jeles képviselője. Dr. Jármy István (Császló, 1879. május 5. - 1941. június 18.) ügyvéd, Nagymagyarország utolsó parlamentjének országgyűlési képviselője. Dr. Jármy Béla (Császló, 1881. május 25. - Sátoraljaújhely, 1961. február 3.) ügyvéd, 1908 - ban Szatmár vármegye főügyésze, 1920 -1922 - ig Szabolcs vármegye főispánja. Filep György (Császló, 1932. május 29. - Debrecen, 2003. április 21.) - Kémia-fizika szakos tanár, műszeres analitikus, talajvegyész Filep László (Császló, 1941. december 6. - Nyíregyháza, 2004. november 19.) - főiskolai tanár, matematikatörténész

Jegyzetek

További információk

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései