Miklósy Gyula, névváltozat: Miklóssy, Frankl Miklósy Miklós Gyula született Frankl Sámuel (Kaposvár, 1838. december 27.Kaposvári izraelita hitközség születési anyakönyve 53/1838. – Kézdivásárhely, 1891. június 22.) magyar színész, rendező, a 19. század második felének egyik legkiemelkedőbb vidéki színigazgatója.

Élete

Frankl Sámuel néven született Frankl Emánuel Somogy vármegyei izraelita kocsmáros és Schnitsler Száli gyermekeként. Tizennyolc évesen kitért a római katolikus vallásra. Pesten tett érettségi vizsgát, ezt követően beiratkozott az egyetem orvostudományi karára. Azonban a színház jobban vonzotta, így egyetemi tanulmányait félbehagyta és színésznek szegődött. Karrierje 1859 októberében indult, Szabó József társulatával játszott Szabadkán. Édesapja után örökségéből sikerült társulatot szerveznie 1864-ben, amellyel a rákövetkező hat esztendő folyamán megfordult Székesfehérvárott, Beregszászban, Munkácson, Szatmáron, Pécsett és Nagykanizsán. 1868. július 23-án házasságot kötött Tettau Amáliával.Miklósy Irén Sarolta keresztelési bejegyzése, Gyulai római katolikus egyházközség, 80/1884. Miután Molnár György megbukott, 1870-ben átvette a Budai Népszínházat, de csak ideiglenesen. Miután anyagi javulás következett be, 1872. október 30-án nyitotta meg az István téri színházát (a mai Klauzál téren), amelyet nyaranta tervezett működtetni. Az intézmény nem volt hosszú életű, 1874. január 4-én a lángok martalékává vált. 1873-ban színkört épített a Városligetben is. A színház pusztulása anyagilag is tönkretette, így újból vidéki színigazgatóként dolgozott és játszott, szerencse azonban nem kísérte útján. 1890-ig bejárta az egész országot, 1891-ben Erdélyben lépett színpadra. Az István téren játszotta Jókai Mór, Vahot Imre, Dobsa Lajos, Szigeti József, Szigligeti Ede, Katona József, Schiller műveit és az Offenbach-operetteket is. Tragikus színészként is sikeresek voltak alakításai. Fellépett a Nemzeti Színházban is 1869. december 19-én, Katona József: Bánk bán című művének címszerepében, hogy szerződtessék, ám a színészet helyett inkább az igazgatóság mellett döntött. A magyar színésztársadalom megszervezéséből jelentős részt vett ki, alelnöke volt az 1871-ben megrendezett első színészkongresszusnak, később vezetőségi tagja lett az Országos Színészegyesületnek. Cikkeit a Színészek Lapja közölte.

Családja

Felesége Tettau Amália (1848–1901) volt.

Gyermekei Gyula János (Dunaföldvár, 1869. július 10/13.?Dunaföldvári római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 256/1869. – ?) Apja társulatánál lépett színpadra és nevét különösen mint kitűnő bérletgyűjtő tette ismertté a vidéki színészet szolgálatában. 1898. október 10-én a Magyar Színház szerződtette. Ezután színigazgató lett; mint ilyen 1923 július havában megülte 20 éves jubileumát.Miklóssy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) Gábor (Máramarossziget, 1871. június 27. – Kiskunfélegyháza, 1925. október 30.) színész, színigazgató. Ilona (Pest, 1873. január 22. – Budapest, 1958. február 27.) színésznő, írónő. Elemér József (Sátoraljaújhely, 1875. szeptember 11.Sátoraljaújhelyi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 153/1875. –?) Margit (Keszthely, 1877. június 9. – Kolozsvár, 1940. december 26.) színésznő, operettszubrett. Aranka Kornélia (Gyöngyös, 1879. június 29.Gyöngyösi sarlósboldogasszony római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 134/1879. – ?) Béla (Baja, 1881. november 28.Bajai-belvárosi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 574/1881. – ?) Irén Sarolta (Gyula, 1884. február 21. – Bácsalmás, 1930. január 4.)Bácsalmási állami halotti anyakönyv 4/1930. Aladár András József (Igló, 1886. október 17. – Budapest, 1945. március 21.) színész, rendező, színigazgató.

Unokái: Miklósy Imre (1901–1937, ifj. Miklósy Gyula fia) és Miklósy György (1925–2007, Miklósy Aladár fia).

Működési adatai

1860: Lenkei, majd Fehér Károly; 1861: Győr; 1862–64: Balogh Alajos.

Igazgatóként

1869: Székesfehérvár; 1870: Budai Népszínház, majd Máramaros, 1871: Beregszász, Munkács, Máramarossziget, Szatmár, Pécs; 1872: Nagykanizsa; Székesfehérvár, Budai Nyári Színkör; 1874: Szentendre, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó; 1875: Gyöngyös, Rozsnyó, Losonc, Nyíregyháza, Nagykálló; Sátoraljaújhely, Pécs; 1876: Szigetvár, Kaposvár; 1877: Keszthely, Nagykanizsa; 1878: Dombóvár, Szombathely, Sümeg, Miskolc; 1879: Eger, Gyöngyös, Sátoraljaújhely, Miskolc; 1880: Eger, Nyíregyháza, Miskolc; 1881: Selmecbánya, Lőcse, Dunaföldvár, Baja; 1882: Szekszárd, Zenta, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét; 1883: Halas, Makó, Kecskemét, Orosháza, Mezőtúr, 1886: Szatmár, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Bártfa, Eperjes, Lőcse, Selmecbánya; 1887: Korpona, Ipolyság, Selmecbánya, Tornalja, Abony, Karcag, Túrkeve, Kisvárda, Munkács; 1888: Huszt, Eger, Monor, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szarvas, Mezőtúr, Marosvásárhely; 1889: Dés, Torda, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Szászrégen, Brassó, Dés; 1890: Déva, Marosújvár, Berettyóújfalu, Mezőtúr, Lippa, Gyorok, Buzás, Nagykőrös, Cegléd, Selmecbánya, Hódmezővásárhely.

Jegyzetek

Források

Keszthelyi életrajzi lexikon

Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Kaposváriak Kategória:1838-ban született személyek Kategória:1891-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek