Cserhátsurány (szlovákul: Šurany) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Fekvése A Cserhát középső részén fekszik, a legközelebbi várostól, Balassagyarmattól mintegy 15 kilométerre dél-délkeleti irányban.
A közvetlenül határos települések: észak felől Iliny, északkelet felől Varsány, kelet felől Herencsény, dél felől Terény, nyugat felől Cserháthaláp, északnyugat felől pedig Nógrádmarcal. bélyeg|bal|200px|A Cserhát keleti része
Megközelítése Csak közúton érhető el, keleti és nyugati szomszédai felől egyaránt a 2123-as úton. Határszélét délnyugaton érinti még a 2124-es út is.
Az ország távolabbi részei felől az Aszód és Balassagyarmat közt húzódó 2108-as útról közelíthető meg, a legegyszerűbben, mohorai vagy magyarnándori letéréssel, Cserháthalápon keresztül.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Magyarnándor vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre nyugatra.
Nevének eredete Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről háromféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök cur kifejezés, jelentése: méltóság. A település nevének előtagja, a Cserhát egyébként a hegység neve, ahol található.
Története Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.
A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429–1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.
A török időkben, 1562–1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633–34-ben a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.
1656-ban Lónyay István fiának, Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.
1726-ban a szandai Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nem sokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János (Besztercebánya, 1655 - 1713, Cserhátsurány) részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szántó József (KDNP) 1994–1998: Szántó József (KDNP) 1998–2002: Szántó József (Fidesz-MDF-KDNP-MDNP-FKgP-MKDSZ) 2002–2006: Szántó József (Fidesz–MKDSZ–MDF) 2006–2010: Szántó József (Fidesz–KDNP) 2010–2014: Szántó József (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Szántó József (Fidesz–KDNP) 2019–2020: Katulin Károly (független) 2020–2024: Katulin Károly (független) 2024– : Szalai Lőrinc (Fidesz–KDNP)
A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület június 30-án feloszlatta magát. A választás négy polgármester-jelöltje között a hivatalban létő településvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72%-a magyarnak, 6,1% cigánynak mondta magát (28% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64%, református 1%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 0,8% (32% nem nyilatkozott).Cserhátsurány Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,6% volt római katolikus, 1,9% evangélikus, 0,4% református, 1,7% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).Cserhátsurány Helységnévtár
Nevezetességek gótikus temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét. Sréter kastély - a 18. században épült. Római katolikus templom Helytörténeti kiállítás Jánossy-kastély Simonyi-kastély
Híres emberek 1766-ban itt házitanítóskodott Sréter György udvarházában Tessedik Sámuel. 1867. november 10-én itt született Sréter István honvédelmi miniszter. 1894-ben itt született Szentpáli Pál evangélikus lelkipásztor, költő.
Képgaléria
Jegyzetek
További információk
Cserhátsurány az Ipoly-menti Palócok Honlapján A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései