Csegöld község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Régi ruszin falu volt, hagyományosan a környék legnagyobb ruszin közössége élt itt. Lakói mára teljesen elmagyarosodtak.
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település. A környező települések közül Fehérgyarmat 22, Zsarolyán 18, Jánkmajtis 5,5, Császló 3,5, Csengersima pedig 4,5 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Jánkmajtis, északkelet felől Császló, délkelet felől Csengersima, dél felől Szamosbecs, Szamostatárfalva és Szamosangyalos, nyugat felől pedig Szamossályi és Hermánszeg.
Megközelítése Központján, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban végighalad a Beregdaróctól Csengersimáig húzódó 4127-es út, ez köti össze a 41-es és 49-es főutakkal, illetve a környék nagyobb városai közül Fehérgyarmattal is. Császló és Gacsály községekkel a 4128-as, Rozsállyal a 4146-os út köti össze. Északi és nyugati falurészén a 41 138-as számú mellékút húzódik végig, amely a lakott területet elhagyva, immár számozatlan önkormányzati útként továbbfolytatódik Szamostatárfalva központjáig.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Jánkmajtison található, a Jánkmajtis megállóhelye.
Története Nevét az oklevelek 1463-ban említik először és Chegud, Chegewld formában írták. A 15. században a Drághfiak birtoka volt.
1409-ben a birtok fele részébe a Drághfiakat iktatták be, akik 1424-ben osztozkodtak rajta. 1437-ben a Ghacályi, 1470-ben a Csató család kap benne részt. A Drághfiak kihalta után 1592-ben a szinéri uradalomhoz tartozott. 1629-ben Brebiri Melithek szerzik meg. 1638-ban a Horváth család is részt nyer benne.
1669-ben vármegyegyűlést is tartottak itt. A 18. század végén a báró Vécsey családé volt a település, nekik köszönhető, hogy a falu újra élettel lett teli: a kárpátaljai hegyekből telepítettek görög-katolikus vallású ruszin jobbágyokat, akik helyrehozták a leromlott, korábban református gótikus templomot.
1780-ban báró Vécsey István tábornok volt a földesura. Az 1900-as évek elején báró Vécsey Aurél volt legnagyobb birtokosa.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tarcza György (FKgP)) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p. 1994–1998: Tarcza György (független) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p. 1998–2002: Tarcza György (független) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p. 2002–2006: Tarcza György (független) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p. 2006–2010: Tarcza György (független) 2010–2014: Tarcza György József (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Tarcza György József (Fidesz–KDNP) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p. 2019–2024: Babik Róbert (független) 2024– : Babik Róbert (Fidesz–KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek, 1,9% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13%, református 15,5%, görögkatolikus 63,5%, felekezeten kívüli 0,3% (6,5% nem válaszolt).Csegöld Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% románnak, 0,3% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12% volt római katolikus, 14,4% református, 35% görög katolikus, 1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (29,1% nem válaszolt).Csegöld Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|160px|Csegöld, a görögkatolikus templom mai oltárképe Görögkatolikus temploma a 15. században épült. Később többször átépítették. Középkori oltárának legértékesebb, legszebb részét, B. E. mester 15. századi festő fatáblás, szárnyas, festett oltárképét, az esztergomi Keresztény Múzeumban állították ki.BE mester: Szent Erasmus, Szent Sebestyén, Szent Lőrinc, Szent István, Szent Márton, Szent Kristóf, Szent György, Csegöld 1494
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései