Gyúró község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Fekvése A Szent László-patak mellett terül el, a megyehatár közvetlen közelében, északkeleti határszéle több kilométeres hosszban már Pest vármegyei településekkel határos. A szomszédos települések: kelet felől Tárnok és Pusztazámor, észak felől Etyek és Alcsútdoboz, nyugat felől Vál, dél felől pedig Tordas. A legközelebbi város Martonvásár.
A település jellegzetes dombjai a 194 méter magas Páskom-hegy, a 178 méteres magasságú Öreg-hegy és a 162 méterig emelkedő Új-hegy.
Megközelítése Budapestről az M7-es autópályán, illetve a 7-es főúton közelíthető meg, Tordason keresztül, a Martonvásár központjától idáig húzódó 81 108-as számú mellékúton. Mivel burkolt úton jelenleg ez az egyetlen megközelítési útvonala, zsáktelepülésnek tekinthető (Vál, Pusztazámor és Alcsútdoboz-Vértpuszta felől csak mezőgazdasági utak húzódnak a település felé).
Jelképei Címer A község címere ívelt talpú pajzs, a pajzs alsó részén zöld, hármas halom, melyet vízszintesen a községen átfolyó patak kékje szel át. A szürkén kanyargó út a dombok között vezet át a patakon. A pajzs felső részén világoskék mezőben középen, fehér templom áll, bal oldalán hármas, aranyló búzakalász, jobb oldalán aranysárga szőlőfürt látható. A hármas halom a településre jellemző dombokra utal. A település történetében jelenlévő kereszténységet, a községben ma is élő három történelmi egyházat szimbolizálja a templom. A mezőgazdaságot a búzakalász, a történelmi múltra visszavezethető, a ma is működő szőlőtermesztést a szőlőfürt jelképezi.
Zászló Világoskék mezőben a címert tartalmazza.
Nevének eredete A település neve valószínűleg "gyúr" ige folyamatos melléknévi igenevéből, más feltevés szerint a szláv "Đuro", "Gyuri" személynévből keletkezett. Dr. Bogár János, volt gyúrói református lelkész tanulmányai és kutatásai szerint a Gyúró megnevezés a római "Castrum Giro", vagy "Kanyarvár" elnevezésből egyszerűsödött a mai formájára. Akkoriban a térséget sűrűn behálózták a kereskedőutak, valószínűleg Gyúró egy vagy több ilyen út elágazásánál feküdt. A település határában nyomokban még ma is láthatóak a római korokból fennmaradt jellegzetes kőlapokból lerakott utak.
Története Kuldóval teljesen összeépült község. Már az ókorban lakott hely volt, mit a határ különböző részein talált hamvvedrek, kelta és római pénzek, valamint a határ északi részében talált ókori (római telepek) épületkövek és a ma is "római út" nevet viselő régi út igazol.
A honfoglaláskor a Csák, a Baracska és a Kartal-Kurszán nemzetség vetette meg a lábát a Szent László völgyben, ahol a római út vezetett Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el aquincumi /Óbuda/-Floirana /Csákvár/ – Savaria főutvonalát. Ennek az útnak meghatározó szerepe volt a község életében a középkorban is.
Az első írásos okmány 1340-ben Gyúrót már falunak mondja Érdekes, hogy 3 évvel előbb, 1337-ben Károly Róbert király által elrendelt és a budai káptalan által foganatosított kuldói határjárásról felvett okirat, – bár igen részletes s az összes szomszédos falukat és birtokokat megemlíti, – Gyúróról nem mond semmit. Ettől kezdve Kuldóról a 17. század végéig nincs említés. Mindebből valószínűsíthető, hogy a két község tulajdonképpen egy volt, mivel a község nem egy birtokosé volt: az egyik birtokrészt nevezték Gyúrónak, a másikat Kuldónak.
A török hódoltság alatt benépesedett újra s 1650 körül jelentős község, amikor nagyságra nézve a kuruc háborúk szünetében Sigbert Heister generális 1699-1700 években tartotta főhadiszállását – Rudolf király – a közben megszűnt fehérvári kiváltságos káptalan birtokában volt falut – hadipénztárnak kölcsönadott 2000 rénus forintért zálogba adta, mint zálogbirtokot; Mária Terézia – amikor a rendjüket megszüntette, – 1777-ben az általa alapított fehérvári Székeskáptalannak adományozta.
A római katolikus plébániát 1825-ben alapították, temploma a Szentháromság tiszteletére van szentelve. A római katolikus hitközség tagjait 1824-től kezdődően anyakönyvezik. A református gyülekezetnek 1628-tól van lelkésze, a hitközség tagjainak anyakönyvezése 1754-ben indult meg.
Az ágostai hitvallású evangélikus gyülekezet 1790-ben alakult, templomát 1856-ban Székács József budapesti lelkész és Gödör József esperes avatták fel. Az evangélikusok anyakönyvezése 1862-ben kezdődött.
1848 szeptemberében 60 szekérrel szállították a kenyérporciót a Borsod vármegyei nemzetőröknek a velencei táborba a község gazdái.
Az első világháború szenvedéseiből is kivette részét, 61-estek el Isonzó és Piave folyónál vívott kegyetlen harcokban.
A második világháború 60 áldozatot követelt.
A szomszédos Kuldó települést 1935-ben csatolták Gyúróhoz.
A világháborúba bevonult katonák száma: 265, hősi halottaké: 61, hadiözvegyeké: 25, hadiárváké 36. Az evangélikus templom falába emléktáblával örökítették meg. A háború után rövid ideig önállóan működött a közigazgatás, majd Tordassal vonták össze. Új korszak kezdődött a község életében, amikor 1989-ben újra kiharcolta önállóságát.
A közigazgatás szétválásával egyidejűleg az oktatás is önállósodott, 1989-től van a községben egy 8 tantermes, 8 osztályos általános iskola.
2003-ban a gyúrói repülőtér is megnyitotta kapuit.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Botyánszki János (független) 1994–1998: Balázs József (független) 1998–2002: Balázs József (független) 2002–2003: Balázs József (független) 2003–2006: Tóth János (független) 2006–2010: Tóth Béla (független) 2010–2014: Tóth Béla (független) 2014–2019: Tóth Béla (független) 2019–2022: Horváth Gyula (független) 2022–2024: Horváth Gyula (Fidesz–KDNP) 2024– : Horváth Gyula (Fidesz–KDNP)
A településen 2003. szeptember 14-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
2022. június 26-án ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Gyúrón, ezúttal azért, mert az előző képviselő-testület 2020. október 14-én feloszlatta magát. A választást eredetileg még 2021. január 24-ére írták ki, de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult, így megtarthatta mandátumát.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 19,9%, evangélikus 20,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 10,1% (18,9% nem nyilatkozott).Gyúró Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% románnak, 0,4% horvátnak, 0,3% szerbnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, örménynek és bolgárnak, 4,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,3% volt római katolikus, 15,8% református, 14% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).Gyúró Helységnévtár
Nevezetességei
Római katolikus templom (Az 1636-ban épült jezsuita templom az 1795-ös földrengésben megsérült. A ma is látható templom 1804-ben épült.) Református templom. 1782–1783 között készült el, tornya 1784-1787 között épült, keleti oldalát 1864-ben bővítették. Harangja 1792-ből való, az Úr asztala és az edények pedig a 18. században készültek. A Millenniumi parkot, és ennek közepén kerámiából készült Szent István-kutat 2000-ben avatták fel. A kúton Szent István király' arcképe látható a koronázási ékszerekkel, másik oldalán a Magyarország és Gyúró község címere, negyedik oldalán pedig egy turulmadár látható. A kút peremén a hét vezér neve található kerámia táblákon. Minden táblával szemben feltörő forrást szimbolizáló vízsugár tör elő. Emlékoszlop (1992) a világháborúkban elesett hősi halottak tiszteletére.
Neves szülöttei Bolerádszky Benő (1885–1957) festő, grafikus, aki főként macskákról alkotott festményeiről ismert. Vasadi Balogh György (1882–1960) író, középiskolai tanár, országgyűlési képviselő (1920–1933).
További információk Gyúró honlapja
Jegyzetek
Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései