Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.
Fekvése A község a Tiszazugban helyezkedik el, a Tisza bal partján. Szomszédai: észak felől Tiszakürt, északkelet felől Cserkeszőlő, kelet felől Szelevény, dél felől Csongrád (a folyó túlpartján), nyugat felől Tiszasas, északnyugat felől pedig Tiszaug.
Megközelítése Központján kelet-nyugati irányban végighalad a Tiszaugtól Kunszentmárton határszéléig vezető, mindkét végpontján a 44-es főúthoz csatlakozó 4511-es út, ezen érhető el a legegyszerűbben Kecskemét és Kunszentmárton-Szarvas felől is. Északi irányból, Tiszakürt felől a 4514-es út vezet a községbe, Csongrád felől pedig a 4513-as úton közelíthető meg a település.
Vasúton a MÁV 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán érhető el; Csépa vasútállomás a település északi szélén, Tiszasas megállóhely és Szelevény megállóhely között található.
Éghajlata Csépa éghajlata száraz, mérsékelten meleg. Az északi, északnyugati szélirány az uralkodó. A csapadék rendkívül egyenlőtlen eloszlása rányomja bélyegét az adott év termésre, vagyis a betakarított gabona és leszüretelt szőlő mennyisége és minősége nagyban függ a csapadék eloszlásától.
Története Csépa neve az István személynév név régies alakját, a Csépán vagy Csépány nevet őrzi.
A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták, szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is.
A honfoglalás után Tiszazugon a Megyer törzs és Ond vezér osztozott. Szent László magyar király alatt a vidék egy részét az egri püspökség szerezte meg. Habár a Csépa névvel csak a 15. században, (1406-ban) találkozunk, a falu területén korábban három település is állt: Pókaháza (1261-ben Pokah alakban írva), Himód (1330-ban Hymud írásmóddal) és Vaja (1330-ban Woya írásmóddal).
250px|bélyegkép|jobbra|Csépa község neve székely-magyar rovással. II. Ulászló magyar király a falut Szelevénnyel együtt Pest vármegyéhez csatolta. Gyula törökök általi elfoglalása után az egész Tiszazug török uralom alá került, 1664-ben már elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek.
Az 1721-22-ben újra, elsősorban palócokkal benépesített Csépa már Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A többségében római katolikus lakosság 1729-ben Szent Jakab tiszteletére vályogból épített templomot, a ma is látható templom csak 1789-ben készült el.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Nagy Ferenc (Vállalkozók Pártja)
1994–1998: Dr. Botka János (független) 1998–2002: Dr. Botka János (Fidesz-FKgP) 2002–2006: Fialka György (független) 2006–2010: Fialka György (független) 2010–2014: Fialka György (független) 2014–2019: Fialka György Péter (független) 2019–2024: Pintér Csaba Gábor (Fidesz-KDNP) 2024– : Pintér Csaba Gábor (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,9% románnak, 0,2% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 5,3%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21,7% nem nyilatkozott).Csépa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,9% románnak, 0,5% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% ruszinnak és szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 4,7% református, 0,4% ortodox, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).Csépa Helységnévtár
Nevezetességei A Csépai-fertő 67 hektáros területén a nádas növényzet uralkodik, a szélein zsiókás övezet húzódik, gazdag az állatvilága is. Védett terület, de szabadon látogatható. Helytörténeti és óvodatörténeti kiállítás (előzetes bejelentkezéssel látogatható). Több tiszai holtág, horgászok által előszeretettel látogatott hely.
Gazdasága Csépa gazdasága hasonló a környék többi településéhez. Csépa lakosai a középkortól kezdve elsősorban földművelésből élnek. A földművelésen belül a gabonatermesztés játssza a legnagyobb szerepet a település lakóinak életében, a rétek és legelők kisebb jelentőséggel bírnak. Csépa északi, homokos talajú táján jelentős szőlőtermesztés folyik: kékfrankost, kékportót és Cabernet sauvignont termelnek.
A település híres szülöttei 1768-ban Czucz István (Tzutz István) ügyvéd, költő 1836-ban Aradi Gerő színész, színigazgató 1848-ban Lippich Gusztáv főispán, a szolnoki művésztelep alapítója 1925-ben Orosz László irodalomtörténész
Képek
Jegyzetek
Források
Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései