Pákozd

Pákozd nagyközség Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, Székesfehérvártól 11 km-re északkeletre. A település és környéke kőkori, ókori és középkori régészeti lelőhelyekben gazdag terület. A magyar történelem két fontos, győztes csatája fűződik Pákozd nevéhez: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban megvívott ütközet, valamint az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb csatája.

Fekvése

Pákozd a Velencei-hegység délkeleti, a Velencei-medencére ereszkedő lankáin, a Velencei-tó északnyugati kiszögellésénél fekszik, átlagosan 125 méteres tengerszint feletti magasságban. A belterület délkeleti pereme a tóparttól mintegy 300–500 méterre húzódik, ezen a földsávon fut északkelet–délnyugati irányban az M7-es autópálya. Székesfehérvártól kelet–északkeletre, légvonalban 8, közúton 10 kilométerre, a járási központtól, Gárdonytól légvonalban 6, közúton 11 kilométerre található.

A tipikusan szalagtelkes település belterületi utcái a Velencei-hegység délkeleti, 110–155 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő vonulatain futnak. Központi tengelyét az északkelet–délnyugati irányú sukoró–székesfehérvári főút (Budai út, 8116-os út), illetve az arra merőleges Bella-patak völgye adja; másik fontos útvonala a Seregélyestől Dinnyésen át idáig húzódó 6213-as út. Külterületeit délnyugaton érinti még a 7-es főút is.

Vasúton egykor elérhető volt a mára megszűnt on, jelenleg a dinnyési megállója van legközelebb, míg a vasútvonal átépítésekor megszüntetett régi dinnyési állomás Pákozd közigazgatási területére esik. A belterület nyugati-északnyugati szomszédságában, a Karácsony-hegy, illetve az Ősi-hegy lankáin szőlőskertek, hétvégi telkek, illetve új építésű lakóházak sorakoznak (Karácsonyhegy, Suhogó), míg Pákozd északkeleti előterében, a Csíkmák-hegy és a Kanca-hegy irányában, a Pákozdi-ér völgyével párhuzamosan a 20. század utolsó negyedében kialakult településrész dinamikus fejlődése tapasztalható (Újtelep).

Pákozdhoz tartozó fontos külterületi részek a település központjától 3 kilométerre keletre található Mészeg-hegyi katonai emlékhely, illetve a hajóállomással rendelkező Szúnyog-sziget, ezek gépjárművel a 81 307-es számú mellékúton közelíthetők meg.

Földrajza

A települést északról a Velencei-hegység alacsony csúcsai koszorúzzák, ezek nyugatról kelet felé haladva: Ősi-hegy (155 m), Karácsony-hegy (193 m), Tompos-hegy (240 m), Pogány-kő (241 m), Sár-hegy (226 m), Csíkmák-hegy (181 m), Kanca-hegy (152 m). Távolabbi magaslatok a Bika-hát (211 m), a Polák-hegy (202 m), a Pákozdvár (253 m) és a Sor-hegy (281 m). A Karácsony-hegy és a Sár-hegy között kanyarog a Velencei-tóba futó, 3,4 km hosszú Bella-patak völgye. A vízfolyás felduzzasztásával létrehozott, betonszegéllyel ellátott egykori Bella-fürdő ma árnyas fákkal szegélyezett tavacska, Bella-tó néven. A terület felszíni vízben szegény, Pákozd közelében három nevezetes forrás található: nyugaton a Zsellér-legelő Anikó-forrása, északon pedig a polák-hegyi Barlang-kút, illetve a pákozdvári Angelika-forrás. A Sár-hegy és a Pogány-kő lepusztult gránitfelszínén található a Magyarországon egyedülálló sziklaalakzatokat, az ún. ingóköveket felvonultató Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület. Ettől északra magasodik a már említett Pákozdvár csúcsa (253 m), amelynek közelében a Velencei-hegység kevés barlangjainak egyike, a Barcaházi-barlang található (az Angelika-forrás mellett).

A Kanca-hegyet keletről a 2,4 km hosszú Pákozdi-ér (vagy Kanca-hegyi-árok) ellaposodott völgye (Lapos) választja el a szomszédos községtől, Sukorótól. A településhez tartozik a Lapos keleti szegélyén magasodó Mészeg-hegy (160 m), itt található a Pákozdi Arborétum is.

Délről a Velencei-tó és az azt magában foglaló Velencei-medence zsombékos-mocsaras, helyenként ligeterdős lapályai övezik a települést. A Velence-tó nyugati, Pákozd–Dinnyés közötti nádfoltos részén terül el a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület. A Szúnyog-sziget és a Gárdony partjaihoz közel eső Cserepes-sziget között vízi tanösvényt alakítottak ki.

Története

bélyegkép|250px|balra|Pákozd az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen. bélyegkép|250px|balra|Pákozd az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen. bélyegkép|250px|balra|Pákozd az 1872–1884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen. Pákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy újkőkori temetkezési helyet tártak fel. A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozdvár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstatti urnatemető is a környékről. A késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken, s több, a kultúrájukhoz kapcsolódó tárgyi emlék került a felszínre az M7-es autópálya építését megelőző leletmentő munkálatok során (bronztárgyak, kézművesműhelyek stb.).

Anonymus a 13. század eleji Gesta Hungarorumban említi, hogy a honfoglaló magyarok Százhalombattától („Centum Montes”, azaz Százhalom) Veszprém felé haladva a pákozdi hegy alatt ütöttek tábort („iuxta montem Pacostu”). A település neve feltehetőleg puszta személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján (vö. lengyel Pakost személynév, cseh Pakosta családnév). A település első írásos említése 1279-ből maradt fenn Pakazt, 1298-ban Pakazth, 1323-ban Pacazth alakban jegyezték fel.

1279-ben Péter veszprémi püspök itteni földjét átadta használatra Colynus mester veszprémi főesperesnek, protonótáriusnak. 1323–1337 körüli időből ismert Pákozdi Pál neve, aki fehérvári kanonok volt, 1348-ból pedig már a település plébániájának említése is ismert. A török hódoltság alatt az İstolni Belgrad-i (Székesfehérvári) szandzsákhoz tartozott. 1593. november 3-án a településtől északra elterülő magaslatokon zajlott a pákozdi csata, amelynek során a Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György vezette magyar had szétverte a Székesfehérvár felmentésére érkező Haszán budai pasa túlerőben lévő seregét.

A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötést követően Pákozdban tartották Fejér vármegye nemesi közgyűlését 1711. május 5-én. Ekkor és a 18. században végig népes település volt, amelynek jobbágyai a Velencei-tó déli partján és a Vértesalján bérelt földeken folytattak extráneus gazdálkodást.

Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).

Pákozd a 2013-tól érvényes új szabályok alapján jogosult a nagyközségi cím használatára (3000 fő fölötti népességű településként), amit 2013. augusztus 20-án megünnepeltek. Az augusztus 20-i állami ünnep és a nagyközséggé válás alkalmából szobrot emeltek I. István magyar királynak, amihez a Nemzeti Kulturális Alap nyújtott támogatást. A szobor Rohonczi István alkotása.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hegedűs Sándor (független) 1994–1998: Hegedűs Sándor (független) 1998–2002: Hegedűs Sándor (független) 2002–2006: Takács János (független) 2006–2010: Takács János (független) 2010–2014: Takács János (Fidesz-KDNP) 2014-2019: Takács János (független) 2019–2024: Kardos Ádám (Fidesz-KDNP) 2024– : Kardos Ádám (Fidesz-KDNP)

Nevezetességei Bronzkori földvár maradványai Pákozd-Sukorói Arborétum Katonai Emlékpark Don-kanyar emlékkápolna Szúnyog-sziget Trianoni Harangláb Wass Albert emlékpark Hősök tere Református templom Katolikus templom Természetvédelmi területek Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület Pákozdi Gyurgyalagtelep Természetvédelmi Terület Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület Anikó-forrás Angelika-forrás Bella-tó

Miskahuszár szobra 2017. szeptember 29-én, a Szárazföldi Haderők Napján átadásra került Miskahuszár szobra Pákozdon, ami az átadásakor a világ legnagyobb huszárszobra volt. A szobor tömege 80 tonna, magassága 12,5 méter.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,4%, református 17,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 17,4% (26,3% nem nyilatkozott).Pákozd Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, románnak és szlováknak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,5% volt római katolikus, 13,2% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 17,8% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).Pákozd Helységnévtár

Rendezvények

Szüreti felvonulás és bál (szeptember 29.) Megemlékezés a pákozdi csatáról (szeptember 29.) Huszárfelvonulás és csata (szeptember 29.) Nemzetközi Sárkányeresztő fesztivál Kiszézés Tojásgurítás Templomkerti hangverseny (október eleje) Ökumenikus imahét előadás-sorozat

Oktatás Pákozdi Nemeskócsag Általános Iskola (8095 Pákozd, Arany János u. 1-5.) Honlap:www.nemeskocsag.hu

300px|thumb|right|Az emlékmű légifotója

Források Veszprémi püspöki levéltár, Györffy György: Fejérvármegye.

Gerecse, Vértes, Velencei-hegység – turistakalauz térképpel, Budapest, Cartographia, 2008.

Jegyzetek

További információk Pákozd a funiq.hu-n Demeter Zsófia: Pákozd, 1848. szeptember 29.; 4. átdolg. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. Irodalmi művek, egykorú dokumentumok és visszaemlékezések a dunántúli védelmi hadműveletről; vál., tan. Demeter Zsófia; Szt. István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998 (A Szent István Király Múzeum közleményei B. sorozat) Erdős Ferenc–Hári Gyula–Kelemen Krisztián: Pákozd; szerk. Erdős Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza) Főhajtás. Katonai Emlékpark, Pákozd; Zrínyi, Bp., 2010 10 éves a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely; szerk. Oláh László; Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete–Katonai Emlékpark N. Kft., Székesfehérvár–Pákozd, 2020

Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései Kategória:Velencei-tó